Versenyképes kukoricatermesztés

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: Magyar Kukorica Klub Tápanyag-gazdálkodás: Benedek Szilveszter Növényvédelem: Varga Péter, 2015/11/09

Tápanyag-gazdálkodás

A 2014. évi termésverseny parcelláira vonatkozóan 56 esetben érkezett olyan teljes technológiai adatsor, hogy annak alapján értékelhető a területen alkalmazott tápanyag- gazdálkodási gyakorlat. Ez alapján elemzi az 1. és 2. táblázat a versenyzők nitrogén-, foszfor- és káliumutánpótlási gyakorlatát.

A nitrogén-utánpótlási gyakorlat kapcsán megállapítható, hogy 50 olyan esetből, ahol a vetés előtt kijuttatott műtrágya fajtáját is megadták a versenyzők:

• 32 esetben kalcium- ammónium-nitrátot (CAN,=MAS);
• 9 esetben karbamidot;
• 7 esetben folyékony nitrogént;
• 2 esetben pedig ammónium-nitrátot (AN) használtak.

Abban a 36 esetben, ahol sorközműveléskor kiegészítő nitrogénkijuttatást végeztek, az alábbiak szerint alakultak a felhasznált műtrágyaféleségek:

• 13 esetben CAN;
• 8 esetben AN;
• 7 esetben folyékony nitrogén;
• 6 esetben karbamid;
• 2 esetben kénes nitrogén.

A 2. táblázatban a vetés előtt (ősszel, ill. tavasszal a teljes talajfelszínre) és vetéssel egy menetben kijuttatott foszfor- és kálium-hatóanyagok szerepelnek. Erre a célra a következő műtrágyaformákat alkalmazták a versenyzők: NP, PK, K (kálisó), NPK. Látszik, hogy részben átfedés van az NP, illetve kálisó és NPK formájában történő kijuttatás mellett, ami azt mutatja, hogy a versenyzők egy része mindkét jellegű műtrágya formájában végzett tápanyag-utánpótlást. Ilyenkor a komplex műtrágyák jellemzően vetéssel egy menetben kerültek felhasználásra.

Ebből fakad a minimum és maximum értékek közötti igen széles intervallum is a komplex műtrágyák esetében: vannak, akik nagy tápelemmennyiséget juttattak ki ilyen formában, és olyanak is, akik starterként használták ezeket a műtrágyákat.

Emellett 31 esetben juttattak ki mikrogranulált foszfor starterműtrágyát. Levéltrágya kijuttatására 29 esetben került sor, ezek között meghatározóak a cinktartalmú készítmények.

Összegezve megállapítható, hogy a Termésverseny résztvevői mind a műtrágyaszint (65–70 kg/ha N!), mind pedig a kijuttatási gyakoriság tekintetében meghaladják az országos átlagot, ami ugyanúgy igaz a terméseredményeikre!

Növényvédelem

Gyomirtás, gyomirtószer-használat:

Az 3. táblázat jól szemlélteti a jelenleg rendelkezésre álló széles termékválasztékot. Népszerűek a széles hatásspektrumú gyári kombinációk és gyártói csomagok, melyek felhasználása vélhetően a jövőben is növekedni fog. A döntés sokszor nehéz, hiszen nagyon sok tényezőt kell figyelembe venni a beszerzést megelőzően.

A felhasznált gyomirtó szerek gyakorisága alapján elmondható, hogy a termelők a versenyparcellák döntő részén posztemergens, azon belül is a korai poszt gyomirtási lehetőségeket részesítették előnyben. A preemergens technológia az időjárási szélsőségek miatt visszaszorult.

Versenyben való indulásnál előnyös, ha már az előző évben a kiszemelt táblán betakarítás után elpusztítjuk az évelőket, így csak a magról kelő gyomokkal kell megbirkózni a kukorica 2–4 leveles korában. A felhasznált készítmények alapján valószínűsíthető, hogy a versenyzők többsége ezt figyelembe is veszi.

Fitotoxicitás szempontjából az első 7 helyen álló gyomirtó szer jelenti a legkisebb kockázatot. A posztemergens hatónyagok közül a szulfoniureák vannak vezető pozícióban. Kiemelendő a nikoszulfuron, mely önmagában számos termékben megjelenik, de a legtöbb gyártói kombináció is tartalmazza. Az évelő egyszikűek ellen ez a legnagyobb mennyiségben felhasznált hatóanyag.

Néhány esetben, ahol az évelő kétszikű egyedszám ezt indokolta, hormonhatású készítményekhez is hozzá kellett nyúlni a biztos hatás érdekében.

Összesen 7 parcellán használtak 2,4 D tartalmú herbicidet, ami nem megfelelő időpontban kijuttatva látványos fitotoxicitást okoz, ezáltal a termés is csökkenhet. A későn elvégzett posztemergens gyomirtások a parcellák csak kis hányadában fordultak elő.

Rendelkezésre állnak olyan 3–4 hatóanyagos megoldások, amelyekkel a túlfejlett magról kelő és évelő gyomokkal fertőzött táblákat is eredményesen „ki lehet takarítani”. Több csomag is látható az engedélyezett gyomirtó szerek jegyzékén, amely szinte minden gyomproblémára egyszeri kijuttatással megoldást kínál.

Összetételükre tekintettel kell lenni ahhoz, hogy eldönthessük, vajon okozhatnak-e terméskiesést anélkül, hogy ezt a kezelést követően a kukoricán a tüneteket észrevennénk!

Rovarkártevők, rovarölőszer-használat:

A talajfertőtlenítőszer-használat 2014-ben az előző évekhez képest sokkal nagyobb területen volt jellemző, melynek egyértelmű oka a korábban említett neonikotinoidtípusú csávázószerek EU-szintű korlátozása. A 4. táblázat mutatja, hogy a versenyterületek 2/3-án a piretroidtípusú – a már jól ismert teflutrin hatóanyagú – terméket választották. Általánosságban elmondható, hogy minden eddiginél nagyobb Force-igényt adtak le a termelők, melyre a gyártó is megfelelőképpen felkészült.

Egyes helyeken indokolt volt a maximális dózisban történő kijuttatás ahhoz, hogy a kukoricabogár lárvája ellen is jó hatékonysága legyen.

A Force mellett egy új, szintén ehhez a hatóanyagcsoporthoz tartozó készítmény is forgalomba került Ercole néven (hatóanyaga: lambda-cihalotrin), melyet egy versenyterületen próbáltak ki. A szerves foszforsav észterek közül a szilárd változatú klórpirifosz hatóanyagú Kentaurt 6 és a folyékony Pyrinex 48 EC-t 1 parcella kapta.

Az év folyamán több szakcikket is olvashattunk a foszforsav észterek és a gyomirtásban használt szulfonilkarbamidok káros interakciójáról, pro és kontra.

A versenyparcellákkal kapcsolatos panaszról nem értesültünk. A Pannon starter Power nem klasszikus értelemben vett talajfertőtlenítő, hiszen termésnövelő készítményként kapta meg az engedélyokiratot. Magas foszfortartalmú starter műtrágya és egy hozzáadott speciális gombafaj keveréke. A gyártó kísérleti adatai alapján a benne lévő Beuveria bassiana gomba elszaporodása kedvezőtlen környezetet teremt és gátolja a talajlakó kártevők fejlődését, szaporodását. Két termelő döntött úgy, hogy ezt a megoldást választja. Korai állománypermetezésre a barkók, földibolhák és később a vetési bagolypille lárvája (mocskospajor) miatt volt szükség egyes helyeken. A jellemzően május végén, június elején károsító hernyó ellen a vetéskor kijuttatott talajfertőtlenítő szerek már nem voltak hatással.

Fokozott gyomosodás esetén kifejezetten javasolt a posztemergensen használt gyomirtó szerhez keverni egy erre a célra alkalmas rovarölő szert. A 5. táblázatban láthatjuk a felhasznált inszekticid készítményeket.

A takarmánykukorica rovarölő szeres állománykezelése az utóbbi években kezdett elterjedni, és számítani lehet arra, hogy bevett gyakorlattá fog válni a jövőben.

Tonnákban mérhető terméstöbbletet és alacsony toxintartalmú áru-előállítást tesz lehetővé.

Állománykezelések elsősorban a molykártevők (kukoricamoly, gyapottok bagolylepke), illetve kisebb részben az amerikai kukoricabogár-imágók ellen történtek.

Rovarölő szeres védekezéssel a molykártétel és ezáltal a gombafertőzések igazolhatóan csökkenthetőek. A 2014-es évben megfigyeléseink szerint kb. 70–80%-ban a kukoricamoly rágása okozta a kártételt. A piretroidok előnyei többek közt a gyors, taglózó hatásuk, és hogy viszonylag kedvező áron beszerezhetőek. Mivel tartamhatással nem vagy csak rövid ideig bírnak, egy elhúzódó rajzás, betelepülés esetén a kezelést meg kell ismételni.

Továbbá nem szelektívek, a hasznos rovarokat (ragadozó atkák, fátyolka) is elpusztítják és a méhekre is mérsékelten veszélyesek.

Az új generációs klorantraniliprol hatóanyagú Coragent 5 parcellán alkalmazták. A magasabb árát talán több előnye is kompenzálja, mint például a rezisztenciatörés, a hosszú tartamhatás, valamint a hasznos ragadozó és beporzó rovarok védelme.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai