A magyar baromfiszektor 2015. I. félévi teljesítménye

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Kállay Béla, 2015/10/24

Mind a féléves tények, mind a 8 hónapos prognózisok a baromfiszektor kiemelkedően pozitív helyzetét tükrözik az állatitermék-termelő ágazatok között.

2015. I. félévi teljesítményének értékelésénél a korábbiakhoz hasonlóan csak a terméktanács tagsági körére és érdemben a baromfihús szektorra szorítkozunk.

A baromfihús szektor 2015 I. féléves eredményeit a legutóbbi 3 teljes év és a múlt év azonos időszakával összehasonlításban tartalmazza az 1. táblázat. Mint már arra korábban is utaltunk, a vágóbaromfi-termelés számai egy programokkal kiegészített számítási módszerrel ún. előrejelzés (prognózis) segítségével 8 teljes hónapra belátható helyzetet tükröznek (lásd a zölddel írt adatokat). A várható vágásokhoz az alapanyagadatok augusztus végéig tételesen rendelkezésre állnak.

Az egyes fajok helyzetének elemzésénél megállapítható, hogy a növekedés az I. negyedévben a vágócsirkénél 12%-os a múlt év hasonló időszakához képest, ami a felvásárlások tekintetében már az első 8 hónapra biztosnak látszik.

A vágópulyka-előállítás elsősorban a hazai fogyasztás növekedésének köszönhetően meghaladja a múlt évit. A víziszárnyas fajok várható éves eredményére viszont ezek a számok nem utalnak érdemlegesen, mivel ezek mind a termelésben, mind az értékesítésben az év második felében a szezonalitásuk miatt még nem láthatók biztonsággal. Mindenesetre a liba helyzete egyre aggasztóbb, ami a sajátos piacokon bekövetkezett változásoknak tudható be, különösen a konkurens országok (döntően Lengyelország) előretörése következtében. A kacsatermelés a stabil – mind a hazai, mind az export – piacok továbbra is kedvező helyzetének betudhatóan még mindig mérsékelt növekedést tud elérni. Ebben tudomásunk szerint most már egyre nagyobb szerepet játszik a sült kacsa, amelyre fokozódó kereslet van külföldön, és amely terméket már több vállalatnál is gyártanak.

A baromfihús belföldi értékesítése arányban áll a termelés növekedésével, ami a hazai kereslet stabilitására utal.

A baromfihús-export féléves eredményei biztatóak, összes baromfiexportunk a BTT tagsági körében 62 ezer tonna, ami több mint 10%-kal haladja meg a múlt év azonos időszakában elért eredményt. Kiemelkedően nőtt ezen belül a csirke, ez éri el tisztán ezt a növekedési arányt. A pulyka az I. negyedévhez hasonlóan jól tartja magát, ez mind a féléves, mind a 8 hónapos termelési adatokból szinte hajszálpontosan következik, mert mindkettő interpolált várható éves exportja – bár mechanikusan számolva – 96 ezer tonnás idei felvásárlási mennyiséget mutat, vagyis ha nem is éri el, de közelíti a 100 ezer tonna vágóalapanyagot, melyből a pulykaexport orientáltságát tekintve mintegy 20–21 ezer tonna export várható. A liba negyedéves számaihoz képest valamit javult, az év eleji európai készletek tehát valamit csökkentek, de a hízott vonalon továbbra is válságos az értékesítési helyzet, ami természetesen a hízott májak eddigi gyenge értékesítéséből következik. Nézzük meg ezt közelebbről (2. táblázat)!

A kacsa exportja a múlt évi trendeknek megfelelően alakul, ez a csirke mellett a másik sikerágazat, s mint fentebb említettük, a sült kacsatermékek piaci kereslete élénkülésének és a gyártás több vállalatnál történő beindulásának, illetve bővülésének nagy mértékben köszönhető.

Az étkezési tojás ágazat helyzetére a bevezetőben tett említéshez kapcsolódva érdemes lapunk 6. számában az értékelés befejező mondatát megismételni, mely így hangzott:

„Sajnálatos, hogy az egyébként az állattenyésztési, állati termék előállítási ágazatok között még mindig életképes magyar baromfiágazat összességében kiegyensúlyozott teljesítményét, pozitív megítélését a tojásszektor katasztrofális helyzete most már tartósan negatív irányban befolyásolja.”

A Közös Agárpolitika (KAP) rendszerén belül a baromfi termékpálya könnyű piacszervezésű ágazat, szemben a marhahús, a tej, vagy a gabona ágazattal, ahol a termelők megfelelő jövedelem-szintjét rendszeres beavatkozásokkal biztosítják. Az ilyen típusú beavatkozások hiányában a Közösségen belül a baromfihús piaci árainak szintjét – eltekintve a termelés legfőbb költségtényezőjének, a szemestakarmánynak az árától – a mindenkori piaci viszonyok határozzák meg. Az Európai Unióban a tojás közös piacszervezése a friss, illetve tartósított héjas baromfitojásra, a friss, illetve tartósított héj nélküli tojásra és az emberi fogyasztásra alkalmas tojás sárgájára terjed ki, míg a baromfihús piaci rendtartása alá az élő baromfi, a baromfihús és az emberi fogyasztásra alkalmas belsőségek (frissen, hűtve, fagyasztva, vagy tartósítva), a feldolgozott termékek, továbbá a baromfizsírok tartoznak.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai