2026. 04. 29., szerda
Péter
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

„Tiszta kezek, bevarrt zsebek” elv – gazdabarát intézmény

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: FJ, 2015/11/01

Interjú Gyuricza Csabával, az MVH elnökével

Az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), az uniós agrárés vidékfejlesztési támogatások kifizető ügynöksége idén különösen leterhelt lesz, hiszen ez az új KAP első éles éve, és a támogatási rendszer teljesen átalakult. Március 1-jétől az MVH elnöki tisztét dr. Gyuricza Csaba tölti be.

– Friss hír az MVH tájékáról, hogy az elnök azt nyilatkozta, a Tiszta kezek, bevarrt zsebek politikáját folytatja. Mit takar ez az elv? Eddig nem ez történt az MVH-nál?

– A Parlament mezőgazdasági bizottságának kihelyezett ülésén ezzel akartam kifejezni, hogy hivatalba lépésem előtt nagyon sok olyan ügy volt, ami árnyékot vetett a hivatal működésére. Ennek folyományaként a földalapú támogatások ügyében különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás kísérlete és hivatali visszaélés miatt indult eljárás több volt munkatárs ellen is. Az Ön által említett bizottsági ülésen azt próbáltam meg hangsúlyozni, hogy a jelenlegi vezetés mindent megtesz annak érdekében, hogy az ilyen jellegű visszaéléseket elkerüljük és megszüntessük. Ezt egyébként a legelső nap, az állományértekezleten elmondtam a kollégáknak. Az elmúlt félévben nyugalom van a hivatalban s a pénzügyi kifizetések körül. Célszerűnek tartom időnként hangsúlyozni, hogy ez a szemlélet jellemzi az új vezetés munkáját. Nézze, évi 6–700 milliárdnyi támogatást kezelünk, vagyis óriási pénzről van szó. Éppen ezért fontos, hogy ekkora apparátusban ezeket a forrásokat a jogszabályoknak megfelelően, tisztességesen osszuk fel, és a munkatársak ennek megfelelően végezzék a munkájukat, ha úgy tetszik, a tiszta kezek, bevarrt zsebek elv alapján.

– Ez így teljesen érthető. A másik, ami azon a bizonyos bizottsági ülésen szintén elhangzott, hogy az MVH gazdabarát intézmény. Azt gondolom, ez szintén alapfeladat.

– Így van. Elmondtam, hogy az alapító okiratunkban szerepel, hogy a kifizető ügynökség feladata, hogy a gazdák érdekében történjen a források felosztása, de azt is tudjuk, hogy az elmúlt években nem mindig, nem minden szempontból feleltünk meg ennek a kritériumnak. Elmondtam azt is, hogy melyek azok az intézkedések, amelyeket az elmúlt időszakban megtettünk annak érdekében, hogy valóban ügyfélbarát, gazdabarát, termelőbarát hivatalként működjön a szervezet. Átalakítottuk a teljes információs rendszert, visszacsatolásokat küldünk a kérelmek beadása után azoknak az ügyfeleknek, akik valamilyen nyilvántartást nem küldtek be. Folyamatos a visszacsatolás, folyamatos kommunikációt igyekszünk az érintettekkel megvalósítani. Az ellenőrzéseket ügyfélbarátabbá, kevésbé szankcióorientálttá kívánjuk tenni. Ez ügyben is léptünk az elmúlt időszakban. Ahol kellett, menet közben is beavatkoztam. Ennek azonban van egy másik iránya is, hogy alapvetően csak azokat a gazdálkodókat és ügyfeleket akarjuk támogatni, akik szintén tisztességesen, becsületesen, a törvényes kereteket betartva kívánnak támogatásokhoz hozzájutni. Mert azért a magyar gazda is „leleményes”, az ő köreikben is előfordulnak visszaélések. Ezeket pontosan annak érdekében próbáljuk meg kiszűrni, hogy akik becsületesen és jogszerűen próbálnak hozzájutni a támogatásokhoz, azok számára minden lehetőséget biztosítsunk. A fiatal gazda támogatásnál több száz esetben tártuk föl bűncselekmény gyanúját. A diplomákkal, bizonyítványokkal való visszaéléssel, mesterséges feltételek megteremtésével kapcsolatban megtettük a szükséges lépéseket, és ezzel párhozamosan kiküldtük az elutasító határozatokat a pályázóknak.

– Újabb hír, hogy 2,9 milliárd forint rendkívüli agrártámogatást kap Magyarország. Kik kaphatják, milyen módszerrel lehet hozzájutni és mikor?

– A krízisalapból visszakaptunk 8,4 milliárd forintot. Az EU a 2000 euró feletti támogatási hányaddal bíró gazdák esetében visszatartott területarányosan bizonyos összeget, és miután ez nem került felhasználásra, ezt a tagállamok arányosan visszakapták. Magyarország számára ez 8,4 milliárdot jelentett. Október második feléig azoknak a gazdálkodóknak fogjuk ezt a pénzt arányosan felosztani, akik 2000 euró fölötti támogatással, durván 9 hektár fölötti területtel rendelkeznek. Ebből a tejtermelők megsegítésére 1,2 milliárdot tudunk fordítani. Ezeknek a kiutalását, illetve intézését elkezdtük. Magyarország számára ez nagy eredmény, ilyenre korábban nem volt példa, hogy krízisalapból vissza tudtunk volna forrásokat venni. Ami pedig a 2,9 milliárd forintot illeti, nos, a Bizottság 500 millió eurót szavazott meg a tejtermelők támogatására, illetve segítésére. Ebből a pénzből Magyarország 2,9 milliárd forinthoz jutott, ami ugyan nem túlzottan jelentős támogatás, de az ország méretéhez viszonyítva nagyobb összeget jelent, mint amire hazánk arányosan jogosult lehetne. Nagy eredménynek tartjuk, hogy ebben az évben 70 százalékos előleget tudunk kifizetni az agrártámogatásokból, amit október 16- án indítottunk.

Dr. Gyuricza Csaba Gyomán született 1973. június 5-én. Középiskolai tanulmányait Szentesen a Bartha János Kertészeti Szakközépiskolában végezte, majd a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karának hallgatója volt 1991–1996 között. 1996-ban párhuzamosan nyert felvételt a GATE és a Bécsi Agrártudományi Egyetem nappali doktori képzésére. A fokozat megszerzése után végigjárta az egyetemi ranglétrát, tanszéki mérnök, egyetemi tanársegéd, egyetemi adjunktus, majd 2004-től egyetemi docens, ettől az évtől professzor. 2005–2012 között a SZIE Növénytermesztési és Biomassza-hasznosítási Bemutató Központ vezetője. 2012-től a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar dékánja, ezzel egyidejűleg 2013-tól a Növénytermesztési Intézet igazgatója. 2015-ben védte meg akadémiai doktori disszertációját. Ez év márciusa óta a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke, emellett a Szent István Egyetemen és a Kaposvári Egyetemen is oktat.

– Idei újdonság, hogy az AKG és az ökológiai gazdálkodás támogatása kvázi kettéválik, de ugyanabban az időpontban, vagyis novemberben lehet pályázni.

– November és december tájékán.

– Ezekhez milyen módon juthatnak hozzá a gazdák pályázati úton?

– Az AKG átalakul, tehát 174–175 milliárdos keretösszeget fogunk az AKG-ra fordítani. Ezenkívül az ökológiai gazdálkodásra még 60–62 milliárd forint keretösszeg áll majd rendelkezésre. Az AKG-kiírás tulajdonképpen már megjelent, van egy határozat, ami a megjelenésről fog szólni, az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos pályázat pedig most készül. Alapvető átalakítást, változtatást jelent a korábbi időszakhoz képest, hogy nem jogcímek lesznek, hanem egy kormányrendelet, a 272/2014-es kormányrendelet alapján pályázati felhívások jelennek meg, és a pályázati felhívásokat követően a támogatói döntések nyomán támogatási szerződéseket fog kötni a Miniszterelnökség a nyertesekkel, illetve a gazdálkodókkal. Ez így összességében talán bonyolultan hangzik, de a gazdálkodók számára reményeink szerint egyszerűsített eljárást fog jelenteni a későbbiekben. A korábbiakhoz képest átalakul az AKG rendszere és módszere is. Nem célprogramok lesznek, hanem különböző vállalásokat lehet majd megfogalmazni az AKG-ban. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókról egy 80 oldalas kiadvány készült a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, a Miniszterelnökséggel és a Földművelésügyi Minisztériummal közösen. Ebben minden részletet leírtunk, ami újdonság, és ami a pályázás feltételeit jelenti. A pályázati kiírás megvan, a felület november elején nyílik meg, és azt követően 30 nap áll majd rendelkezésre, tehát december elejéig lehet majd a pályázatokat benyújtani. Ezt követően várhatóan február elejére – márciusra tudjuk a támogatási szerződéseket megkötni a nyertesekkel.

– Ha már támogatásokról beszélünk, érdekes lenne megtudni, hogy a mezőgazdaság jövőjét hogyan támogatja Brüsszel. És nem is csak az MVH-ra gondolok. Vagyis lesz-e az innovációra, a precíziós mezőgazdasági fejlesztésre a mágneses permetezéstől a drónig pályázat? Ilyen, a jövőt szolgáló beruházásokra gondolok…

– A vidékfejlesztési programban rengeteg beruházási forrás lesz, tehát ott 206 milliárd forinttal tudunk majd kifejezetten az állattenyésztéshez, kertészethez és élelmiszer-feldolgozáshoz kapcsolódó beruházásokat támogatni, segíteni. A kifejezetten innovációt szolgáló programok kevésbé a vidékfejlesztési programban vagy az agrárfejlesztés támogatási rendszerében fognak rendelkezésre állni, azok más operatív programoknál lesznek majd elérhetőek. De rengeteg pályázati felhívás lesz, ami segíteni fogja ezeknek a programoknak a megvalósulását, és akár a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, akár a Miniszterelnökséghez kapcsolódóan összességében kb. 5–600 milliárd forintos keretösszeggel lehet majd számolni.

– Ide agrártermelő is pályázhat, vagy őket ebből kizárják?

– Nem zárják ki, agrártermelő is pályázhat, olyannyira, hogy a vidékfejlesztési programban deklaráltan a kis, legfeljebb közepes vállalkozások adhatnak majd be pályázatot, de például a GINOP-ban (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) lesznek olyan beruházási pályázatok is, amelyek kifejezetten nagyvállalkozások számára nyílnak meg. Ott is több száz milliárdos keretösszeg áll majd rendelkezésre. Összességében mindenki megtalálhatja a számítását. Fontosnak tartom, hogy olyan programokat támogassunk, amelyek valóban versenyképesek, fenntarthatóak és egy esetlegesen támogatás nélküli időszakban is életképesek.

Újra Kis Miklós Zsolt a COPA alelnöke

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke újabb két évig tölti be a COPA alelnöki posztját.

Az Európai Farmerek Szövetségének (COPA) 2015. szeptember 25-i elnökségi ülésén újraválasztották alelnöknek Kis Miklós Zsoltot, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara általános alelnökét. Az egyéni gazdálkodók legbefolyásosabb európai szintű érdekképviseletének elnöke a dán Martin Merrild lett. A szervezet alelnöki posztjait 2015–2017 között hatan, Kis Miklós Zsolt, az ír Eddie Downey, az olasz Roberto Moncalvo, a francia Henri Brichart, a lett Maira Dzelzkalēja és az osztrák Franz Reisecker töltik be. A NAK az egész hazai agrárium szempontjából is nagy jelentőségűnek tartja, hogy a COPA újraválasztotta Kis Miklós Zsoltot az egyik alelnöki posztra.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

A mélyművelés szocialista hagyomány?
Ha egy héten belül nem lesz kiadós eső, keresztet vethetünk a kukorica és a napraforgó termésére – panaszkodik egy több ezer hektáros hajdúsági gazdaság igazgatója. A tél közepén és végén ugyan esett hó, eső, de már hetek óta a szél szárítja a földeket. A tapasztalt gazdász szemek ránézésre megállapítják a nedvesség hiányát a búza és a repce táblákon. Elindultak vagy elindulnának a vetőgépek a kukorica és a napraforgó földeken is, de porba nem érdemes elszórni a magot.
Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza