Juhágazat: behajtás és számadás

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: G.P., 2015/11/16

Hagyományőrzés: Behajtási ünnep

„Dömötör juhászt táncoltat” – tartja a közmondás, mivel ennek a napnak a reggelén számoltatták el a gazdák juhászaikat a jószággal, és a juhászok ilyenkor táncoltatták meg botjaikkal társaikat, ha valamiben ludasnak találtattak. Ilyenkor tartották a juhászvásárt, amikor a számadókat és a legényeket felfogadták a jövő évre.

Mára sokat változott a világ, és a juhágazat is sokat fejlődött, mindezek mellett Hortobágyon továbbra is őrzik a hagyományokat. A behajtás népszokása elevenedett meg a Szent Dömötör-napi behajtási ünnepen október 24-én.

A hortobágyi kilenclyukú hídon elsőként hajtották át a rackanyájat, a juhokat követték a csíkosok és a szilaj szürke marhák. A jószágok és pásztoraik megérkezése után Medgyesi Gergely, a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. ügyvezetője köszöntötte az embereket, majd Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter és Colleen Bell, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövete megnyitó beszéde következett. Az ünnepen Sárosi Eleonóra, a Nonprofit Kft. turisztikai igazgatója, valamint dr. Aradi Csaba, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának nyugalmazott igazgatója tolmácsolásában hallhattak a résztvevők számos érdekességet a puszta életéről, a hagyományokról, a behajtás néprajzi hátteréről.

Ezen a napon darufesztivált is tartottak, ugyanis ebben az időszakban figyelhető meg a darvak vonulása a pusztán.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter köszönetet mondott a hortobágyi pásztoroknak, hogy fenntartják ezt a kultúrát, amely „a világon egyedülálló érték, amit mi adtunk az emberiségnek”.

Felidézte: a honfoglalás kora óta hagyomány, hogy a pásztorok elszámolnak a rájuk bízott állatokkal. Annak idején ez rovásfával történt, ma már más módon, de a hagyomány ma is él, ennek állít emléket a Szent Dömötörnapi behajtási ünnep is – tette hozzá.

A pásztorokat, mint „őseink örökségének őrzőit” köszöntötte a tárcavezető, s utalt arra, hogy a mostani kettős ünnep a Hortobágyon a darvak vonulása miatt is.

Három fő időpont az értékesítésben

A juhtartók két stabil és egy változó időpontra ütemezik árutermelésüket. Az idei korai húsvét megnehezítette a juhtartók munkáját, hiszen még sok volt akkor a kisebb súlyban lévő bárány. Azonban az, ami már piacképes volt, jobb áron kelt el a tavalyi húsvéti értékesítési időszakhoz képest.

Az értékesítés ezt követően is mondhatni folyamatos, de nyilvánvalóan kisebb tételben történik. A juhtartók nagy része igyekszik sűrített elletést alkalmazni, ezzel lehet biztosítani a folyamatos piaci jelenlétet. Az Európai Unióban jelentős igény mutatkozik juhhúsra, de az EU nem önellátó, fogyasztói igényeinek nyolcvan százalékát termeli meg, a húsz százalékos hiány a tengeren túlról érkezik, leginkább fagyasztott termékek formájában.

A második nagy értékesítési időszak az augusztus közepi, amikor az olaszok vallási ünnepére (Ferragosto) felnevelt bárányokat adják el. „Ilyenkor felfelé szoktak menni az árak, de most ez nem volt annyira kiemelkedő, sőt, a piaci szereplők árvitájából fakadóan sajnos kisebb mértékű árcsökkenés volt tapasztalható a húsvéti értékesítési időszakhoz képest” – mondja Hajduk Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség ügyvezető igazgatója.

Általában 150–200 ezer bárány hagyja el az országot az olasz ünnepre. Hamarosan itt az újabb értékesítési időszak, november közepétől, végétől kezdődően indulnak a karácsonyi bárányszállítások. A felvásárlási árakat alapvetően meghatározza, hogy addigra mennyi bárány lesz a piacon.

Év végére, karácsonyra rendszerint kevesebb a bárány és nagy a kereslet. Ez azt szokta eredményezni, hogy emelkednek a felvásárlási árak.

„Azt lehet mondani, hogy tíz évből nyolcszor kedvezőek a felvásárlási árak és a bárányértékesítési lehetőségek karácsony előtt” – összegez Hajduk Péter.

Az áremelkedés kategóriánként 50–100 forint szokott lenni, remélhetőleg a karácsonyi felvásárlási árakkal elégedettek lehetnek majd a juhtartók.

A 77. OMÉK juhágazati szemmel

Tenyészállatok szempontjából maximálisán elégedettek voltak a Szövetségnél, hiszen minden olyan fajta képviseltette magát a kiállításon, ami a magyar juhtenyésztésben meghatározó.

„Ahhoz képest, hogy viszonylag rövid idő állt rendelkezésre a szervezéshez, a tenyésztők jóvoltából és áldozatos munkájuknak köszönhetően összességében sikeresnek volt mondható a 77. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár számunkra. Jó lenne, ha minél előbb megtudnánk, hogy mikor lesz a következő kiállítás és milyen tematikában, hogy jobban fel lehessen rá készülni” – jegyezte meg Hajduk Péter.

Az OMÉK-on a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő

Szövetség harminchat tenyészete 18 juhfajtát és 4 kecskefajtát mutatott be 74 csoportban. Az idei kiállításon a juhtenyésztési nagydíjat Sebők Mihály törteli tenyésztő kapta meg magyar merinó, német húsmerinó és német feketefejű tenyészállataiért. A Magyar Állattenyésztők Szövetsége Tenyésztési díját szintén ő érdemelte ki magas színvonalon bemutatott tenyészállataiért.

Célkitűzések a kormányzat asztalán

A kiállításon a juhágazatot érintő fontos lépés is történt, ugyanis a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség, valamint a Juh Terméktanács képviselői véglegesítették a juh-kecske ágazat stratégiai anyagát.

Ez később a Kormányzat döntéshozói elé került, de még folyamatban van az elbírálása.

Az elmúlt négy évben az ország juh- és kecskeállománya egyaránt növekedett. Ahhoz, hogy további fejlődés történjen, az ágazat képviselői áttekintették a juhágazat helyzetét és meghatározták az anyagban azokat a célokat és eszközöket, amelyek segíthetnek a jövőben.

„Bízunk benne, hogy hasonlóan, mint a sertéstenyésztésben, ez a stratégia is kormányzati szintre fog emelkedni és segíteni fogja az ágazat fejlődését” – bizakodik Hajduk Péter.

Amint nyilvánosságra hozható a stratégiai anyag, megtalálható lesz az MJKSZ honlapján.

Az uniós Közös Agrárpolitika jelenlegi időszakában (2014- 2020) több tényező is befolyásolni fogja a juh és kecskeszektor folyamatait. A tagállamoknak joguk van az úgynevezett nemzeti borítékból (hazai forrásból) kiegészíteni az uniós alaptámogatásokat. Ezen túl a termék eredetre vonatkozó kötelező (hús és hústermék) címkézési rendszer lehetővé teszi az EU és a harmadik országok termékeinek megkülönböztetését, valamint az EU-n belüli termelési hely szerinti különbség tételt is. Ez nemcsak lehetővé, hanem feladatul is teszi a magyar bárány megkülönböztetése mellett annak minőségi védelmét, és a több mint 15 éve sürgetett „Minőségi magyar bárány” termékvédjegy bevezetését és piacon való bevezetését. Természetesen, ennek lesznek és vannak a minőség javításra vonatkozó követelményei is.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai