Amit a szójatermesztőknek tudni érdemes

Kategória: Növénytermesztés | 2015/11/10

A szója vetésterülete 2014-ben épp hogy meghaladta a 42 700 hektárt, a termésátlag országosan ugyanakkor megközelítette a 2,7 tonnát hektáronként. A rossznak egyáltalán nem mondható ó termés, a kötelező zöldítés és a csábító, kiemelkedő mértékű, a termeléshez kötött közvetlen támogatás meghozta eredményét. Az összes termést adó szója termőterületet megyei bontásban táblázatunkban láthatjuk.

Cél a GMO-függőség csökkentése

Magyarország elkötelezett abban a tekintetben, hogy kizárólag GMO-mentes szójabab vetőmag kerülhessen a földbe és végül terményként a piacra. A GMO-függőség csökkentése a takarmányozásban ugyancsak kiemelt cél. A növénytermesztésben már sikerült, viszont továbbra is óriási a hazai fehérjefüggőség. A hiányt elsősorban import GMO-s takarmány-alapanyagokkal tudjuk pótolni.

A Karintia Kft. elsőként csatlakozott az ausztriai székhelyű, GMO-mentes szójabab termesztését felkaroló Duna Szója Szövetséghez. A Duna menti országok termelőit, kereskedőit és feldolgozóit tömörítő szövetség célja, hogy a régió országaiban jelentősen növekedjen a mentes szójabab termesztésének a területe, ezzel is csökkentve a szójababfüggőséget.

Kiemelkedő összegű közvetlen TERMELÉSI TÁMOGATÁS

2015 és 2020 között a termeléshez kötött közvetlen támogatás címén kiemelkedő mértékű keretösszegű támogatást kapnak a szemes fehérje takarmánynövénytermesztők Magyarországon. A rendelet értelmében az a szójatermesztő, aki betakarításkor igazoltan elér minimum 1 t/ha hozamot és legalább 70 kg/ha minimális mennyiségű fémzárolt szaporítóanyagot használ a támogatás igénylése céljára bejelentett teljes terület vonatkozásában, jogosult lesz a támogatásra. A támogatást 6 éves időtartamra, a 2015 és 2020 közötti időszakra hirdették meg. A szemes fehérjetakarmányok esetében a keretösszeg kiemelkedő mértékű, a 2015 és 2019 közötti időszakra évi 13,46, illetve 13,43 millió euró, a ciklus utolsó évben pedig 12,69 millió euró. 310 forint/euró árfolyamon számolva óriási, évi 4 milliárd forintot meghaladó összegről beszélünk. A jogalkotó 4 szemes fehérje takarmánykultúra 2013 évi 67 000 ha összes vetésterületét vette bázisként alapul. Ezek közül a szója vetésterülete a legmeghatározóbb. Egy hektárra kalkulálva a támogatás alapösszege 200,9 euró/ha, azaz kb. 60 000 Ft/ha.

Válasz a kötelező ZÖLDÍTÉSre

A zöldítési követelmények teljesítésének egyik opciója a szója termesztése. A kötelező diverzifikálást előíró zöldítés a kb. 44 000 forint alaptámogatáson felül közel 25 000 forinttal növeli a hektáronként kapható támogatás összegét. A szója ebben az esetben 0,7%- os szorzóval számítandó. Példaképpen egy 100 ha-os gazdaság, amennyiben hozzávetőlegesen legalább 8 ha területen vet szóját, már megfelel az előző évek alaptámogatásának harmadát kitevő zöldítés követelményeinek. Mennyi EXTRA támogatást kapnak a szóját termesztő gazdák?

A szója vetésterületének emelkedése előre kódolva volt. Ez az extra támogatás 1 hektárra fizetendő összegét is befolyásolja. Cégünk 2014 végén és 2015 év elején az ország számos pontján tartotta hagyományos KARINTIA SZÓJA ROADSHOW rendezvényeit.

Összejöveteleinken felhívtuk a termelők figyelmét, hogy hiú ábránd lenne a fent említett 60 000 forintos (200,9 euró) támogatással számolni hektáronként, hiszen a 2013. évi bázisévhez képest a szója vetésterülete jelentős emelkedést kell, hogy produkáljon. Ezt már előre jelezte a szokatlanul korai, a betakarítást követő érdeklődés a vetőmagjaink iránt. A cikk írásakor pontos szám még nem ismert, de az előzetes hírek alapján a termeléshez kötött közvetlen támogatás mértéke kb. 52 000 Ft/ha lehet. Az összeg 70%-ának kifizetése pedig várhatóan október végén megkezdődik.

Mi újság a szójabab PIACán?

A szójabab az utóbbi évek slágerterményévé nőtte ki magát. A szójabab felhasználási sokrétűsége (takarmányipar, könnyűipar, gyógyászat, üzemanyag-előállítás stb.), így többcsatornás értékesítési lehetősége, továbbá az Európai Unió által nyújtott támogatások is népszerűvé tették. Nem kis feladat, de felismerve a növényben rejlő potenciált, megéri belevágni.

Míg a déli félteke legnagyobb termelőinek számító Brazíliában és Argentínában most vetik a 2016 tavaszán betakarításra kerülő szójababot, addig az északi féltekén a betakarítási munkálatok zajlanak. A piacot a biztató 2015/2016. gazdasági évi 316 millió tonnás terméskilátása mellett a kínai gazdaságról érkező kedvezőtlen hírek tartották nyomás alatt. Tekintettel arra, hogy Kína a világpiaci forgalomba kerülő szójabab kétharmadát vásárolja minden szezonban, érthető, hogy a kereslet csökkenésének lehetősége rontotta a piaci hangulatot (forrás: AKI).

AZ EU szerepe előállítóként a szójababpiacon elenyészőnek mondható. A főbb szójababtermesztő országok, mint Olaszország, Franciaország, Románia, Horvátország, Ausztria, Magyarország is csupán ~2 millió tonna összesített eredményt tudnak felmutatni, összehasonlításképpen az USA ~105 millió tonna termésével szemben. A számokból jól látható, hogy van hová fejlődnünk az EU szójababtermesztését tekintve, mind az importfüggőség csökkentése, mind pedig a GM-termények kiszorítása végett.

A szójabab hazai termőterülete felülmúlta a korábbi legoptimistább várakozásokat is. Az idei évben összesen 77 500 hektárról takaríthatunk be szóját. A tavalyinál 80 százalékkal nagyobb területről 2 tonna/hektár körüli hozammal kalkulálva 150–155 ezer tonna (+40 százalék) magyar GMO-mentes termés valószínűsíthető.

A szójabab fizikai piaci árának befolyásoló tényezői a világpiaci árutőzsdék mozgása mellett specifikusan a kőolaj világpiaci jegyzései, a keresztárfolyam-változások, a zárókészletek, a termésterület-változások adatai, a regionális feldolgozóipari aktivitás, az időjárási kondíciók.

Láthatóan nem egyszerűen meghatározható árképzésről van szó. Mindamellett említést kell tennünk a különböző szójabab kategóriák árai közötti eltérésről is. Nem mindegy ugyanis, hogy valaki ipari, takarmány-, avagy étkezési, esetleg DUNA SZÓJA címkével ellátott terményt kíván értékesítésre bocsájtani. A kategóriák között akár több ezer forintos eltérés is mutatkozhat.

Lesz-e elég fémzárolt VETŐMAG?

Az idei termésű szója esetében a terület növekedésének egyik korlátja a fémzárolt vetőmag idő előtti hiánya volt.

Okulva az előző szezonból javasoljuk, hogy időben hozzuk meg a döntést, ami a szója fajtaválasztását illeti! A fémzárolt vetőmag kötelező használatát előíró extra támogatás és a zöldítés még legalább 5 évig, azaz 2020-ig fogja jelentős mértékben meghatározni a vetésterületet.

A szűk keresztmetszetet a következő szezonban is a modern genetikájú, top szójafajták rendelkezésre állása, vagy esetleges idő előtti hiánya jelentheti.

Ami a TÁJÉKOZTATÁSt illeti…

Évek óta részt veszünk a szója termesztését és értékesítését segítő konferenciák szervezésében. Nagy elismerés volt számunkra, amikor cégünk megkapta azt a megtisztelő felkérést, hogy a parlament GMO-mentes napján mutassa be a hallgatóságnak a magyar szójabab piacában rejlő lehetőségeket. A Duna Szója Szövetség tagjaként az agrártárcánál tett látogatásunk keretében megkaptuk a teljes körű és legmagasabb szakpolitikai szintű támogatást abban a tekintetben, hogy Magyarországon ellenőrzött körülmények között kerüljön a génkezelés-mentes szójabab köztermesztésbe, és azt követően a piacra.

Szójavetőmag-előállítóként, -forgalmazóként és -kereskedőként is egyaránt érintettek vagyunk a témában.

A felelősségünk is jelentős ezáltal, ami a tájékoztatást illeti. Talajművelés, tápanyagellátás, gyomirtás, kártevők elleni védelem, piaci viszonyok. Csak néhány téma, amin ugyancsak igazán sok múlhat. Több tápanyag-utánpótlásban és növényvédelemben jártas szakember bevonásával „Karintia Szója Roadshow” címmel indítottuk útjára országjáró előadássorozatunkat. A kivétel nélkül telt házas, számos hozzászóló véleményével tűzdelt érdeklődés, pozitív visszajelzés volt számunkra.

Az idén sem lesz ez másképp. Ez év végén és a jövő év elején, az ország számos pontján folytatjuk a nagy látogatottsággal bíró Karintia Szója Roadshow sorozatot, melyek helyszíneiről, időpontjairól és a részletes programokról a honlapunkon tájékozódhatnak: www.karintia.hu.

A Közös Agrárpolitika elvei szerint az EU-ban csak olyan élelmiszert, vagy takarmányt lehet forgalmazni, vagy köztermesztésbe vonni, amelyet előzőleg engedélyeztek. Ebben a folyamatban a szójatermesztés meghatározó jelentőségű. A GM termékek engedélyezése jelenleg nem tagállami hatáskör, a GMO-k kísérleti célú kibocsátásáról azonban a tagállamok saját hatáskörben dönthetnek. A GM termékek engedélyezésére vonatkozó döntéshozatalban részt vesz az Európai Bizottság, az EU tudományos tanácsadó testülete (Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal, EFSA), és a tagállamok. A döntés előtt értékelik az adott termék környezeti és egészségügyi biztonságosságát. Az engedélyezésre az Európai Bizottság az EFSA véleménye alapján tesz javaslatot, amelyről a tagállamok szavaznak. Magyarország közepes méretű tagállam, ennek megfelelő számú szavazata van (12 szavazat, a 27 tagállam 345 szavazata között). Az Európai Unióban eddig két géntechnológiával módosított növényt (MON810 GM kukorica és Amflora GM burgonya) engedélyeztek termesztésre.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai