Bonafarm Mezőgazdaság Szakmai Konferencia

Kategória: Kamara | Szerző: G.P., 2015/10/23

Az előadások előtt Ádám János a Bonafarm Mezőgazdaság vezérigazgatója köszöntötte a meghívott előadókat és a megjelent partnereket. Beszélt a cég szakmai munkájáról, amelyhez kapcsolódóan elmondta: „Nagy erőket összpontosítunk arra, hogy a legfontosabb kutatási eredményeket beépítsük a cégcsoport működésébe, a mindennapi gyakorlatba.” Majd hozzátette, hogy nagy szükség van a legújabb eredmények alkalmazására, hiszen nagyon gyors ütemben jönnek az újabb és újabb kihívások, elég csak megnézni az utolsó évtized genetikai fejlődését.

Ezeknek a fejlődő genetikai igényeknek a kielégítéséhez egyre szélesebb és mélyebb tudás szükséges. Nem elég követni a világban már megjelent újdonságokat, hanem elébük kell menni azoknak. Így nagy figyelmet fordítanak a K+F projectekre. A cégcsoport több kutatóintézettel és egyetemmel kötött együttműködési megállapodásokat a fejlődés érdekében.

A Bonafarmnál rendelkezésre áll a megfelelő szakembergárda, de a jövő érdekében fontosnak tartják a jelenlegi szakemberképzést elméleti és gyakorlati területen egyaránt. Ezért ebben is szerepet vállal a társaság – mondta el Ádám János.

A nyitó beszéd után Macháty Béla vezérigazgató-helyettes mutatta be a konferencia előadóit majd az első eladásban Dr. Gyuricza Csaba, az MVH elnöke beszélt az új agrár- és vidékfejlesztési támogatásokról, az ez évi tapasztalatokról, lehetőségekről.
Elmondta, hogy egy mozgalmas időszak vette kezdetét a magyar agráriumban a 2015-től 2020-ig tartó támogatási rendszerben, amely új kihívásokat jelent az agrár-érdekképviseleti szervezeteknek és a gazdáknak egyaránt.

„A jövő év már bizonyára gördülékenyebben fog indulni a meglévő tapasztalatok birtokában” – tette hozzá az elnök. Ezután beszámolt az agrár- és vidékfejlesztési forrásokról és ismertette a KAP két pillérjének forrásmegoszlását.

Gyuricza Csaba megjegyezte, hogy az agrártámogatásban soha ennyi jogcímre nem lehetett támogatási igényt benyújtani, mint ebben az évben: összesen 35 különböző jogcímre lehetett az egységes kérelem felületén támogatást igényelni. A Vidékfejlesztési Programról is beszélt előadásában, s elmondta, hogy a most következő időszakban itt nem jogcímek, hanem pályázati felhívások lesznek, összesen 82 különböző pályázati részre fog oszlani az az 1300 milliárd forint, amit 2020-ig erre a célra fel kell használni.

Ismertette a VP célkitűzéseit, majd a főbb változásokat a 2007–2013 közti támogatási időszakhoz képest. Felvázolta a VP-források megoszlását és a prioritást kapott ágazatokra vonatkozó jellem­zőket.

Elhangzott, hogy az állattenyésztés támogatása, fejlesztése a következő időszakban kiemelten fontos szerepet kap. Emellett a kertészeti támogatások, vízgazdálkodási és öntözési támogatások, valamint az élelmiszer-feldolgozás keretösszegeiről is lehetett hallani. A fiatal gazdák támogatási lehetőségeiről is szó volt az előadásban. Ezzel kapcsolatban Gyuricza Csaba megjegyezte, hogy a fiatal gazdálkodókkal kapcsolatos kérdések egész Európát nyomasztják, a generációváltás megoldása pedig kulcskérdés a jövő szempontjából. Hozzátette még, hogy ennyi jogcím még nem kötődött a fiatal gazdákhoz, mint a mostani időszakban. A pályázati lehetőségekhez kapcsolódóan megemlítette még a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére és diverzifikációjára nyújtott lehetőségeket, végezetül beszélt a III. AKG és Ökológiai intézkedések és műveletek átalakított rendszeréről.

Integrációban

A második előadásban Nagy Tibor, a cégcsoport sertéságazati igazgatója a Bonafarm Sertésintegráció időszerű kérdéseiről tartott előadást. Röviden ismertette a cégcsoport egymásra épülő ágazatit, ezt követően felvázolta a Bonafarm Sertéságazatának felépítését.

Elmondta, hogy idén elindították saját 185 férőhelyes kantelepükön a termelést. A továbblépés lehetőségeit keresve pedig elindították a kocaintegrációt is. Terveik szerint 2016. év végére 10 ezres létszámú kocaintegrációt hoznának létre hosszú távú szerződésekkel lefedve. Ezzel párhuzamosan az integráció alá tartozó telepeken született malacokat a hízóintegrációban nevelnék fel. A résztvevők számára ismertette az integráció előnyeit, majd beszámolt a kocaintegráció jelenlegi státuszáról: a meglévő szerződött és termelő partnerek jelenlegi kocaállománya 4300 db állat.

Az integráció bővülése folyamatos, beszámolt a telepítendő és a szerződéskötés alatt lévő telepekről, valamint a különböző előkészítési fázisban lévő partnerek kocalétszámairól, így a tízezres kocaintegrációs létszám könnyen meglehet jövő év végére. A kocaintegrációt követően a bérhizlalás működési modelljéről beszélt, ahol átlagosan 118 kilogrammos hízósertések előállítása történik. A szakember elmondta, hogy 1000 hízó bértartása esetén nagyságrendileg 5 millió forintos árbevételre lehet számítani. Az integrációs partnereknél napi szinten összesesen 85-90 ezer hízósertés van jelenleg.

Ismertette, hogy mit tesz a cégcsoport az integráció sikeréért. A vágóhídi igényektől függően új és egységes genetikai háttérre álltak át, ez Dan Avl genetikát jelent. Szeretnék elérni, hogy Magyarországon a Bonafarm Mezőgazdaság legyen ennek a genetikának a hivatalos forgalmazója. Ez ügyben folynak a tárgyalások. Bemutatásra került központi kantelepük és a Kaposvári Egyetemmel közösen működtetett kísérleti telep is.

Végezetül az integráció után érdeklődők kérdéseket tehettek fel a cég szakembereinek és a már szerződött partnereknek is.

A takarmányozás kihívásai

A harmadik előadásban Dr. Fábián János kutatás-fejlesztési igazgató a Bonafarm Mezőgazdaságnál megvalósult takarmányozási és termékfejlesztési folyamatokról és ennek hátteréről adott információkat. „Nagyon fontosnak tartjuk, hogy takarmányaink folyamatosan megújuljanak a hazai és nemzetközi kutatási eredmények és gyakorlati tapasztalatok alapján, és ezek eredményei minél hamarabb megjelenjenek a takarmányokban” – mondta szakember.

Felhívta a figyelmet a takarmányozás kihívásaira, az egyre intenzívebbé váló termelésre, a szigorodó állatjóléti előírásokra, az élelmiszer-biztonságra, valamint a fenntartható fejlődésre.

Az állattartók egyre intenzívebb genetikai hátterű állatokkal dolgoznak. Az állatok intenzív fejlődésére is mutatott jó néhány példát. A baromfitenyésztés fejlődését bemutatva hallhatták a résztvevők, hogy míg 1957-ben egy 42 napos brojler súlya 540 gramm, fajlagos takarmányhasznosítása pedig 2,35 volt, addig 2014-ben az állat súlya 2450 gramm, míg takarmányhasznosítása 1,65-re csökkent. A tojótyúkokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy az elmúlt ötven évben a tojótyúkok tojástermelése 64 százalékkal, az összes tojástömeg 83 százalékkal nőtt, az 1 tojásra jutó takarmány mennyisége 20 százalékkal csökkent.

A baromfiágazat példái után a sertések genetikai potenciáljáról mutatott adatokat. Példái jól szemléltették azt az óriási fejlődést, amin haszonállataink átmentek a mögöttünk álló években.

Megjegyezte, hogy bizonyos források szerint a teljesítmények javulásáért 85–90 százalékban a genetikai szelekció, 10–15 százalékban a tartási körülmények és a takarmányozás fejlődése a felelős. Hozzáfűzte, hogy a takarmányozás legnagyobb kihívása, hogy ezzel a rohamos fejlődéssel lépést tartson, ezért az új eredmények nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy az állatokban lévő genetikai potenciál érvényre jusson.
Dr. Fábián János végezetül felvázolta a Bonafarm Mezőgazdaság egymásra épülő rendszerét. Úgy fogalmazott: „Az innovációt az integráció erejével tudjuk megvalósítan.”

A szünetet követően Gyenei Ferenc növénytermesztési ágazatigazgató A növénytermesztés fejlesztési irányai címmel tartott előadást. A nap utolsó előadásában pedig Prof. Dr. Tossenberger János dékán, intézetigazgató, egyetemi tanár ismertette témáját, amelynek címe: A nagy teljesítményre predesztinált sertés-genotípusok táplálóanyag ellátásának és teljesítményének összefüggései. A Bonafarm Mezőgazdaság által rendezett szakmai konferenciára sokan voltak kíváncsiak. Bizonyára jövőre is adott lesz a lehetőség választani több szakmai konferencia közül a Kaposvári Állattenyésztési Napok keretében.

KAP I. pillér (2015–2020): 7988 m €:
– közvetlen támogatások (uniós forrás) – FM;
– piaci intézkedések (uniós forrás) – FM.

KAP II. pillér: 4147 m € = 3431 mrd € (EU) + 0,743 mrd € (HU):
– vidékfejlesztés (uniós és nemzeti forrás) – ME.

Összesen: 12,162 milliárd €:
– 310 Ft/EURO árfolyamon az = 3770 milliárd forint,
– azaz éves átlagban: 628 milliárd forint.

Nemzeti támogatási jogcímek (nemzeti forrás) – FM

(Forrás: Dr. Gyuricza Csaba: A Vidékfejlesztési Program (VP) aktualitásai)

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai