Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Lengyel Józsefné Mezőfalvai Zrt., vetőmagüzem-igazgató, 2014/02/10
Címkék: vetőmag, fémzárolt vetőmag, vetőmaghamisítás, fémzárszám, NÉBIH, GMO-mentes
Az utóbbi időben sok mindent hamisí tanak az ügyeskedők, többek között hibridkukorica-vetőmagot is.
A fémzárszámból s a hozzá tartozó Vetőmag-minősítő bizonyítványból a NÉBIH segítségével meg lehet tudni, hogy valóban azt kaptuk-e meg, amit meg akartunk venni, sőt még azt is, hogy hol dolgozták fel az előállított hibridkukorica-vetőmagot.
A bizonyítvány adatai tartalmazzák a vetéshez szükséges legfontosabb paramétereket, csíraszázalék, mag db/kg, magméret, csávázószer. A forgalmazóknak is kötelességük tájékoztatni ezekről a vásárlóikat.
Az utóbbi időben sok mindent hamisítanak az ügyeskedők, többek között hibridkukorica-vetőmagot is. A legnagyobb gond akkor van, ha takarmánykukoricát akarnak eladni vetőmagként. Nagyon oda kell figyelni, ha irreálisan olcsó kukorica-vetőmagot kínál valaki, utcán, pótkocsiról. Nem érdemes az egész év folyamán a termelésre fordított költség és munka eredményét kockáztatni, hiszen az ilyen vetőmag, ha ki is kel, lehet, hogy egyáltalán nem hoz termést vagy minimálisat.
A NÉBIH rendszeres vizsgálattal gondoskodik róla, hogy ne kerüljenek a gazdálkodók olyan helyzetbe, hogy vetés után ki kelljen tárcsázni a kukoricát GM-szennyezettség miatt. Minden exporttételt és szúrópróbaszerűen a hazai előállítást és feldolgozást is ellenőrzik, még a vetési időszak előtt. Azok a fajtatulajdonosok, akik Magyarországon akarnak forgalomba hozni kukoricát, a szigorú törvényi szabályozás miatt bevizsgáltatják a vetőmagjaikat, hiszen nem szeretnék kockáztatni a jó hírüket.
Mindenképpen azt javaslom tehát a termelőknek, hogy általuk jól ismert forgalmazóktól vásárolják meg a vetőmagot – hiszen már azt is hamisítják –, így biztosan azt kapják, amit szeretnének. A forgalmazók a hibridvetőmagot a tulajdonosoktól vásárolják, így még az esetleges reklamációs igény érvényesítésében is tudnak segíteni.
A fémzárszám, a fémzárolás időpontja és a zsákon található címkesorszám alapján a www.vigor.mgszh.gov.hu:8080/VigorServerUly/okmany. html internetes oldalon ki lehet deríteni, hogy valóban az van-e a zsákban, ami a címkére rá van írva.
Ajánlott kiadványok
Dr. Wallendums Árpád (szerk.):
Az agrárgazdálkodás alapjai
Ez is érdekelheti
A fehérjetakarmány program nem egyenlő a szójaprogrammal
Aláírták az Európai Szója Nyilatkozatot
Globális kihívások előtt a vetőmag szektor
Hírlevél feliratkozásLegfrisebb cikkekből ajánljuk
Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?Találja meg az Önnek való tartalmat