Veszélyes forróság

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Agrárium-infoForrás: MTI, 2015/10/11

Az almánál, a körténél és a csonthéjasoknál a száraz meleg idő negatívan befolyásolhatja a következő évi termést meghatározó rügydifferenciálódást is, és bizonyos kártevők szaporodásának is kedvez a nagy meleg.

– A gyümölcsösökben a hőség gyorsítja az érést, ugyanakkor egyes gyümölcsöknél, mint például az alma, előfordulhat napégés – mondta az MTI-nek Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke. – A zöldségeket a nagy melegben folyamatosan kell öntözni, de figyelni kell arra, hogy a szórófejes öntözést csak akkor szabad alkalmazni, amikor a víz és a levegő hőmérséklete között 5-6 Celsius foknál nem nagyobb a különbség. A hőségben csak éjszaka, vagy hajnalban ajánlott öntözni, ugyanis, ha a talaj túlságosan meleg, a növény gyökérzete károsodhat. Ha pedig a lombot éri a nagyon hideg víz, azt leforrázza, ami szintén káros. A hajtatásos termelés – a fóliasátras zöldségek, például paprika és paradicsom – esetében a nagy meleg gátolja a terméskötődést, így a termés kevés és rossz minőségű lehet.

A magyar gyümölcsösök 25–30 százaléka öntözhető, Ledó szerint az lenne jó, ha gyümölcsösöket csak öntözés vállalása mellett telepítenének a termelők. A zöldségtermesztés esetében jobb a helyzet: összességében a zöldségkultúrák 60–70 százaléka öntözhető. Itt a korszerűsítésre kellene hangsúlyt helyezni, mert nagy az esőztető öntözés aránya, miközben a csepegtető öntözési módot kellene inkább alkalmazni – mondta Ledó.

A haszonállatokra és a házi kedvencekre is nagyon oda kell figyelni a hőségben. A NÉBIH az állatszállítások éjszakai, hajnali ütemezését tanácsolja, de a 8 órát meghaladó szállítások esetében kizárólag olyan járművek használata az engedélyezett, amelyeknél biztosított a megfelelő légcsere.

Étvágycsökkenés

A tartós hőség emelheti az állattenyésztők termelési költségeit is, mivel a légköri aszály, illetve a talaj kiszáradása csökkenti a takarmánynövények termésátlagát és drágítja a terményt. A nagy melegben az állatok rosszabbul is hasznosítják a takarmányt, ami pedig emeli az önköltséget. A nagy melegben csökken a kocáknál az ivarzás, a termékenyülési és a fialási problémák gyakoribbak. Szintén a hőség hatása, hogy visszaesik a szoptatós kocák tejtermelése, és zavarok lehetnek a tejleadásban. Ez növelheti az elhullási arányt is. Ezeken felül a hízóállatok étvágya, így a súlygyarapodása csökken, magasabb súlyú hízóállatoknál pedig meg is állhat.

Olaszországban a nagy meleg miatt az olasz tehenek a szokásosnál 50 millió literrel kevesebb tejet adtak, a tyúkok 5–10 százalékkal kevesebb tojást tojtak. Az olasz gazdák zuhanyzókat és légkondicionálót szereltek be a tehénistállókba és a disznóólakba, hogy a perzselő hőségben felfrissülhessenek az állatok. „A helyzet aggasztó, különösen a Pó folyó völgyében, ahol az ország legnagyobb állatfarmjai vannak. Az istállókat kisebb zuhanyzókkal, ventilátorokkal és légkondicionálókkal szereltük fel, hogy lehűtsük a teheneket és a sertéseket” – jelentette be Coldretti mezőgazdasági csoport.

A verejtékező sertések is szenvednek, 28 Celsius-fok feletti hőmérsékletnél elvesztik az étvágyukat és a szokásosnál 40 százalékkal kevesebbet esznek. 

Aszály-jelenség

„Európában várhatóan majdnem minden területet negatívan fog érinteni a jövőbeli éghajlatváltozás valamely hatása. Ilyen hatások az árhullámok megnövekedésének kockázata, a gleccserek visszahúzódása, vagy az aszályos időszakok előfordulási gyakoriságának megnövekedése. A világ nagy részén a sivatagosodási folyamatok a jellemzőek, és ez alól hazánk sem kivétel. Magyarország vízellátás szempontjából a világ egyik legsérülékenyebb országa. Felszíni vízfolyásaink 95 százaléka határainkon túlról ered. Vizet további forrásból, a csapadékból és a felszín alatti vizekből nyerhetünk. A csapadékvíz jelentős része beszivárog a talajba, tehát legnagyobb víztározónk a talaj” – vázolta a nem túl fényes helyzetet Dr. Jolánkai Márton, a Szent István Egyetem adjunktusa, aki szerint az aszály és a szárazság tovább növekszik majd.

Az aszály Magyarországon az éghajlat természetes velejárója, a Kárpát-medencében mindig is létezett a jelenség, amelyről feljegyzések is tanúskodnak. A probléma, hogy jelenleg egyre gyakrabban fordul elő, és az éghajlat-változási előrejelzések szerint az aszály gyakorisága tovább fog növekedni. Magyarországon a sokéves átlag alapján a Tisza-völgy kapja a legkevesebb csapadékot, az éves csapadékösszeg nem éri el az 500 mm-t. A legnagyobb mennyiségű csapadék (foltokban meghaladhatja a 800 mm-t) az ország délnyugati részére, valamint a magasabb területekre hullik. 

Együttműködés

Az aszály hosszú távon veszélyeztetheti az élelmiszer-biztonságot. Az aszályok gyakoriságának növekedésével számolnunk kell az élelmiszer-ellátást biztosító mezőgazdasági területek csökkenésével (sivatagosodás), valamint a termésmennyiség csökkenésével és a termelési költségek növekedésével. Ez az élelmiszerárak növekedését eredményezheti. A szakértő szerint a megoldást az erdők jelenthetik.
A vízhiány és az aszály így egyre nagyobb kihívást jelent, hatásai nemcsak a mezőgazdaságot érintik, hanem a környezet minden elemét, beleértve az emberi társadalmat, a politikát, a gazdaságot is. A klímakutatók előrejelzései szerint hazánk éghajlata melegebbé és szárazabbá válik, melynek eredményeképpen a növekvő vízigények mellett csökkenni fognak az ökológiai és a hasznosítható vízkészletek. Ez a konfliktus főként tározással és az igények tervezésével oldható fel – hangsúlyozta egy nemrégiben tartott konferencián Kolossváry Gábor, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főosztályvezetője. A belvizek és árvizek gyors vízelvezetését fel kell váltania az ésszerű kezelést, a pillanatnyi fölös készleteket tározó, a helyes vízgazdálkodást előtérbe helyező gazdálkodásnak.

Az 1980-as évek végén még több mint 500 millió köbméter víz tározását tették lehetővé a kiépített tározók, halastavak, csatornák, holtágak. Ez a kapacitás azóta folyamatosan csökken, jelenleg minden lehetőséget figyelembe véve mintegy 400 millió köbméter áll rendelkezésre. A Vásárhelyi-terv mint kiemelt árvízvédelmi tározási program e kapacitás növelésére irányul új (dombvidéki és síkvidéki) tározási lehetőségek kiépítésével. A tározás volumene azonban tovább növelhető a térségi, az önkormányzati, az üzemi és a lakossági vízvisszatartás ösztönzésével.

Nagyon fontos a regionális együttműködés is. Magyarország víztározót épít és előrejelző állomást is telepít Kárpátalján (várhatóan 2016 tavaszára készül el), az onnan érkező árvizek ugyanis olyan gyorsan érkeznek, hogy ez ellen Magyarország határain belül nem lehet megfelelően védekezni. A vízügyi főigazgató elmondta azt is, hogy a Tisza völgyében jelenleg 600 millió köbméter tartalék tározókapacitással rendelkeznek, amit további oldaltározók építésével szeretnének másfél milliárd köbméterre növelni. Elsőként a Közép-Tisza vidékén, illetve az Alsó-Tiszán indul majd tározóépítés, illetve ezekhez kapcsolódóan a Sajó és a Hernád, valamint a Zagyva és a Tarna völgyében várhatók még munkálatok.

Ezek a tározók elsősorban árvízvédelmi célokat szolgálnak, de turisztikai céllal is használhatók majd. 

Óriási kihívás

A felmelegedés veszélyét a gazdasági és a politikai szereplők hajlamosak a hosszú távú meteorológiai előrejelzések kategóriájába besorolni, pedig valós fenyegetést jelent még a legfejlettebb államok számára is. Ezért érdemes lenne a legrosszabb eshetőségeket is számba venni – olvasható a Cambridge Egyetem Centre for Science and Policy intézetének júliusban nyilvánosságra hozott jelentésben. A brit és kínai együttműködésben készült kutatás szerint a jelenlegi üvegházgáz-kibocsátási szint „eredményeképpen” nem valószínű, hogy sikerül két Celsius fokos emelkedésnél megálljt parancsolni a globális felmelegedésnek, 2150-re a globális átlaghőmérséklet emelkedése elérheti, sőt, meg is haladhatja a 4 Celsius fokot. Ez azt jelenti, hogy már ebben az évszázadban a lehető legrosszabb következményekkel kell szembenéznünk.

A Közös Agrárprogram forrásaiból a 2014–2020-as európai uniós költségvetési ciklusban fejlesztési célokra 263 milliárd forint áll a magyar vízgazdálkodás rendelkezésére. Az országban lévő felszíni víz mennyiségének 95 százaléka külföldről érkezik, a Magyarországra belépő vízfolyás mennyisége normál körülmények között másodpercenként 3600 köbméter, míg az itt keletkező 180 köbméter. Árvíz idején viszont a beérkező vízmennyiség elérheti másodpercenként a 20 ezer köbmétert is. A KAP ugyanakkor nem normatív, hanem projektalapon finanszírozza a tagországok vízgazdálkodási fejlesztéseit.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai