Az utolsó „bőkezű” támogatási ciklus

Kategória: Agrárgazdaság | 2015/11/02

A rendezvény résztvevőit Farkas József, a Szaktudás Kiadó Ház elnöke köszöntötte. Ezt követően Jakab István tájékoztatta a sajtó képviselőit az aktuális aktuálpolitikai kérdésekről, a Közös Agrárpolitika hatásairól a magyar agrárgazdaságra.

– Az aktualitásokat illetőn nagyon érzékeny időpontban vagyunk, részint azért, mert lezárult az előző uniós pénzügyi ciklus, és indul az új. Sokan elmondták, leírták, hogy nem igazán jelentős ez a forrásbővülés a mostani költségvetési időszakunkban. Persze tudjuk, hogy az EU Közös Agrárpolitikát érintő költségvetése összességében csökkent, miközben a résztvevők száma nőtt. De minden relatív: ahhoz képest, hogy eredetileg milyen lehetőségeink voltak, Magyarország aránylag jól jött ki ebből a vitából. A 2014–2020-as időszak tervezése során a kormánynak az volt a szándéka, hogy a támogatáspolitika, a birtokpolitika, a vidékpolitika szoros összhangba kerüljön egymással. Ez volt a kiindulási pont a különböző területekre biztosított források tekintetében is – indította a szakújságírókkal folytatott beszélgetést Jakab István.

– A mostani támogatások nagyon ésszerű, a gazdálkodók helyzetéhez igazodó, őket segítő módon való felhasználása azért is nagyon fontos, mert az Unió Közös Agárpolitikáját szolgáló 2014–2020-as költségvetési időszak várhatóan az utolsó „bőkezű” támogatási ciklus lesz. Nincsenek ugyanis illúzióink, hogy az elkövetkező időszakban változások következnek majd be a támogatási rendszerben. Az elkövetkező hat esztendőt arra kell felhasználni, hogy stabilizáljuk a gazdaságokat, profibbá tegyük azokat, és olyan rendszereket alakítsunk ki, amelyek a versenyképességüket jelentősen javítják. A területalapú támogatások vitája során a „nagyok” érthető módon ellenezték, hogy a 150 ezer eurós árbevétel esetében támogatáscsökkentést léptessenek életbe. Magyarország végül elfogadta az uniós direktívát, és 1200 hektárig biztosítja a teljes területalapú támogatást, e felett az alaptámogatást megvonja és csak a kiegészítő támogatást biztosítja. Ez a döntés mindenestre igyekszik hozzájárulni a kormány birtokpolitikájának megvalósításához, egyben többlettámogatást biztosítva az érzékeny ágazatok támogatására. Ennek szellemében az elkövetkező hat évben 212 milliárd forintot – ebből 180 milliárd nemzeti, 32 milliárd pedig EU-s költségvetési forrás – elsősorban az állattenyésztés, a vetőmagtermesztés és az öntözés területén lehet felhasználni. A kormány úgy hozta meg a határozatát, hogy ezt minden esztendőben ki kell fizetni az érintettek számára.

A klímaváltozás beköszöntével egyre nyilvánvalóbb, hogy az öntözés ügyének megoldása, az öntözési rendszerek kialakítása tovább nem halasztható. A témában különösen kemény tárgyalásokon vagyunk túl. A Bizottság eredetileg egyetlen hektár többlet öntözött területet sem akart engedélyezni. Végül is sikerült az Unió illetékeseit meggyőzni, és elértük, hogy 56 milliárd közvetlenül az öntözésfejlesztésre fordítható a vidékfejlesztési keretből. Ez az eredmény különösen a kertészeti kultúrák tekintetében bír nagy jelentőséggel, hiszen új ültetvényt telepíteni úgy, hogy nincs hozzá korszerű öntözőrendszer, értelmetlen és fölösleges pénzkiadás.

Az agrár-környezetgazdálkodási program kimunkálását is élénk országos vita kísérte, amelynek hátterében az állt, hogy az AKG-források nagy részét, több mint 50 százalékát az üzemek egy százaléka vitte el. Az AKG új rendszerében 300 hektárig minden hektárra 100 százalékig kifizethető a támogatás, 300 hektár és 1200 hektár között 80 százalékig, 1200 hektár fölött pedig a pályázható összeg 50 százalékához lehet hozzájutni. Az agrárkörnyezetgazdálkodás és az ökológiai gazdálkodási program ezen a héten kerül meghirdetésre. A mérleg nyelve tehát kifejezetten a családi gazdaságok irányába billen el. Mindazonáltal a birtoknagyságból eredő hatékonysági előnyök nagymértékben kompenzálják azt a kiesést, amit a támogatásra adott összegek csökkentése okoz.

Jelentős mértékben javulnak a fiatal gazdák pozíciói is. A cél az, hogy a friss erő, lendület, nagyobb tudás jelenjen meg az ágazatban, hogy a fiatalok minél nagyobb arányban vegyenek részt ebben a programban. A most a következő időszakban összességében 37,6 milliárd forint áll rendelkezésre a fiatal gazdák támogatására. Újdonság az is, hogy míg a korábbi ciklusban valaki bármilyen jogcímen akár csak egy minimális összeget is igénybe vett, attól kezdve már nem számított induló fiatal gazdának.

Most, ha például egyetemistaként a nagyapjától kapott tíz hektár földön őstermelőként vagy földművesként regisztráltatta magát és támogatást vett igénybe, fiatal gazdaként minden további nélkül részt vehet a programban. Ez a generáció a területalapú támogatásnál 90 hektárig juthat többletforráshoz.

Várhatóan októberben kezdődhet a licitálás az állam által értékesíteni kívánt termőföldekre; és a liciteket az idén december 31-ig be is kell fejezni. Az állam mintegy 350–380 ezer hektár földet kíván értékesíteni.

A célkitűzés az, hogy a termőföld stabilan és véglegesen kerüljön a magyar gazdák tulajdonába úgy, hogy az adásvétel folyamatának minden szakasza jogilag ellenőrzött keretek között történjen, és mindenki – aki a földforgalmi törvény feltételeinek megfelel – részt vehessen a licitáláson.

– A Magosz elnöksége nagyon fontosnak és jónak tartja, hogy a földek a jelenleg hatályos földforgalmi törvény alapján tisztán, átlátható módon azok tulajdonába kerüljenek, akik gazdálkodnak, akik földművesek. A viták során nagyon sokszor elhangzott az, hogy ennek során majd valami ördögi trükköt fogunk alkalmazni, de ennek nincs semmi valóságtartalma. Amit mi akarunk, az az, hogy a föld véglegesen kerüljön a magyar gazdák tulajdonába – mondta a Jakab István.

A kikiáltási ár a helyben szokásos földár plusz 10 százalék lehet. Emellett a föld adásvétele csak akkor történhet meg, ha azt 60 napig kifüggesztették – azaz mindenki, aki akarta, láthatta, értesülhetett róla –, és a vevő bizonyította „földszerző képességét”. Ez utóbbi kívánalomnak való megfelelést a hatóságok megvizsgálják – hangsúlyozta Jakab István: fontos, hogy a mezőgazdaságban hosszú távú beruházások történjenek, ezek pedig biztonságosan csak saját tulajdonú földön lehetségesek.

Elnök úr kiemelte: nem értékesíthető állami tulajdonú eredő és erdővel érintett terület, valamint természetvédelmi terület sem. Hozzátette: azok, akik szeretnének földet vásárolni, de nincs elegendő pénzük, hitelt kaphatnak. A konstrukció kidolgozásán a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) dolgozik. Az elképzelések alapján 20 év lenne a futamidő, 2,5 százalékon belüli a hiteldíj-mutató, ugyanakkor húszéves elidegenítési és terhelési tilalom alatt is állna a megvásárolt állami föld. Ha bajba kerül valaki, a Nemzeti Földalap (NFA) garantálja a visszavásárlást.

Arra az újságírói kérdésre, hogy fenn áll-e annak a veszélye, hogy cégek is vásárolhassanak hazánkban földet, a Magosz elnöke válaszában kifejtette, hogy az EU által megfogalmazott kifogások kapcsán a magyar kormány egyértelmű és megfelelő választ ad.

– Ha valahol hibáztunk, persze tegyük rendbe. De ilyen generális kérdésben, mint a gazdasági társaságok földtulajdonszerzése, nem hiszem, hogy változás lesz. A vita ráadásul nemcsak az állami földeket érinti, hanem a teljes magyar földforgalmat. Ne felejtsük el, hogy maximum 380 ezer hektárról van szó az 5 millióból. Más kérdés, hogy ez az állami földértékesítés hatással lesz a magántulajdonban, illetve magánforgalomban lévő földekre is.

Az újságírói háttérbeszélgetés során az elnök kiemelt témaként kezelte a vízügyet. Úgy fogalmazott, ha rendbe rakjuk a vízgazdálkodást, azt öntözést, a termékkibocsátás minimum 30 százalékkal növekedni fog.

– Megváltozott klimatikus viszonyaink közepette a termelésbiztonság megteremtésének egyik alapja az, hogy a rendelkezésre álló víz egy részét öntözéshez használom, a másik részét visszatartom, egyidejűleg vizes élőhelyeket is kialakítok. Ez utóbbi nálunk azért sem halogatható tovább, mert hat köbkilométerrel több vizet engedünk ki az országból, mint ami ide érkezik. A témával az Államreform Bizottság is igen intenzíven foglalkozik. A vízügyi létesítményeink hossza meghaladja 100 ezer kilométert, ennek 60 százaléka lepusztult állapotban van. Külön forrás áll arra rendelkezésre, hogy az ár-, belvízés katasztrófavédelem kapcsán a vízügyi infrastruktúrát ki tudjuk alakítani. Azon dolgozunk, és azt a javaslatot fogalmazzuk meg a kormány felé, hogy a nagy infrastruktúrákat a rendelkező forrásból hozzák létre, és öntözővizet juttassák el az a tábla széléig.

Az állami, a társulati, önkormányzati és magántulajdonban lévő csatornák ügyét véglegesen rendezni kell. Erről komoly viták várhatók, de ezek a viták nem úszhatók meg. Nem elhanyagolható, hogy az EU nem járult hozzá az ingyen öntözővíz biztosításához. Így a minimális vízdíj meghatározása a következő időszak feladata lesz.

A fehérjeprogramról szólva Jakab István elmondta, hogy a szója esetében a 60 ezer forint hektáronkénti többlettámogatás kellőképpen vonzó lehet. Jelenleg mintegy 800 ezer tonna szóját hozunk be. A kérdés, hogy érdemes-e magas szállítási költségek mellett Brazíliából beutaztatni a genetikailag módosított szóját, vagy inkább növelni kell annak hazai GMO-mentes vetésterületét. A magyar szakértők most azon dolgoznak, hogy bebizonyítsák, Magyarországon van létjogosultsága a GMO-mentes szója előállításának, sőt kellőképpen gazdaságos is.

Végül szóba került, hogy mi lesz a támogatásokkal 2020 után, mennyire lehet tartani a jelenlegi támogatási szintet.

– Ezt a támogatási rendszert, ami most van, az EU tagállami nem kívánják finanszírozni. Lesz ugyan támogatás, de ilyen szintű fejlesztési források nem állnak majd rendelkezésre. Nem akarjuk tehát azt sugallani a gazdáknak, hogy hátradőlhetnek, nem kell éles versenyre készülni. Mert a verseny erősödni fog, szóba kell állni a szomszéddal, meg kell erősíteni az együttműködést, olyan rendszereket, olyan struktúrákat kell kialakítani a feldolgozásban, a piacra jutásban, amelyek nagyobb hozzáadott értéket tudnak produkálni. A hozzáadott érték ügyében egyébként javuló tendenciát tapasztalunk. Mert bár az exportvolumen nem nőtt tavaly, mégis megmaradt az exportárbevétel: elértük a 8,1 milliárd eurót, vagyis nőtt az ágazat által megtermelt hozzáadott érték – összegzett Jakab István a Magosz elnöke.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai