2021. 03. 09., kedd
Franciska
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A cukorrépa vegyszeres gyomirtása

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Szentey László növényvédelmi szakmérnök, 2014/02/10
Címkék: cukorrépa, cukorgyártás, répa, herbicid, herbicidtolerancia, cukorrépa gyomflórája, parlagfű, preemergens, postemergens, állománykezelés

Bár a hazai cukorgyártás volumene minimális, a cukorrépa mint ipari növény vetésterülete az utóbbi időben lassú növekedésnek indult. A növény fejlődésének kezdetén gyommentes viszonyokat igényel, mert a korai fenológiai fázisokban nagyon gyenge a gyomelnyomó képessége, ezért kiemelten fontos gyommentesen tartása a vetéstől számított nyolc hétig.

A gyomnövények a cukorrépa termesztés során elsősorban a termésmennyiség, valamint a beltartalmi mutatók közül legfontosabb cukortartalom csökkentésével okoznak kárt. Emellett az erős gyomosodás nehezíti a betakarítást. A talaj tápanyagkészletének, víztartalmának felhasználásával romlik a répa kompetíciós képessége.

A cukorrépa gyomosodási viszonyai

A cukorrépában előforduló kb. 200 gyomfaj legnagyobb hányada a T4-es életformacsoportba tartozik. Közülük a legfontosabb kétszikűek a következők: szőrös disznóparéj (Amaranthus retroflexus), karcsú disznóparéj (Amaranthus chlorostachys), henye disznóparéj (Amaranthus blitoides), fehér libatop (Chenopodium album); pokolvar libatop (Chenopodium hybridum), baracklevelű keserűfű (Polygonum persicaria), lapulevelű keserűfű (Polygonum lapathifolium), egynyári szélfű (Mercurialis annua), szuláklevelű keserűfű (Bilderdykia convolvulus), csattanó maszlag (Datura stramonium), gyomkender (Cannabis sativa).

A T4-es életformacsoportba tartozó egyszikű gyomnövények közül a kakaslábfű (Echinochloa crus-galli), gyomköles (Panicum miliaceum), muhar fajok (Setaria spp.), valamint a T3-as vadzab (Avena fatua) fordulnak elő legnagyobb borítással.

Az egyéves gyomnövények mellett az évelő gyomfajok előfordulása nagymértékben megnöveli a gyomirtás költségeit, állományban történő irtásuk csak speciális herbicidekkel oldható meg. Közülük legjelentősebb a G3 életformacsoportba tartozó kétszikű mezei acat (Cirsium arvense) és a folyondár szulák (Convolvulus arvensis), de terjedőben van a selyemkóró (Asclepias syriaca ), valamint a G1-es mogyorós lednek (Lathyrus tuberosus). A cukorrépatáblákon változó mértékben fordulnak elő a G1-es életformacsoportba tartozó egyszikű gyomnövények is, így a tarackbúza (Elymus repens), csillagpázsit (Cynodon dactylon), fenyércirok (Sorghum halepense) és a nád (Phragmites communis).

A répatáblákon még a T1-es pásztortáska (Capsella bursa-pastoris.) és az árvacsalán fajok (Lamium purpureum, Lamium amplexicaule), valamint a T3-as vadrepce (Sinapis arvensis) és repcsényretek (Raphanus raphanistrum) gyomnövények fordulnak elő nagyobb arányban.

A cukorrépa gyomflórája az utóbbi években a vetésszerkezetben bekövetkezett változások, a herbicidhasználat és az éghajlat változása következtében átalakulóban van. A veszélyes, nehezen irtható gyomnövények felszaporodása és délről északra irányuló terjedése figyelhető meg.

A cukorrépa nehezen irtható gyomnövényei közé tartozik a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), selyemmályva (Abutilon theophrasti), szerbtövis fajok (Xanthium strumarium, Xanthium italicum, Xanthium spinosum) és az utóbbi években a varjúmák (Hibiscus trionum).

Általánosan előforduló gyomnövények a teljes cukorrépa termőterületen a libatop fajok, disznóparéj fajok, keserűfű fajok, valamint a kakaslábfű és a muharfélék.

Mechanikai gyomirtás

Két formája van: a sorközök gépi művelése, illetve a kézi kapálás.

Sorközművelést a következő esetben végeznek:

  • a vegyszeres gyomirtás hatásának elmaradása vagy olyan gyomnövények jelenléte, amelyek ellen a cukorrépában kielégítően nem tudunk védekezni;
  • öntözéses termesztéskor a levegőtlenné vált talajok lazítására;
  • a talaj cserepesedésének megszüntetése céljából;
  • sávos permetezéskor.

Köztudott, hogy a sorközműveléssel elősegíthetjük a cukorrépa kései elgyomosodását is azáltal, hogy a talajmozgatással a gyommagvak nagy része kedvező csírázási pozícióba kerül. A sorközművelés csak helyes gépbeállítás és szakszerű üzemeltetés esetén ad kielégítő eredményt. Keskeny ballonú kerekekkel felszerelt erőgépet alkalmazzunk, ügyeljünk a kapatestek helyes megválasztására és a művelőtagok pontos felfüggesztésére. Nagyon fontos az emberi tényező, ki ül a sorközművelő gép kormánya mögött, ugyanis gyakorlatlan, tapasztalatlan, nem lelkiismeretes vezető nagyon sok kárt tud tenni a kis cukorrépa növények kivágásával, sokszor egész sorok esnek áldozatul a hanyag munkának.

Sávos permetezéskor a sorokat vegyszeres, a sorközöket mechanikai úton tartják gyommentesen.

Kézi kapálás: Korábban alkalmazták a vegyszeres eljárások kiváltására is. A táblákon az alapgyomirtás elvégzése után szükségszerűen kapáltak a betakarításig, gyommentesen tartva a területet. Jelenleg elsősorban a gyomirtási hibák korrigálására, illetve a betakarítást megelőző időszakban végeznek kézi kapálást. Előnye, hogy adott időben minden gyom ellen tudunk védekezni, hátránya a kis hatékonyság.

Agrotechnikai védekezés

Elővetemény, illetve annak gyomirtása: Köztudott, hogy a cukorrépa legjobb előveteménye a hormonhatású készítménnyel gyomirtott őszi kalászos gabona. Előnye, hogy a gabona gyomirtásakor a jelenlevő évelő kétszikű gyomnövények jó hatékonysággal pusztíthatók. A korán lekerülő állomány miatt a tarlón is lehetőségünk van még az esetleges gyomosodás megszüntetésére. Ugyancsak jut idő a tápanyag-utánpótlásra, a talaj előkészítésére és a talaj pihentetésére is.

Az alábbi, őszi gabonafélékben alkalmazott hatóanyagok esetén nem szabad cukorrépát vetni a következő évben vagy években:

  • metszulfuron metil – cukorrépa kelezését követő évben nem vethető;
  • szulfoszulfuron – 13 g/ha esetén tavaszi kezelést követő 12 hónap múlva, 26 g/ha esetén csak 2 év múlva vethető cukorrépa;
  • triaszulfuron – őszi kezelést követő 18 hónap, míg tavaszi kezelését követő 2 év múlva vethető cukorrépa;
  • pendimetalin – a kezelés után 12 hónapon belül cukor- és takarmányrépa nem vehető;

Egyéb kultúrnövényekben is gyomirtunk olyan hatóanyagokkal, amelyek az utónövényként bekerülő cukorrépára fitotoxikusak lehetnek:

  • mezotrion – cukorrépa a kezelést követő második évben vethető;
  • tembotrion – a kezelést követően 10 hónap után vethető cukorrépa;
  • topramezon – a kezelés után 12 hónap elteltével vethető cukorrépa;
  • aminopiralid – a kezelést követően 2 év múlva vethető cukorrépa.

A tábla gyomviszonyainak ismerete

Nehezen irtható egyéves gyom (parlagfű, szerbtövis fajok, csattanó maszlag, gyomkender, selyemmályva, vadzab stb.) lehetőleg ne forduljon elő a táblában, mert a vegyszeres gyomirtás költségeit jelentősen megnöveli, és számítani kell késői gyomosodásra, amit csak mechanikai úton tudunk megszüntetni. Évelő gyomnövények közül az egyszikűek (tarackbúza, fenyércirok) és a kétszikű mezei acat ellen tudunk védekezni, jelentős költségráfordítással. Nem tudjuk kiirtani viszont a vidra keserűfüvet, aprószulákot, selyemkórót, sövényszulákot és a hamvas szedret, ezért vagy kerüljük fenti gyomokkal fertőzött területet, vagy az előző évi kalászosban, illetve annak tarlójában kell visszaszorítani a fertőzöttséget.

A cukorrépatábla talajmunkáit az ősz folyamán a vetésre előkészített állapotig el kell végezni. Tavaszra csak a magágy előkészítése maradjon. Az így előkészített talaj biztosítja a mag gyors kelését, az egyenletes tőállományt, egyúttal a gyomok egyszerre kelését is. Ezáltal az állománykezelésünk sokkal hatékonyabb lesz.

Nagy figyelmet kell fordítani a cukorrépa fiatalkori kártevői elleni védelemre is, hiszen az általuk legyengített állomány fokozott stresszhelyzetbe kerül még a gyomirtás során is. Répabarkó, répabolha, talajlakó kártevők, gyökérfekély károsította cukorrépa állomány gyomirtása jelentős tőpusztulást okozhat. A heterogén kelés, kiritkult tőállomány, foltos kipusztulás életteret biztosít a késői gyomosodásnak is, megnövelve a gyomirtás költségeit, vagy ha elmarad a késői gyomirtás, a gyomosodás nehezíti a betakarítást, növeli a tábla gyommag tartalmát.

A gyomirtó szerek alkalmazásának lehetőségei

A herbicidek megválasztásánál figyelmet kell fordítani a tábla gyomviszonyaira, a talaj típusára, humusztartalmára, kötöttségére.

A cukorrépa gyomirtása herbicidekkel alap- és állománykezelések formájában történik. A hatásspektrum bővítése céljából herbicidkombinációkat célszerű alkalmazni. Az elmúlt évek során növekvő tendenciát mutatnak a csak állománykezelésre alapozott technológiák.

Alapkezelések (presowing, preemergens):

  • vetés előtti (presowing), bedolgozást igénylő technológiák,
  • vetés után-kelés előtti (preemergens) technológiák.

A presowing technológia alkalmazása száraz körülmények között kedvezőbb eredményt adhat, de jelentősége az elmúlt években nagymértékben csökkent, ma már csak minimális területen alkalmazzák. A gyomirtó szerek közül elsősorban a lenacil hatóanyagút alkalmazzák, de a magról kelő egyszikű gyomnövények ellen ajánlott hatóanyagok közül az S-metolaklór is elterjedt.

A preemergens herbicideket vetés után, a cukorrépa kelése előtt kell kijuttatni. Erősen csapadék- és nedvességfüggők. Hatásuk kifejtéséhez minimum 20–30 mm bemosó csapadékot igényelnek, hatékonyságukat befolyásolja a talaj humusztartalma, kötöttsége.

A preemergens védekezésekre korábban jellemző volt, hogy egy- és kétszikűirtó herbicideket alkalmaztak kombinációban. Jelenleg terjedőben vannak a csak egyszikűirtó herbicidekre épülő alapkezeléses technológiák, a kétszikű gyomok elleni védekezést állománykezeléssel oldják meg. Hazánk gyomviszonyai mellett, illetve a posztemergens kezelések megfelelő időbeli kivitelezése végett a vetés utáni, kelés előtti kezeléseknek van létjogosultsága.

Állománykezelések (posztemergens kezelések): A posztemergens kezeléseket a répa kelése után végezzük. A cukorrépatáblákat kelés után 3–5 naponként ellenőrizzük, és a területen meglévő gyomokhoz mérten kell megválasztani a kezelés módját. Védekezéskor legfontosabb tényező a gyomnövények fenológiai állapota, ugyanis a herbicidek a gyomnövények szik-2 leveles állapotában a leghatékonyabbak, ezért kiemelten fontos azok korai fenológiájának ismerete.

A posztemergens kezeléseknél a legjobb hatékonyságot akkor érjük el, ha kombinációkat alkalmazunk. Két posztemergens kezelés között max. 10 nap teljen el, az optimális 6–8 nap. Az első permetezéssel leállítjuk a kelő gyomok fejlődését, míg a második, majd harmadik kezeléssel elpusztítjuk azokat és a később kelők fejlődését állítjuk le. Az egyre növekvő cukorrépa gyomelnyomó képessége nő, ami besegít a herbicidek hatékonyságába.

A répa fenológiáját tekintve az első kezelés szik-2 leveles állapotban történik, a második posztemergens kezelést a répa 2–4 leveles, a harmadik posztkezelést pedig a 4–6 leveles állapotban végezzük.

A posztemergens kezelésekre épülő technológiák általában 2–3 állománykezelésből állnak. Az első kezelés a répa szikleveles állapotában végezhető (stop kezelés), a herbicidek minimális dózisával. A későbbi kezeléseknél a dózis az előírások alapján emelhető.

Az első kezelésekre a kombinációban talaj- és levélherbicideket alkalmaznak, majd később, a lombozat növekedésével a levélherbicidek kerülnek előtérbe. Az utolsó posztemergens kezelésre tartamhatású herbicid szükséges. A kombinációban szereplő herbicid-hatóanyagokat mindig a gyomviszonyok alapján válasszuk meg.

A cukorrépában alkalmazott posztemergens technológiák alapvetően a fenmedifam- dezmedifam-etofumezat hatóanyagok különböző kombinációira épülnek. Az etofumezat hatóanyag egyszikűirtó hatású, a fenmedifam és a dezmedifam a magról kelő kétszikűekre hatásos. Fenti hatóanyagokat a gyomviszonyok függvényében egyéb hatóanyagok kombinációjával célszerű alkalmazni. A posztemergensen alkalmazott egyéb hatóanyagok a magról kelő kétszikűek ellen nyújtanak gyomirtó hatást. A metamitron, kloridazon, kloridazon+ quinmerak, trifluszulfuron-metil és klopiralid hatóanyagok engedélyezettek a cukorrépa posztemergens gyomirtására. Speciális gyomproblémák esetén alkalmazható a trifluszulfuron-metil hatóanyag, amely a selyemmályva ellen, a klopiralid hatóanyag pedig elsősorban a fészkes virágú gyomok (parlagfű, mezei acat, szerbtövis fajok, árvakelésű napraforgó) elleni védekezésre ajánlott.

A speciális egyszikűirtó készítmények kijuttatása mindig önállóan történik, más hatóanyagokkal együttesen kijuttatva fitotoxikusak lehetnek vagy csökken a hatékonyságuk. Kétszikű kultúrákban általános szabály, hogy fiatal kultúrnövényeknél (2–4 leveles állapot) az engedélyezett dózis alacsonyabb mennyiségével történjen a kezelés. A gyomokat tekintve a dózisok a magról kelő egyszikűek esetében a feltüntetett alacsonyabb, a fiatalabb 1–3 leveles gyomnövényekre vonatkoznak. A megerősödött gyomnövényeknél a gyökérváltást követően 3 leveles kortól a magasabb dózist célszerű használni. Az évelő egyszikűek elleni védekezésre az ajánlott magasabb dózist alkalmazzuk. A permetezés optimális időpontja azok intenzív növekedési fázisa, általában a gyomok 15–20 cm-es magassága.

A cukorrépa gyomirtására alkalmazható herbicid hatóanyagok

Magról kelő kétszikű gyomnövények
• fenmedifam
• desmedifam
• etofumezat
• kloridazon
• metamitron
• trifluszulfuron-metil
• quinmerak
Az etofumezat hatóanyagú készítmények, kombinációk a magról kelő egyszikű gyomnövények ellen részleges hatékonysággal bírnak.
Magról kelő egyszikű gyomnövények:
• S-metolaklór
• dimetenamid-P
Mindkét hatóanyag részleges hatékonysággal bír néhány magról kelő gyomfaj ellen is.
Évelő kétszikű gyomnövények (Cirsium arvense):
• 3,6-diklór-pikolinsav (klopiralid)
Magról kelő és évelő egyszikű gyomnövények:
• cikloxidim
• fluazifop-P-butil
• propaquizafop
• quizalofop-P-etil
• quizalofop-P-tefuril
• kletodim

Magról kelő kétszikű gyomnövények

  • fenmedifam
  • desmedifam
  • etofumezat
  • kloridazon
  • metamitron
  • trifluszulfuron-metil
  • quinmerak

Az etofumezat hatóanyagú készítmények, kombinációk a magról kelő egyszikű gyomnövények ellen részleges hatékonysággal bírnak.

Magról kelő egyszikű gyomnövények

  • S-metolaklór
  • dimetenamid-P

Mindkét hatóanyag részleges hatékonysággal bír néhány magról kelő gyomfaj ellen is.

Évelő kétszikű gyomnövények (Cirsium arvense)

  • 3,6-diklór-pikolinsav (klopiralid)

Magról kelő és évelő egyszikű gyomnövények

  • cikloxidim
  • fluazifop-P-butil
  • propaquizafop
  • quizalofop-P-etil
  • quizalofop-P-tefuril
  • kletodim

A cukorrépában a következő speciális egyszikűirtó hatóanyagok engedélyezettek: cikloxidim, fluazifop-Pbutil, propaquizafop, quizalofop-P-etil, quizalofop-Ptefuril, kletodim.

Cukorrépa posztemergens gyomirtásánál a legjobb hatékonyság érdekében, a legcsekélyebb fitotoxicitás kiváltása mellett az alábbiakat tartsuk szem előtt:

A szik-2 leveles gyomokat kell megcélozni a kezeléssel. Az ennél fejlettebb gyomnövények érzékenysége a gyomirtószerekkel szemben jelentősen csökken.

  • A fiatal répa érzékeny a herbicidekre, súlyos fitotoxikus károk keletkezhetnek. A kelőfélben lévő répa a legérzékenyebb a herbicidekkel szemben, ekkor lehetőleg ne végezzünk gyomirtást, várjuk meg, amíg a répa legalább szikleveles lesz. A tavaszi kezeléseknél az alacsonyabb dózist, 4–6 levelesnél fejlettebb répát már teljes, az engedélyezett dózisú herbiciddel lehet kezelni.
  • A fitotoxikus károk elkerülésére a kombinációkban egyszerre csak egy EC formulációjú herbicidet alkalmazzunk.
  • Csapadék után legalább egy napot várjunk a kezeléssel, hogy a répalevél viaszbevonata regenerálódni tudjon.
  • Ha eső után nedves levelet permetezünk, ne használjunk tapadásfokozó anyagokat.
  • Gyökérfekély vagy egyéb kórokozó, illetve kártevők (répabarkó, répabolha) által károsított répát ne permetezzünk herbiciddel. Ilyenkor először a kártevők ellen kell védekeznünk, majd ezt követően védekezzünk a gyomnövények ellen.
  • 25 °C feletti léghőmérséklet esetén ne permetezzünk, illetve ha 22 °C feletti hőmérséklet erős napsugárzással párosul.
  • Fagyos nap után vagy előtte szintén ne permetezzünk a fitotoxicitás veszélye miatt.
  • Stresszállapot (fagy, szélkár, erős napsugárzás és meleg, rovarkártétel) esetén várjunk a kezelésekkel.
  • A permetezésekre a késő délutáni-kora esti időszak a legmegfelelőbb. A permetezések kivitelezését jelentősen könnyítheti, hatékonyságát fokozhatja a művelő út alkalmazása.
  • A kombinációkban megosztva javasolt termékek esetében mindig tartsuk be a gyártó cégek előírásait azok felhasználását illetően.

Ajánlott könyvek