2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Innovációk a fejlődés érdekében

Kategória: Növénytermesztés | 2015/11/13

Magyarország első agrárinnovációs rendezvényét tartották szeptember közepén Dunaföldváron, Európa legnagyobb bioetanolgyárának a településén.

Az ágazat minden fontosabb szereplőjét felvonultató rendezvényen a résztvevők megismerhették a jövő mezőgazdaságának fejlesztéseit, amelyek már elérhetőek a hazai termelésben is. A rendezvény ötletgazdája és kivitelezője a Pannonia Ethanol, rajta kívül főtámogatója a KITE Zrt. volt.

A magyar gazdaság motorja

„A Magyar Export Import Bank az egyik legnagyobb agrárfinanszírozóként felismerte az agrárinnovációval foglalkozó vállalkozásokban rejlő lehetőséget, és jelentős beruházásokkal és szervezeti fejlesztésekkel támogatja a magyar mezőgazdaságot. Az elmúlt három évben 82 agrár- és élelmiszerexportőrnek 129 milliárd forint hitelt folyósítottunk. A gazdaság szempontjából kiemelten fontos a sikeres mezőgazdaság, hiszen az agrárexport a teljes magyar exportteljesítmény 8 százalékát teszi ki.

Az ágazat erősödése automatikusan a feldolgozóipar felemelkedését és megerősödését is jelentheti egyben” – emelte ki nyitóelőadásában Urbán Zoltán, a Magyar Export Import Bank vezérigazgatója.

Minden előadó egyetértett abban, hogy az innováció elengedhetetlen a fenntartható mezőgazdaság hazai és nemzetközi versenyképességéhez. A fejlesztések egy irányba mutatnak: a cél, hogy kevesebb erőforrással ugyanakkora területen minél nagyobb terméshozamot lehessen elérni.

Az innovációs folyamat ma már kézzelfogható eredményei kedveznek az élelmiszer-termelésnek, a bioetanol-termelésnek, a takarmányozáson keresztül az állattenyésztésnek, az éghajlat- és környezetvédelemnek, illetve a vidékfejlesztésnek – azaz a helyi gazdálkodásoknak és a jövedelem helyben való megtermelésének.

„Magyarországon és a régióban továbbra is hatalmas a kihasználatlan potenciál, a történelmi pillanat pedig most érkezett el. Az újonnan kifejlesztett technológiákkal képesek vagyunk felzárkózni úgy, hogy minden érintett iparág profitáljon belőle. Magyarország potenciálja egyértelműen a fenntartható mezőgazdasági alapanyag-előállításban rejlik, hiszen nem kérdés, hogy a feldolgozóipar fejlődni fog – mondta Reng Zoltán, a Pannonia Ethanol vezérigazgatója. – Európa legnagyobb bioetanolgyártójaként évi 450 millió euróval járulunk hozzá a magyar GDP-hez, ami közvetve egyben 2000 vidéki munkahely megteremtését és fenntartását is jelenti.”

A technológia a gazdák számára is nélkülözhetetlen

Az erőforrás hatékonyabb felhasználásán alapuló technológiai fejlesztések hatalmasat léptek előre az utóbbi néhány évben. A precíziós gazdálkodás fejlődése felgyorsult, megjelentek a drónok, illetve az új technológiákkal összegyűjtött hatalmas adatmennyiséget (big data) elkezdték tudatosan feldolgozni, értelmezni és célirányosan hasznosítani.

A rendezvényen Magyarország piacvezető precíziósgazdálkodásszakértője élőben mutatta be a kukorica szántóföldi termesztésének komplett gépesítését az alapműveléstől a betakarításig. A bemutatón szereplő összes gép ±2 cm-es pontossággal végzi munkáját a KITE Zrt. RTK (Real Time Kinematik) jelhálózatának felhasználásával. Az előre felvett táblakontúrok, nyomvonalak és munkagép-paraméterek segítségével a gépek mozgásának és munkavégzésének beállítása könnyen megtörténik.

Szintén a precíziós gazdálkodást segíti elő a dróntechnológiát alkalmazó magyar startup, az Agridron Kft. is. A vállalat által kifejlesztett megoldás drónok segítségével térképezi fel a növényállományon belüli eltéréseket, az így elkészített térképek segítségével könnyen lehet változtatni a már vegetációs időszakban kijuttatott tápanyagon. A megoldás használatával így három év alatt kukoricatermesztésben 0,3–0,5 tonnás hozamnövekedést értek el.

Az előadásokon betekintést nyerhettek a világelső öntözéstechnológiai cég, a Netafim fejlesztéseibe és technológiájába, amely hatékony módszerekkel javít a vízfelhasználási mutatókon. Ez a hazai termelők és gazdálkodók szempontjából stratégiai fontosságú lehet, akárcsak a növényvédő szerek használatának minimalizálása. Utóbbira adhat megoldást a drónok segítségével történő talajmintakijelölés. A szakemberek a mágneses permetezési technológia kifejlesztéséről is informálódhattak, amely segítségével drasztikusan, akár 70–80%-kal csökkenthető a felhasznált növényvédő szerek mennyisége.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza