2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Talajismeret: világverseny a KITE-ben

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Fehér István, 2015/11/12

Első alkalommal rendeztek hazánkban Nemzetközi Talajismereti Képzést és Versenyt, amelynek gyakorlati lebonyolítását és eredményhirdetését Nádudvaron, a KITE Zrt.-nél tartották.

A világverseny megnyitójára és a versenyzők ezt követő szakmai felkészítésére, előzetes gyakorlataikra, tréningeikre a Szent István Egyetemen (SZIE) és tangazdaságaiban került sor a megelőző négy napon.

Pont a KITE
„Cégünk fontosnak tartotta, hogy nagy hangsúlyt kapjon ez a rangos nemzetközi verseny” – mondta Hadászi László, a KITE Zrt. fejlesztési és szaktanácsadási igazgatója. – Szakmai berkekben és társasági szinten is jól láttuk, támogattuk, hogy a rendezvény, valamint a Talajok Nemzetközi Éve kezdeményezés remek lehetőség arra, hogy a talajjal kapcsolatos információinkat bővíteni tudjuk. A tudás alapú gazdálkodás elengedhetetlen ahhoz, hogy megvédjük és megőrizzük talajainkat a jövő generáció számára, akik évek, évtizedek múlva élnek és termelnek majd ezeken a mezőgazdasági területeken.”

A versenyen a KITE egymástól távol eső tábláin 28 ország csaknem száz csapata és egyéni versenyzője – a talajok minőségével foglalkozó, javarészt fiatal szakemberek – vettek részt. A 16 csapat közül háromnak a tagjai – mint a Földművelésügyi Minisztérium és a FAO egyik ösztöndíj- programjának hallgatói – az FM támogatásával indultak a versenyen csakúgy, mint három korábban így végzett szakember.

Esőben, sárban a KITE-táblákon

A Nádudvaron megrendezett zárónapon, vagyis a tételes versenynapon, a KITE szakemberei által jól előkészített „terepen” esős, borongós időben zajlottak az események.

A Talajok Nemzetközi Éve alkalmából rendezett ötnapos verseny szakmai irányítója, dr. Michéli Erika, a SZIE Talajtani és Agrokémiai Tanszékének vezetője, a Magyar Talajtani Társaság elnöke volt, aki lapunknak egyebek közt elmondta: „A verseny lényege, hogy a talaj meghatározott szelvényének mintáiból, laboratóriumi adatokból meg lehetett, meg kellett becsülni, határozni, hogy az illető talaj mire használható. A versenyzőknek jellemezni, osztályba sorolni kellett a vizsgált talajt. Nagy biztonsággal fel kellett ismerni azokat a potenciális tulajdonságokat, amelyek alapján választ lehet adni a talaj hasznosításának mikéntjére. Ugyanis e tulajdonságok összessége segítségével megmondható, hogy az illető talaj abban az állapotában – »beltartalmi« tulajdonságai alapján – egyáltalán alkalmas-e élelmiszer-termelésre, például öntözéses gabona-, napraforgó-, burgonya- vagy éppen valamelyik kertészeti növény termesztésére.” Nádudvartól Sopronig hiányzik

Arra a kérdésre, hogy miként függhet össze a napjainkban központi szerepbe került zöldítés és a talajtulajdonságok megőrzése, az elnök asszony egyebek közt kifejtette: A talajra, a legszélesebb körben értelmezett talajhasználatra is vonatkozik a biológiai tulajdonságok megőrzése, vagy például a fémmegkötések fenntarthatósága, a nedvességmegkötési tulajdonság, és még egy sor kritérium.

Hogyan juthatnak el az ilyen rendezvények tanulságai, megállapításai a gazdálkodókhoz? – kérdeztük. A talaj éve pontosan ezt a célt is szolgálja, hogy a gazdák jussanak megfelelő információkhoz. Szerinte ez valóban kardinális kérdés Nádudvartól Zalaegerszegig, Soprontól Békésig, hiszen – bármilyen furcsa – nemcsak nálunk, de a világ számos más táján is nagy gond, hogy a parasztoknak kevés adatuk, behatóbb ismeretük van az általuk használt legfontosabb termelőeszközről, a saját talajukról is!

Hiányos talajszolgálati hálózat

Ami hazánkat illeti: sajnos sokat, illetve hátrányunkra változott, sőt mondhatjuk, teljesen a padlóra került az az intézményes talajszolgálati, szervezett talajvizsgálati rendszer, amely korábban ezt a funkciót ellátta.

Helyette ugyanis nem épült ki egy korszerűbb, a gazdálkodókat közvetlenül szolgáló intézményrendszer. A hiány pótlásában nagy szerepe volna az államnak! A speciális szakmérnök-képzésünkön ez nem múlik, a végzősök, bizonyos gyakorlati évek után készen állnának a szolgáltatásra.

Ám mindezt szervezetté kellene tenni, például egy jól kialakított szaktanácsadói hálózat keretében.

Persze nem lehet azt mondani, hogy nálunk ne volna lehetőség például talajvizsgálatot kérni, rendelni, hiszen egyes pályázatoknál ezt előírják. Ám ez egyfajta kényszer. Viszont hiányzik az olyanfajta lehetőség, amelyben a gazdálkodás folyamatában értékelné a specialista, hogy az adott állapotban lévő talajok tulajdonságait miként lehetne pozitív lépésekkel jobbra változtatni.

Arra a felvetett kérdésünkre, hogy akkor a növényorvosokhoz hasonlóan nem volna-e időszerű egyfajta, kezdetben akár laza szervezetű, a szűkebb, de fontos szakterületnek rangot adó „talajorvosi” tevékenység elterjesztésére gondolni?, dr. Michéli Erika úgy vélekedett: „A kérdés felvetése nem elvetendő. Külföldön létezik a gyakorlati talajhasználatra tanácsokat is adó Globális Talajpartnerségi Intézmény. Munkatársainak tevékenysége kiterjed az ismeretterjesztésre, az adatbázisok gyarapítására és védelmére. Szakértőik évtizedek óta járatosak a precíziós gazdálkodás, ezen belül a modern talajhasználat megvalósításában, és ezekben segítik a gazdálkodókat is.”

A verseny végeredménye

Csapatverseny:
1. Hakuna Matata, Afrika
2. Team, USA
3. H-Moles, Magyarország

Egyéni:
1. Kristen Pegues, USA
2. Andrés García, Spanyolország
3. Yves Uwiragiye, Ruanda
4. Benjamin Bukombe, Ruanda és Erin Bush, USA

Összesített:
1. Team USA
2. SECS, Spanyolország
3. H-Moles, Magyarország

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza