Talajismeret: világverseny a KITE-ben

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Fehér István, 2015/11/12

A világverseny megnyitójára és a versenyzők ezt követő szakmai felkészítésére, előzetes gyakorlataikra, tréningeikre a Szent István Egyetemen (SZIE) és tangazdaságaiban került sor a megelőző négy napon.

Pont a KITE
„Cégünk fontosnak tartotta, hogy nagy hangsúlyt kapjon ez a rangos nemzetközi verseny” – mondta Hadászi László, a KITE Zrt. fejlesztési és szaktanácsadási igazgatója. – Szakmai berkekben és társasági szinten is jól láttuk, támogattuk, hogy a rendezvény, valamint a Talajok Nemzetközi Éve kezdeményezés remek lehetőség arra, hogy a talajjal kapcsolatos információinkat bővíteni tudjuk. A tudás alapú gazdálkodás elengedhetetlen ahhoz, hogy megvédjük és megőrizzük talajainkat a jövő generáció számára, akik évek, évtizedek múlva élnek és termelnek majd ezeken a mezőgazdasági területeken.”

A versenyen a KITE egymástól távol eső tábláin 28 ország csaknem száz csapata és egyéni versenyzője – a talajok minőségével foglalkozó, javarészt fiatal szakemberek – vettek részt. A 16 csapat közül háromnak a tagjai – mint a Földművelésügyi Minisztérium és a FAO egyik ösztöndíj- programjának hallgatói – az FM támogatásával indultak a versenyen csakúgy, mint három korábban így végzett szakember.

Esőben, sárban a KITE-táblákon

A Nádudvaron megrendezett zárónapon, vagyis a tételes versenynapon, a KITE szakemberei által jól előkészített „terepen” esős, borongós időben zajlottak az események.

A Talajok Nemzetközi Éve alkalmából rendezett ötnapos verseny szakmai irányítója, dr. Michéli Erika, a SZIE Talajtani és Agrokémiai Tanszékének vezetője, a Magyar Talajtani Társaság elnöke volt, aki lapunknak egyebek közt elmondta: „A verseny lényege, hogy a talaj meghatározott szelvényének mintáiból, laboratóriumi adatokból meg lehetett, meg kellett becsülni, határozni, hogy az illető talaj mire használható. A versenyzőknek jellemezni, osztályba sorolni kellett a vizsgált talajt. Nagy biztonsággal fel kellett ismerni azokat a potenciális tulajdonságokat, amelyek alapján választ lehet adni a talaj hasznosításának mikéntjére. Ugyanis e tulajdonságok összessége segítségével megmondható, hogy az illető talaj abban az állapotában – »beltartalmi« tulajdonságai alapján – egyáltalán alkalmas-e élelmiszer-termelésre, például öntözéses gabona-, napraforgó-, burgonya- vagy éppen valamelyik kertészeti növény termesztésére.” Nádudvartól Sopronig hiányzik

Arra a kérdésre, hogy miként függhet össze a napjainkban központi szerepbe került zöldítés és a talajtulajdonságok megőrzése, az elnök asszony egyebek közt kifejtette: A talajra, a legszélesebb körben értelmezett talajhasználatra is vonatkozik a biológiai tulajdonságok megőrzése, vagy például a fémmegkötések fenntarthatósága, a nedvességmegkötési tulajdonság, és még egy sor kritérium.

Hogyan juthatnak el az ilyen rendezvények tanulságai, megállapításai a gazdálkodókhoz? – kérdeztük. A talaj éve pontosan ezt a célt is szolgálja, hogy a gazdák jussanak megfelelő információkhoz. Szerinte ez valóban kardinális kérdés Nádudvartól Zalaegerszegig, Soprontól Békésig, hiszen – bármilyen furcsa – nemcsak nálunk, de a világ számos más táján is nagy gond, hogy a parasztoknak kevés adatuk, behatóbb ismeretük van az általuk használt legfontosabb termelőeszközről, a saját talajukról is!

Hiányos talajszolgálati hálózat

Ami hazánkat illeti: sajnos sokat, illetve hátrányunkra változott, sőt mondhatjuk, teljesen a padlóra került az az intézményes talajszolgálati, szervezett talajvizsgálati rendszer, amely korábban ezt a funkciót ellátta.

Helyette ugyanis nem épült ki egy korszerűbb, a gazdálkodókat közvetlenül szolgáló intézményrendszer. A hiány pótlásában nagy szerepe volna az államnak! A speciális szakmérnök-képzésünkön ez nem múlik, a végzősök, bizonyos gyakorlati évek után készen állnának a szolgáltatásra.

Ám mindezt szervezetté kellene tenni, például egy jól kialakított szaktanácsadói hálózat keretében.

Persze nem lehet azt mondani, hogy nálunk ne volna lehetőség például talajvizsgálatot kérni, rendelni, hiszen egyes pályázatoknál ezt előírják. Ám ez egyfajta kényszer. Viszont hiányzik az olyanfajta lehetőség, amelyben a gazdálkodás folyamatában értékelné a specialista, hogy az adott állapotban lévő talajok tulajdonságait miként lehetne pozitív lépésekkel jobbra változtatni.

Arra a felvetett kérdésünkre, hogy akkor a növényorvosokhoz hasonlóan nem volna-e időszerű egyfajta, kezdetben akár laza szervezetű, a szűkebb, de fontos szakterületnek rangot adó „talajorvosi” tevékenység elterjesztésére gondolni?, dr. Michéli Erika úgy vélekedett: „A kérdés felvetése nem elvetendő. Külföldön létezik a gyakorlati talajhasználatra tanácsokat is adó Globális Talajpartnerségi Intézmény. Munkatársainak tevékenysége kiterjed az ismeretterjesztésre, az adatbázisok gyarapítására és védelmére. Szakértőik évtizedek óta járatosak a precíziós gazdálkodás, ezen belül a modern talajhasználat megvalósításában, és ezekben segítik a gazdálkodókat is.”

A verseny végeredménye

Csapatverseny:
1. Hakuna Matata, Afrika
2. Team, USA
3. H-Moles, Magyarország

Egyéni:
1. Kristen Pegues, USA
2. Andrés García, Spanyolország
3. Yves Uwiragiye, Ruanda
4. Benjamin Bukombe, Ruanda és Erin Bush, USA

Összesített:
1. Team USA
2. SECS, Spanyolország
3. H-Moles, Magyarország

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai