Mentőcsomag a bajba jutott gazdáknak

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Palakovics Szilvia szakértő, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, 2015/11/04

A mezőgazdasági miniszterek szeptember 7-i ülésén döntés született az orosz embargó és a tejkvóta-kivezetés nyomán nehéz helyzetbe került gazdálkodók megsegítéséről. A döntéshozók 500 millió eurós segélyt szavaztak meg a nehéz piaci helyzettel szembesült tej- és sertéságazatoknak. Az említett összegből 420 millió eurót célzott támogatásként osztanak ki a tejtermeléssel foglalkozó gazdáknak.

A támogatást a 2014–2015-ös kvóta alapján osztják el, azonban magasabb szubvencióban részesülnek azok a tagállamok, amelyeket a legérzékenyebben érintették a csökkenő árak, az orosz importtilalom, valamint a nyári aszály. A tagállamok ezen felül a támogatás mértékével akár megegyező nagyságú nemzeti kiegészítést is alkalmazhatnak a Bizottság tervei szerint. A kiegészítést azonban csak azoknak az ágazatoknak nyújthatja a tagállam, amelyek számára a segélyt szétosztotta. Ezzel a top-uppal lehetségessé válik, hogy az európai tejtermelők akár 840 millió euró támogatásban részesüljenek, de természetesen ez csak egy elméleti maximum értéknek tekintendő, mivel várhatóan nem minden tagállam használja majd ki a nemzeti kiegészítés lehetőségét. A döntéssel egyidejűleg a sajt magántárolási támogatás is kiigazításra került, több ország körében összesen 100 ezer tonnányi kvóta került szétosztásra. A rendelkezés életbe lépését követően a tagállamokra vár a feladat, hogy olyan objektív feltételrendszert alkossanak, amely mentén kioszthatják a rendelkezésre álló összeget a rászoruló gazdáknak.

A mentőcsomag részeként a Bizottság lehetőséget adott arra is, hogy a tagállamok az idei évben a szokásosnál (50%) magasabb előleget fizethessenek ki a gazdálkodóknak az új pénzügyi év kezdetétől. A döntés értelmében az adminisztratív ellenőrzések lefolytatása után a közvetlen támogatások (SAPS, zöldítés, termeléshez kötött támogatások, fiatal gazda, kistermelők támogatása) 70%-át, míg a vidékfejlesztési támogatásoknak (75% helyett) 85%-át fizethetik ki a tagállamok október 16-tól kezdődően. Ezzel a lehetőséggel hazánk is élt, és a gazdálkodók megsegítése érdekében október 16-án elindította az emelt előlegek kifizetését.

A tejtermékek és a sertéshús exportjának növelése érdekében további 30 millió euróval emelték meg a 2016-os évben a promóciós tevékenységekre elkülönített 81 millió eurós keretet, hogy ezzel is segítsék a felhalmozódott árukészlet belső piacon és külföldön történő sikeresebb értékesítését.

A jövő évi büdzséből mintegy 30 millió eurót szán a Bizottság a tejés tejtermékkészletek egy részének menekültek számára való szétosztására, humanitárius segítségnyújtás keretében. Ez az intézkedés közvetve a felhalmozódott készletek értékesítését is szolgálja.

Új piacok nyomában

A pénzügyi segély mellett a mentőcsomag a kereskedelmi kapcsolatok kiépítésével is kiegészül. Ennek keretében Phil Hogan biztos új piac keresésére törekszik, elsősorban Kínában és Japánban (még az idén), valamint Kolumbiában és Mexikóban (2016 első felében).

Az Unió szabadkereskedelmi tárgyalásokba szeretne kezdeni Ausztráliával és Új-Zélanddal is, amelyhez jelenleg a tagállamok felhatalmazását várja. Mindkét ország egyike a világ legversenyképesebb mezőgazdasággal rendelkező államainak, amelyek kiemelkedő agrárexporttal rendelkeznek. Az elkövetkezendő évek kereskedelmi stratégiájának része, hogy a Fülöp-szigetekkel, valamint Indonéziával is kétoldalú kereskedelmi tárgyalások kezdődjenek. A 2016-os évben a lehető leghamarabb szeretné lezárni a Kanadával folytatott tárgyalásokat, valamint nyélbe ütni a már folyamatban lévő tárgyalópartnerekkel, Japánnal, Marokkóval és Tunéziával való megállapodásokat. Az EU kereskedelmi biztosa, Cecilia Malmström október 13-án kezdte meg a szabadkereskedelmi tárgyalásokat Tunéziával. Az országgal való kereskedelmi kapcsolat csekély kiegészítő exportlehetőséget tartogat az uniós gazdálkodóknak, valamint várhatóan kis emelkedést okoz az olívaolaj-importban.

Sajnos azonban nem minden kereskedelmi partnerrel alakulnak ilyen kedvezően a folyamatok. Az Egyesült Államok október 5-én bejelentette, hogy többletilletéket vet ki az Unióból és más WTO-államokból érkező vajra és tejszínre. Az adóemelés mértéke a vaj esetében 0,51
$ cent/kg, míg a tejszínnél 0,54 cent/kg. Az USA saját belső piacát szeretné védeni a nyomott tejárakkal szemben, valamint a beáramló készletektől.

Az adó mintegy 30%-os emelést jelent az uniós tejtermékek számára, így a teljes illeték, amelyet kilogrammonként fizetni kell az exportért, a 2 $-t is meghaladja. Az intézkedés előreláthatóan az év végéig hatályos marad. Hatása elsősorban a vezető vajexportőr országok esetében lesz jelentős (Írország, Franciaország, Finnország, Németország, Dánia).

Az USA döntését azzal indokolja, hogy az import vaj és tejszín az idei évben elérte/meghaladta az éves biztonsági szintet, amelyet hivatalosan engedélyeztek, ezért vezették be ezt a különleges biztonsági vámot. Az uniós tejtermelőket sújtó, jelenleg zajló piaci folyamatok közepette a többletvám különösen érzékeny, sebezhető helyzetet idéz elő. Egyelőre nehéz megjósolni, milyen súlya lesz az uniós tejtermelőkre nézve ennek a döntésnek, de tekintettel a közelgő ünnepekre (Hálaadás, Karácsony), amelyek máskor jelentős értékesítési lehetőséget tartogatnak, egyes számítások szerint mintegy 20 millió euró értékű készlet jutott most bizonytalan sorsra.

A döntés nyomán többen megkérdőjelezik az USA szándékát az EUval kötendő szabadkereskedelmi egyezmény terén, még ha a tárgyalások jelenleg is aktívan zajlanak. Az elmúlt hetekben a nem kereskedelmi jellegű akadályok megszüntetésére helyezték a hangsúlyt a felek, amelyek feloldása a korlátozások legjavát, mintegy 3/4-ét teszik ki. Ezek között említhető a zöldségek és gyümölcsök importjának lassú és bürokratikus engedélyezése, felesleges ellenőrzések, valamint az egykapus beléptetés is (Philadelphia). Amennyiben sikerül megszüntetni ezeket az akadályokat, azokból az uniós tejtermelők is hasznot húznak majd, hiszen eltörlésre kerülhet a sajtok számára előírt kéthónapos karantén, a jelölésbeli korlátozások és egyes tesztelések is.

Martin Merrild, a Copának, az európai gazdák érdekszervezetének elnöke szintén megkérdőjelezi az USA elkötelezettségét a szabadkereskedelem iránt. Merrild október 9-én az USA-ba látogatott, ahol magas rangú tisztségviselőkkel egyeztetett a frissen bevezetett többletvám kérdésében. Beszédében kiemelte, nem tartja megalapozottnak az USA döntését, mivel az EU csak mérsékelten van jelen az USA tejpiacán.

Napirenden a GMO-tilalom kérdése

Régóta heves vitákat vált ki a tagállamok körében a genetikailag módosított szervezetek engedélyezése, vagy tiltása a mezőgazdaságban. Miután hosszas vitákat követően sem sikerült dűlőre jutni a feleknek, a Bizottság legújabb javaslata a tagállamokra bízná, hogy nemzeti hatáskörben megtiltsák a biológiai módosításon átesett kultúrák alkalmazását és forgalmazását. A döntést Franciaország esete alapozta meg, amely saját nemzeti jogában megtiltotta a francia gazdáknak a MON810 alkalmazását, mivel a kultúra bizonyos kártevőkre ártalmas BT toxinokat állít elő.

A francia bíróság azonban a döntést semmisnek nyilvánította, mivel az ellenkezik az Unió belső szabadpiaci elveivel. A Bizottság ennek nyomán állt elő jelenlegi javaslatával, amely a cégek jóváhagyásával tiltaná meg az egyes országokban történő forgalmazást. Összesen 19 tagország kérte, hogy a génmódosított kultúrák árusítása alól kivételt képezzen. Döntésüket a Bizottság továbbította a Monsanto felé, amely jelenleg az egyetlen Európában termesztett génmódosított kukorica vetőmag (MON810) forgalmazója. Ezt a kultúrát szinte egész Spanyolországban termesztik takarmányozási céllal. A Monsantonak egy hónapja van reagálni a kérésre.

Több ország forgalmazási tilalomra vonatkozó kérését már elfogadta, bár a vállalat megjegyezte, hogy az ilyen irányú döntéseket tudománytalannak, a fejlődést hátráltatónak és diszkriminatívnak tartja. A későbbiekben forgalmazásra kerülő termékek esetében a tagországok engedélyezési eljárás alá vetnék az újabb GMO-s termékeket. Amennyiben a terméket forgalmazó vállalat nem engedélyezné a forgalmazás betiltását, a tagállamnak akkor is lehetősége van bizonyos etikai okokra vagy élőhely-védelemre, környezetvédelmi vagy mezőgazdasági politikai célokra, társadalmi-gazdasági hatásokra hivatkozva megvétózni a forgalmazást. Ez utóbbi eljárás akkor is alkalmazható, ha már forgalomban lévő termékről van szó.

Mérsékelhetik az uniós élelmiszerek transzzsírtartalmát

Több multinacionális élelmiszer-ipari vállalat egyesült erővel fordult az Unió döntéshozóihoz annak érdekében, hogy az élelmiszerekben található ipari transzzsírok mértékének csökkentésére vonatkozó javaslatot dolgozzanak ki. A transzzsírok tehetőek felelőssé bizonyos szívbetegségekért, így azok csökkentése a fogyasztók egészségének javításához közvetlenül is hozzájárulna. Levelükben a vállalatok több uniós biztost szólítottak meg és különféle vizsgálati eredményekkel alátámasztva kérték a transzzsírok 100 gramm zsírban legfeljebb 2 grammra való csökkentését.

Több élelmiszer-ipari nagyvállalat megkísérelte már egyénileg a saját termékeiben csökkenteni az iparilag előállított zsírok jelenlétét, de csak egy egységes uniós szabályozással sikerülne elérni, hogy a boltok polcain forgalmazott élelmiszerek lényegesen kevesebb hidrogenizált növényi olajat tartalmazzanak. A Bizottság már korábban is megkapta a feladatot, hogy a transzzsírokról átfogó jelentést és megalapozott javaslatot alkosson, amelynek határideje 2014. december 31. volt. Bár az anyag akkor elkészült, azonban annak elfogadása bizonyos érdekcsoportokkal való egyeztetés következtében elhúzódott. Egyes brüsszeli források szerint 2015 decembere lehet az új határidő a jelentés elfogadásának.

Egyszerűbb KAP várható

Röviddel az új Közös Agrárpolitika elfogadását és életbelépését követően Hogan biztos a KAP egyszerűsítését tűzte ki célul. Tény, hogy a 28 tagállam érdekei nyomán az uniós agrárpolitika a tervezettnél heterogénebb és bonyolultabb lett végül. A biztos felkérésére a tagállamok az idei év első felében tehették meg javaslataikat a kívánt egyszerűsítésekkel kapcsolatban, valamint széles körű társadalmi véleményezés is zajlott a kérdésben. Az EU várhatóan a közvetlen kifizetések adminisztrációja, a fiatal gazdák támogatása és a termeléshez kötött támogatások terén már az ősszel megteszi javaslatait – nyilatkozta Phil Hogan a Régiók Bizottságának október 13-i plenáris ülésén. A Régiók Bizottsága az egyszerűsítéssel kapcsolatban elfogadta álláspontját, amely a bürokratikus egyszerűsítésen túl a KAP I. és II. pillérének egymásra fedésének megszüntetését, és a helyi, valamint regionális szinten történő rugalmas alkalmazhatóságot is elérendő célként fogalmazta meg. A mezőgazdasági biztos az ülés keretében elmondta azt is, hogy az Unió Közös Agrárpolitikájának végrehajtásáról szóló szabályok technikai módosításai, egyszerűsítései már a 2016-os kérelmezési évben alkalmazásra kerülhetnek, de legkésőbb a 2017-es évben. Az egyszerűsítés következő lépcsőfoka 2016 tavaszára várható, és elsősorban az új környezetvédelmi előírások (pl. zöldítés), valamint a kölcsönös megfeleltetési szabályok kiigazítására terjed majd ki. Az elkövetkező hónapokban több egyszerűsítési csomag is napvilágot lát majd az említetteken túl, amelyek az egységes piacszabályozás intézkedéseire koncentrálnak, beleértve az állami beavatkozást, a magántárolást, a tagállami jóváhagyások és engedélyezések folyamatait, valamint a zöldség-gyümölcs ágazat terén tett egyszerűsítéseket.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai