Fel kell tüntetni a borházasítás arányát

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: Borászportál – MTI, 2015/10/19

Rá kell majd írni a palackra a borházasítás arányát is – erről Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára, a parlament mezőgazdasági bizottságának szőlő-, bor-, pálinka albizottsága ülésén számolt be.

Mészáros Kálmán, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) igazgatója pedig arról számolt be az albizottság ülésén, hogy a csaknem 50 ezer hektoliter zárolt olasz bor csak akkor kerülhet forgalomba, ha az olasz hatóság dokumentálni tudja eredetének nyomon követését.

Font Sándor, az albizottság elnöke elmondta: Az olasz termelőtől 23–27 eurócentért vásárolják fel a borászatok a szőlő kilogrammját és az ebből készült bor literjét ugyanennyiért exportálják, jóllehet egy kilogramm szőlőből legfeljebb 0,75 liter bor készülhet. Közölte: a helyzet nyitja az, hogy az exportra – így Magyarországra is – kerülo olasz bor 9 alkoholfokos, amit 14,5 mustfokú szőlőből lehet előállítani. Miután az olasz szőlők ennél jóval édesebbre érnek, így magasabb lesz a belőlük készült bor alkoholfoka is – fejtette ki és hozzátette, a 9 alkoholfokos bor tehát higított termék.

Miután a víz kimutatható a borban, az elnök egy hipotézist állított fel a hígításra. Miután az ilyen bort exportáló olasz borászatok sűrítményt és üdítőitalt is előállítanak, vélelmezhető, hogy a sűrítmény készítése után visszamaradó vízzel hígítják a bort.

Gál Péter elmondta, hogy augusztus elején itt jártak az olasz hatóságok képviselői, és akkor derült ki, hogy náluk nem megoldott a nyomon követés a szőlő felvásárlásától a bor exportálásáig.

Sümegi Zsombor, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa megbízott főtitkára arról számolt be, hogy tavaly július végéig 287 ezer hektoliter olasz bort importáltak az országba, az idén a mennyiség – ugyanebben az időszakban – viszont 157 ezer hektoliterre esett vissza. Ennek pedig az az oka, hogy Magyarországon kitört az olasz bor körüli botrány – fejtette ki.

A 157 ezer hektoliterből a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 48 ezer hektolitert zárolt, a többire ugyanis már korábban forgalomba hozatali engedélyt adott.

Az ülésen ezt követően azon vitáztak a résztvevők, hogy az import visszaesése előnyösebb helyzetbe hozza-e a magyar termelőket – miután vörösborból máris hiány van a piacon –, és ez növeli-e a szőlő felvásárlási árát. Abban egyetértettek, hogy amíg a bor eladási ára nem emelkedik, addig a szőlőt sem vásárolják fel drágábban a borászatok.

Felvetődött az is, hogy a szőlőtermelők képtelenek egységesen fellépni, így a kereskedők határozzák meg az árat és egyenként tárgyalnak a termelőkkel.

Az albizottság második napirendi pontként azt tárgyalta, hogy milyen nehézséget okoz a szőlőtermelőknek az EKÁER-számnak (elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer) a szállításhoz történő megkérése.
Vadas Beatrix, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője beszámolt arról, hogy napokon belül megjelenik az a jogszabály-módosítás, amely kiveszi a kockázatos termékek köréből a szőlőt. Ekkortól a kisebb szállító járművekre már nem kell EKÁER-számot kérni, illetve ha a vevő szállítja a szőlőt, akkor sem kell számot kérni.

A hegyközségek képviselője elmondta: amikor megtelik a jármű szőlővel, nem biztos, hogy működik a tábla szélén a mobil internet – vagy a rendszerben lesz gond –, és mire megkapja a szállító az EKÁER-számot, erjedni kezd a szőlő, amit a felvásárló nem vesz át.
Mihics Henrik, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőr századosa elmondta, 15 napig érvényes az EKÁER-szám, azt meg lehet kérni a szüret előtti napon is.

A Közös Agrárpolitika szabályozási alapelvei szerint a földrajzi árujelzők erőteljes versenyfunkciókkal rendelkeznek. Ebből a szempontból ki kell emelni az eredetmegjelöléseket. A bajor sörök (Paulaner, Augustiner, Löwenbrau stb.), a francia borok (Beaujolais, Chablis, Anjou stb.), az olasz vermutok (Martini, Cinzano, Riccadonna stb.) gyártásához és forgalmazásához évszázados jó hírnév járul. A földrajzi árujelző értékes hirdetési eszköz és a fogyasztó számára is hiteles ajánlást jelent. A versenytársakkal szemben a földrajzi árujelzőknek jelentős piacélénkítő hatásai is lehet. Az Európai Unióban a földrajzi árujelzők szabályozásáráról a Közös Agrárpolitika alapján hozott rendelkezések intézkednek. Az EU eredetvédelme nem egységes, mert külön-külön szabályozzák a nyers és feldolgozott agrártermékek, a borok és a magas alkoholtartalmú szeszes italok jelölését. A földrajzi árujelzők által védett termékek döntő többsége azonban mezőgazdasági termék, illetve élelmiszer.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai