A Közös Agrárpolitika első pillére

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: V.B., 2015/11/03

Az Európai Unióban közös célokként jelölhetőek meg a magas színvonalú, versenyképes élelmiszer-termelés, a lakosság élelmiszer- ellátásának biztosítása, a vidéki táj és hagyományok megőrzése, a környezet védelme. Az elmúlt évtizedekben a piacok és a gazdálkodói jövedelmek stabilizálása mellett a KAP fokozatosan kiterjedt az állat- és növény-egészégügyre, az élelmiszerek szabályozására, a vidékfejlesztésre. A KAP egy közös keretnek tekinthető a közös célok elérésére, amely azonban továbbra is mozgásteret ad a nemzeti érdekek megfogalmazására és érvényre juttatására. A KAP legfontosabb jogszabályait a tagállamok maguk hozzák meg – az Európai Tanácsban és az Európai Parlamentben ülő képviselőiken keresztül. Egyes végrehajtási jogszabályokat pedig a tagállamok által erre felhatalmazott Európai Bizottság alkot meg.

A Közös Agrárpolitikán belül két pillérről beszélhetünk. Az első pillér a jövedelem stabilizálását, a közjavak előállítását és a piacok egyensúlyát szolgálja, a második pillér pedig a vidékfejlesztési intézkedések sorozatát foglalja magában. Költségvetési oldalról nézve az első pillér a 2015. évi EU-költségvetés szerint 43,3 milliárd euró (76%), a második pillérre pedig 13,8 milliárd euró (24%) jut.

Az egyes országok esetében ezek az arányok eltérhetnek, éppen az eltérő sajátosságok miatt.

Az elmúlt évtizedek során a KAP első pillére is jelentős változásokon ment keresztül a belső és külső körülmények változásával. A viszonylagos stabilitás érdekében a közös szabályokat hétéves időszakokra állapítják meg, ami jelenleg a 2014–2020. időszak. Mivel a szükséges döntések időben elhúzódtak, így az új szabályok valójában ebben az évben, 2015- ben lépnek be, 2014-ben még az előző éves szabályok kerültek alkalmazásra az első pillérnél.

Az első pilléren belül a piaci intézkedések szerepe jóval kisebb a korábbi időszakokkal ellentétben, amikor jelentős intervenciós vásárlások és exporttámogatások történtek. A 2015. évi EU-költségvetésben 2,4 milliárd euró piaci támogatás szerepel, döntően a termelői szervezetek operatív programjaira (542), az iskolagyümölcs (144) és iskolatej (77) támogatásra, és a bor Nemzeti Programokra (1094 millió euró) jut. Mindezekben a programokban Magyarország is kiveszi a részét.

Az első pillér legnagyobb tétele az úgynevezett „közvetlen kifizetések”.

Ennek a Magyarországon elterjedt neve „területalapú támogatások”, a kifizetés módjához kapcsolódóan. Erre a támogatási formára 40,9 milliárd euró jut a 2015. évi költségvetés szerint. Az egyes tagállamok nemzeti keretét az EU-zsargonban „nemzeti boríték”-nak nevezik.

A korábbi merev, minden országra nagyjából egyformán érvényes szabályok 2015-től lényegesen módosulnak. Maga a szabályozás bonyolultabb lett, de éppen azért, hogy számos döntést a tagállamok a sajátosságaiknak megfelelően hozhassanak meg.

2015-től kezdve a közvetlen kifizetések alapvetően két elemből tevődnek össze: az „alap kifizetésből” (a teljes összeg 70%-a) és a „zöldítési elemből” (30%). Mindkét elem kifizetésének vannak feltételei, amelyek elsősorban környezetvédelmi megfontolásúak. Ilyenek a már korábban is ismert Helyes Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Gyakorlat, illetve a „kölcsönös megfeleltetés”, amelyekhez most hozzájönnek a zöldítés kapcsán a terménydiverzifikáció (10 hektár gazdaság méret felett kétféle, 30 ha felett háromféle termény vetése kötelező), az állandó legelők megtartásának kötelezettsége és a minimum 5 százalék ökológiai fókuszterület, ami lehet vizes élőhely, fasor, kőfal, de akár egyes növényfajok is.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a fiatal (40 év alatti) gazdáknak akár 25 százalékkal magasabb kifizetéseket eszközölnek.

Erre a célra a „nemzeti boríték 2 százaléka különülhet el. Ugyancsak tagállami döntés esetén a kis gazdaságok (1250 euró támogatási összeg alatt) egyszerűsített kifizetésben részesíthetőek. Az ő esetükben a zöldítési elem elesik, a támogatást egy összegben kapják. Tagállami választásban a termékek egy része termeléshez kötött többlettámogatásban részesíthető. Ez a nemzeti boríték 13 százaléka lehet, további 2 százaléka a fehérje növények támogatására fordítható (pl. szója lóbab, lucerna). Ugyancsak tagállami döntést lehet hozni a 150 ezer euró fölötti közvetlen kifizetések (itt 70 százaléknyi alaptámogatási részről van szó) részleges (5 százalékos) csökkentésére vagy elvonására.

Mindezeket a döntéseket a tagállamok – köztük Magyarország már 2015. elején meghozta és az ez évi támogatásokat ezen döntések figyelembe vételével hirdette meg. Így a KAP közös céljai mellett a nemzeti agrárpolitikai megfontolások is érvényre juttathatóak.

A közvetlen támogatási rendszer alakulása 2015-ben

A mezőgazdaságot érintő közvetlen támogatások esetében több változásra is sor került 2015-ben.

2015-től a már megszokott egységes kérelem keretében lehetett a közvetlen támogatásokat igényelni. A kérelmek benyújtása során a következő támogatások közül lehetett és kellett választani:

• alaptámogatás (SAPS);
• zöldítés;
• fiatal gazdálkodóknak juttatott támogatás;
• termeléshez kötött támogatások;
• kisgazdaságok egyszerűsített támogatási rendszere.

A szaktárcától kapott tájékoztatás szerint a jelenlegi területalapú támogatási (SAPS) elven működő alaptámogatási rendszer 2020 végéig továbbvihető. A támogatás feltétele, hogy a termelő támogatási kérelmet nyújtson be, továbbá a kifizetés minimumkorlátja 1 hektár SAPS jogosult terület, vagy ha a támogatást kérelmező állatokra vonatkozó termeléshez kötött támogatásban részesül, de nincs 1 ha SAPS jogosult területe, akkor 100 EUR támogatás a minimum. Az alaptámogatás (SAPS) összege várhatóan 145,2 euró (313,45 Ft árfolyamon 45 525 forint) lesz hektáronként. Az alaptámogatás, valamint az egyéb jogcímek általános igénylésének részletszabályairól az 5/2015. (II. 19.) FM rendelet szól.

A zöldítés az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatás, amelyre a tagállamok az éves pénzügyi keretük 30%-át kell, hogy fordítsák.

A zöldítés kötelező, hektáronkénti összege várhatóan 80,9 euró (313,45 Ft árfolyamon 25 354 forint) lesz hektáronként.

Az új rendszer első két évében, ha a gazdálkodó nem teljesíti maradéktalanul a követelményeket, akkor csak a zöldítésért járó összeget veszíti el, de ha a későbbi években sem felel meg az előírásoknak, akkor a zöldítésért járó részt sem kapja és a területalapú alaptámogatását is szankcionálni fogják. A zöldítés alá olyan intézkedések tartoznak, mint a terménydiverzifikáció, az állandó gyepterületek fenntartása, illetve ökológiai célterületek kijelölése. A jogcím keretében alkalmazandó feltételekről a 10/2015. (III. 13.) FM-rendelet rendelkezik.

A fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatás a mezőgazdasági termelők generációváltását segíti elő. A támogatás igénybevételére jogosult minden olyan 40 évnél nem idősebb termelő,

• aki most (2015-ben) kezd mezőgazdasági tevékenységbe (ad be először egységes kérelmet – kérelmez MVH-azonosítószámot);
• vagy gazdaságát az első támogatási kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül hozta létre.

Legfeljebb 5 éven keresztül nyújtható. Hektáronkénti összege mintegy 66 euró (313,45 Ft árfolyamon 20 691 forint) lesz. Az igénylésről bővebb információ a 11/2015. (III. 13.) FM rendeletben található.

A termeléshez kötött támogatásokban az alábbi ágazatok részesülnek 2015-től: húshasznú anyatehén, hízott bika, tejhasznú tehén, anyajuh, rizs, cukorrépa, zöldségnövények, ipari zöldségek, gyümölcsültetvények és bogyósok, fehérjenövények (szemes és szálas).

A nevezett ágazatokon és azok forráselosztásán kívül az uniós rendelet előírja az EU-s bejelentés egyéb paramétereit is. A támogatási jogcímekkel kapcsolatban jelenleg csak az idei évei kérelmek alapján kialakítható becsült támogatási összegekkel rendelkezünk, pontos értékeket a jóváhagyott területnagyság vagy állatlétszám függvényében lehet meghatározni. A várható támogatási összegek forintban kifejezett értékét az 1. táblázat tartalmazza.

A jelenlegi gyakorlatban ismert referencia- időszak, történelmi bázis nem lesz meghatározva. Így minden évben a ténylegesen művelt jogosult terültek és a meglévő jogosult állatlétszám alapján alakul ki a fajlagos összeg. A támogatás igénylésének feltételeit a 9/2015. (III. 13.) FM rendelet tartalmazza.

A mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszer keretében nyújtott támogatás minden közvetlen kifizetést helyettesít, továbbá felmenti a termelőket az Európai Unió által jogszabályban rögzített zöldítés követelményeinek teljesítése alól. A támogatás igénybevételére jogosult minden olyan termelő, aki minimum egy hektáros területtel rendelkezik.

A támogatás egyösszegű, amelynek gazdálkodónkénti éves mértéke minimum 500 (313,45 Ft árfolyamon 156 725 forint), maximum 1250 euró (313,45 Ft árfolyamon 391 812 forint) lesz. Azoknak a gazdálkodóknak, akik a normál rendszerben kevesebb, mint 500 euró támogatásra lennének jogosultak, a támogatást 500 euróra felkerekítik, 500 és 1250 euró között a normál rendszerben járó támogatásnak megfelelő összeget kap a termelő. A minimum 500 €/év/gazda támogatási összeg hozzávetőleg 1–2,2 ha jogosult területet jelent, a maximum 1250 €/év/ gazda hozzávetőleg 1–5,5 ha jogosult területnek felel meg. A részletszabályokat a 16/2015. (IV. 9.) FM-rendelet tartalmazza.

A kisgazdaságok egyszerűsített támogatási rendszerébe csak egyszer, 2015-ben lehetett belépni, az akkor megállapított összeg jár évente a termelőnek 2020-ig, ha megtartja a belépéskori földterületét. A belépés megkönnyítésére a termelőknek rendelkezésre állt egy olyan kalkulátor, mely lehetővé tette, hogy a támogatási kérelem véglegesítése előtt mindenki eldönthesse, hogy számára kedvező-e a jogcím vagy sem. A mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerben való részvételük során a gazdáknak rendelkezniük kell a támogatás igénylésének teljes időszaka alatt, az első évben, tehát 2015-ben bejelentett támogatható hektárok számának megfelelő támogatható hektárszámmal. A közvetlen támogatások várható értékeinek alakulását a 2. táblázat tartalmazza:

Kormánydöntés született arról, hogy a Közös Agrárpolitika feltételrendszere alapján alkalmazni kell a területalapú támogatásokhoz kapcsolódó csökkentés (degresszió) rendszerét. A 2014. augusztus elején az Európai Unióhoz hivatalosan bejelentett konstrukció szerint a 150 000 euró (313,45 Ft árfolyamon 47 017 500 forint) feletti területalapú támogatás csökkentése nem jelenti a területalapú támogatások teljes elvonását.

A 2015-től induló új rendszerben a területalapú alaptámogatásnál (SAPS) csak a kb. 1200 (1212) hektár fölötti támogatási összeget meghaladó rész kerül elvonásra, 150 000 euró feletti és az 1200 ha közötti terület után járó összeg (~176 000 euró) esetében csak a 150 ezer euró fölötti összeg 5%-át kell elvinni. Az ún. zöldítési komponensre vagy a termeléshez kötött támogatásokra nem vonatkozik az intézkedés.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai