Jól termelni, ügyesen eladni

Kategória: Európai Unió | Szerző: Agrárium-info, 2015/10/13

Magyarország élelmiszer-termelése összességében és nagyjából 35–40 százalékkal haladja meg a belföldi fogyasztást. Ez a tény az újraformálódó nemzetközi élelmiszer-piaci viszonyok között olyan természeti kincsnek számít, amely önmagában nem reprodukálható, ésszerű felhasználása pedig a legelemibb nemzeti érdek. A mi élelmiszer-termelésünk értékes, de kiegyensúlyozatlan is. Sertéshúsból például konkrétan behozatalra szorulunk, tejből viszont volna elég, de az olcsó import megnyomorítja termelőinket.

Mindez azért lehet érdekes, mert egy ilyen termelőképességre komoly értékesítési rendszereket szokás telepíteni, benne kitüntetett szerepben a jól szervezett és célra irányzott marketinggel.

Ebben a helyzetben közelgő aktualitást jelent az idei Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK). Ez a kiállítás a hazai élelmiszer-ágazat marketing-csúcseseménye. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a beharangozó sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy tárcája 2015-öt a helyi termékek évének nyilvánította, így az OMÉK-on is helyi specialitásoké lesz a főszerep. Az árumustrán mintegy 100 ezer látogatóra számítanak a szervezők. A kiállítás rendezői a különböző régiók sajátosságait figyelembe véve állítják fel a standokat, ezzel is hangsúlyozva egy-egy térség – legyen az határon belül vagy túl – termelési hagyományainak, kínálatának különlegességeit.

A mi húsunk

Márpedig a hazai termékek népszerűsítésére pillanatnyilag hatalmas szükség van. Az orosz embargó, a távol-keleti piacok pénzügyi okok miatti szűkülése és még néhány kedvezőtlen egyéb gazdaságpolitikai tényező a belföldi fogyasztás „öntudatos” növelését célzó akciókra sarkallta a hazai élelmiszer-ágazati vezetést.

A Földművelésügyi Minisztérium és a Magyar Turizmus Zrt. Agrármarketing Vezérigazgatósága például márciusban indította el legújabb kampányát, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a sertéshús és az ebből készült húskészítmények fontosságára, ösztönözze a sertéshús fogyasztását a magyarok és a külföldiek körében egyaránt, és nem utolsó sorban elősegítse a tudatos vásárlást. A kampány a Magyar Ízek Alapítvány 9. Húsvéti Vásárán kezdődött, hiszen a böjti időszak végével egyre több húst fogyasztunk, és nem mindegy, milyen minőségű termék kerül az asztalunkra. A kampány másik kiemelt rendezvénye az esztergomi Húsvéti Sonkaszegő Fesztivál volt. A látogatók itt meg is kóstolhatták a mesterszakácsok sertéshúsból készült különleges ételeit, a hagyományos húsvéti sonkákat, és megismerhették a minőségi sertéshúst garantáló KMS védjegyet is.

A szektor értékesítési kampányához kapcsolódó marketingüzenet hangsúlyozza: a sertéshús a magyar konyha egyik tradicionális és kedvelt alapanyaga. A tévhitekkel ellentétben fogyasztása egészséges és nélkülözhetetlen a kiegyensúlyozott táplálkozáshoz. A sertéshús értékes fehérjeforrás és vitamin- (B1, B6, B2 és B12), illetve ásványianyag-tartalma (cink, szelén) is kiemelten magas. Sőt, a sertéshús megfelelő részeit a diétázók is fogyaszthatják. Hazánk élelmiszer-ipari termékeit a jó minőség és a magas beltartalmi érték jellemzi, ezért fontos célkitűzésünk, hogy a belföldi és a külföldi fogyasztókkal egyaránt megismertessük a jó minőségű magyar élelmiszereket.

Ma már egyre nagyobb hangsúlyt kap a tudatos vásárlás. A kampány egyik célja, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy a sertéshúsból is mindig a minőségi árut válasszuk. A kiváló minőségű sertéshúst az áruházak polcain a legkönnyebben úgy találjuk meg, ha odafigyelünk a csomagoláson található jelzésekre. A kiváló minőségre garancia a Földművelésügyi Minisztérium által létrehozott Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy, amelynek alapja a teljes sertés termékpályát lefedő, átfogó terméktanúsítási rendszer. Ma már a vásárlók egyre jelentősebb része választja a helyben előállított, ellenőrzött forrásból származó, minőségi termékeket.

A kampány arcának a Földművelésügyi Minisztérium és a Magyar Turizmus Zrt. Agrármarketing Vezérigazgatósága világbajnok ökölvívónkat, Erdei Zsoltot választotta. „Madár” sportolói teljesítményével és eredményeivel sokak számára példakép, így hitelesen képviseli a kampány legfontosabb üzenetét: azt, hogy a sertéshús igenis egészséges. Erdei Zsolt mellett Lorán Barnabás, TraBarna is szívesen vállalta a sertéshús népszerűsítését, hiszen maga is nagy kedvelője ennek a húsfélének, a belőle készült ételeknek, úgyhogy természetesen a kampány céljaival is egyetért.

Tej és szív

A másik krónikus helyzetbe került ágazat a hazai tejtermelés és -piac. Ezért a magyar tej és tejtermékek fogyasztásának ösztönzésére 2015. júliusában intenzív kampányt indított a Magyar Turizmus Zrt. A kampányban a Magyar Turizmus Zrt. Agrármarketing Vezérigazgatósága szorosan együttműködik a Földművelésügyi Minisztériummal és a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanáccsal. A szervezetek azt a célt tűzték ki, hogy ösztönözzék a tudatos vásárlást, megtanítsák a fogyasztóknak, mire figyeljenek oda, ha minőségi, hazai tejet szeretnének vásárolni. Kiemelt cél továbbá a helyi értékek védelme is.

Ezért 420 millió forintos kerettel marketingkampányt indítottak, amelynek révén a kormány segítséget kíván nyújtani a hazai tejtermelőknek és -feldolgozóknak.

A fogyasztásösztönzés elősegítése érdekében július 13. és augusztus 13. között kóstoltatást és termékbemutatót szerveztek a Tej Terméktanácsban tagsággal rendelkező kiskereskedelmi áruházláncok összesen 36 üzletében. A promóció során külön figyelmet szenteltek annak, hogy megismertessék a fogyasztókkal a „Tej-szív” logót, valamint az ovális eredetjelző védjegyet – mondta el Lipcsey György, a Magyar Turizmus Zrt. agrármarketing vezérigazgató-helyettese. A kampány feladata volt, hogy egészséges táplálkozásra, tudatos vásárlásra ösztönözze a fogyasztókat, és arra, hogy keressék a termékeken azokat a jeleket, amelyek egyértelműen mutatják, hogy egészséges, minőségi, hazai termelőtől származó termékekről van szó, amelyeket nyugodt szívvel vásárolhatnak. Ennek révén a vásárlók a munkahelyek teremtéséhez, Magyarország sikeréhez is hozzájárulhatnak – hangsúlyozta a vezérigazgató-helyettes.

A tejágazat fejlődése, a tejtermelés és tejtermék-előállítás magas színvonalú folytatása, a fogyasztói igények lehető legmagasabb szintű kielégítése, valamint a hazai tejtermék-ellátás biztonságának megteremtése érdekében a vásárlóknak tudatos döntést kell hozniuk. A megbízható és jó minőségű termékek ismertetőjegye a már említett „Tej-Szív” védjegy.

Az úgynevezett tej-szív logó évek óta megtalálható a minőségi, hazai termelésű termékeken, az ovális alakban található országjelző kód pedig azt garantálja, hogy hazai termékről van szó. A csomagoláson található ovális alakú jelzésben az ország ISO-kódja van feltüntetve, például Magyarország jele a HU. A „Tej-Szív” védjegy egyre több hazai eredetű tejen és tejterméken megtalálható. A védjegyet a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács felügyeli. A „Tej-Szív” védjegycsalád egyszerre fejez ki érzelmeket és értékeket. A védjeggyel ellátott tejtermékek kizárólag magyar alapanyagból készülnek és megfelelnek a hatályos élelmiszer-szabályozás kritériumainak, illetve egy vagy több szempontból túl is teljesítik azokat.

Sikeres dinnye

Akad egyértelműen sikeres marketing-kampány is, például a dinnyepiaci promóció. Nagy sikert aratott a hazai gyümölcs, egy hónap alatt közel – kifejezetten kóstoltatási céllal – 7 tonna dinnyét osztottak szét. A szezon kezdetén indított dinnyekampány keretében minél szélesebb közönséggel igyekeztek megismertetni és megszerettetni a finom, magyar dinnyét. A gyümölcsöket különböző időpontokban, több helyszínen lehetett megkóstolni: június végétől a sárgadinnyét, majd július 10-étől a görögdinnyét is kínálták.

A kampány értékelése szerint a siker oka annak tudatosítása volt, hogy a hazai dinnye mindig frissebb, hiszen a rövid szállítási távolságoknak köszönhetően akkor lehet betakarítani, amikor a termék valóban beérett. Különösen igaz ez az őstermelők esetében, akiktől akár közvetlenül a termőföld mellett megvásárolhatjuk a frissen szedett dinnyét. A hazai dinnyetermesztés másik nagy előnye, hogy rendelkezésre állnak a mindenkori vásárlói igényekhez igazodó fajták: a mag nélküli, a piros és a sárga bélű dinnyék egyaránt elérhetőek a kínálatban. Jelenleg hozzávetőleg 11 ezer termelő évente mintegy 220–240 ezer tonna friss gyümölcsöt állít elő. Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság kiemelt figyelmet fordít a görögdinnye-termesztés és -forgalmazás ellenőrzésére. Az ellenőrök a minőség, a származás és a nyomon követhetőség biztosítása mellett az árusítóhelyek higiéniai állapotát is ellenőrzik.

Az EU piacszabályozása, a Közös Agrárpolitika nem utasításokkal történik, hanem közgazdasági befolyásolással. Egyetlen gazdálkodót sem kötelez semmire, de intézkedéseivel arra orientál, hogy a termelés és a piac összehangolt legyen. Ennek érdekében különféle szabályozási eszközöket alkalmaz, sokszor többet is egyidejűleg. Vannak ágazatok, amelyeknél a fenti beavatkozási formákból egyszerre több is szerepel. Ilyen a GOFR növények (gabona, olajos fehérje, rostnövények rövidítése), a cukor, a bor, a dohány, a marha- és juhhús szabályozása (rezsimje). Ezeket szokták „kemény” szabályozású termékeknek nevezni. Ugyanakkor a hozzájuk kapcsolódó egyéb szolgáltatások már a „puha” szabályozású termékek, illetve szabályozások szektorába tartoznak. Ebbe a körbe tartozik az agrármarketing területe is. Lényeges korlátozás nincs arra, hogy egy-egy tagország mennyit költ erre a célra.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai