DDGS szerepe a hazai takarmányozásban

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: G.P., 2015/11/17

Az etanol-előállítás alapanyagát körülbelül kilencven százalékban a kukorica teszi ki. Annak ellenére, hogy az elmúlt években csökkent a bioetanolt előállító üzemek iránti beruházási szándék, a jövőben egyre nagyobb mennyiségben fognak rendelkezésre állni a különböző melléktermékek.

Jól szemléltetik az etanoliparág több évtizedes bővülését az amerikai folyamatok. A világ elsőszámú bioetanol-előállítója az USA, ahol 1980- ban még 787 millió litert termeltek, ez a 2012-es évre már 58 milliárd literre növekedett. A kilencvenes évek környékén a bioetanol-gyártás során a melléktermékek közül a CGF (kukoricaglutén) volt a legjelentősebb.

Az ezredfordulótól kezdve az arány megváltozott.

Egyre többen ismerik fel, hogy ezek a melléktermékek alkalmasak a rendkívül költséges fehérjehordozók kiváltására, csökkentésére. A legnagyobb mennyiségben (300 kg/1 tonna feldolgozott kukorica) keletkező melléktermék a DDGS.

Csak megfelelő mértékkel

Főleg kérődzők takarmányozásában alkalmazzák, hiszen kiváló, nem bomló fehérjetartalmával, viszonylag jól emészthető rosttartalmával a tejtermelő gazdaságok receptúrájában alkalmazható a kukorica mellett.

A DDGS energiatartalmát először a hetvenes években határozták meg kakasokkal végzett etetetési kísérletekben. Az ’50-es évektől kezdve napjainkig számos vizsgálat indult azzal kapcsolatban, hogy a szarvasmarha, sertés és baromfi esetében a takarmányokba milyen maximális mennyiségben adagolható a melléktermék, ami még nem idéz elő termeléscsökkenést.

Mindezek mellett a húsminőség egyes elemeinek változását is vizsgálták, mivel a DDGS magas telítetlenzsírsav-tartalma miatt a szalonna és az izomszövet textúráját is megváltoztathatja.

Alkalmazásánál figyelembe kell venni, hogy a DDGS táplálóanyagtartalma gyártási tételenként eltérő. A sertések takarmányozásában való felhasználásáról több kutatási eredmény áll rendelkezésre más állatfajokhoz képest. Szakértői vélemények szerint hízósertések vagy kocák takarmányozásában való alkalmazásakor kedvező hatású vastagbél fermentáció fordul elő. Kedvezően befolyásolja a bél mikroflóráját, valamint etetésével csökken egyes bélbántalmak előfordulása.

Szabó és Babinszky (2008) szerint azonos energia- és ileálisan emészthető aminosav-tartalom mellett malacok esetében még a 25%-os szárított kukoricatörkölyt tartalmazó takarmány sem befolyásolta kedvezőtlenül a növekedési teljesítményt. Vemhes kocáknál ez a „határ” 50%-os helyettesítést jelent – ekkor még nincs eltérés a takarmányfelvétel és a fialási, malacnevelési teljesítményben.

Más állatfajoknál a DDGS javasolt mennyisége a takarmányokban Dr. Mézes Miklós professzor korábbi közlése szerint a következőképpen alakulhat:

„A DDGS hízóbikáknak javasolt mennyisége a napi adag szárazanyag- tartalmára számítva maximum 20%. Lovaknál csak kevés adat áll rendelkezésre és nagyon eltérő mennyiséget javasolnak (3–15%), hasonlóképpen eltérő mennyiségben (5–25%) javasolják alkalmazni baromfifajoknál is. Ezen belül brojlercsirkékkel aggálymentesen etethető akár 18% mennyiségben, és tojótyúkoknál sem rontotta a termelési paramétereket 15–16% mennyiségben alkalmazva. Mennyisége leginkább a pulykahizlalás során növelhető a takarmányban, akár 25%-ra is.”

Melléktermék kellő mennyiségben

A DDGS táplálóanyag-tartalma jelentősen függ a fermentációhoz alapanyagként felhasznált kukorica táplálóanyag-tartalmától, valamint a melléktermék szárítási, darálási módjától.

Az USA-ban folytatott kísérletek során a megvizsgált DDGSminták között jelentős eltérés volt megfigyelhető a bioetanol-gyárakon belül (Shurson és Alghamadi, 2008).

Emiatt számos kísérlet indult el a minőség és a minél hatékonyabb értékesülés összefüggéseinek feltárására. Az etanol melléktermékeként előállított gabonatörköly színe és takarmányozási értéke közötti összefüggésekre rávilágítottak többek között Ergul és mtsai (2003) is, akik megállapították, hogy a világosabb és sárgás színű melléktermék táplálóanyag- tartartalmának (elsősorban lizin) emészthetősége jobb, mint a sötétebb, barnás színű ugyanazon mellékterméké.

Magyarország kedvező feltételekkel rendelkezik bioüzemanyagok előállítására. Tavaly rekordokat döntött kukoricatermelésünk, hiszen 9,3 millió tonna kukorica termett. Igaz idén a korábbi becslések csak hat millió tonnáról szóltak, de ezzel együtt a bioetanol-gyártó kapacitás tovább fog növekedni. Így a melléktermékek mennyisége is növekvő tendenciát fog mutatni a jövőben, amivel remélhetőleg egyre többen tudják csökkenteni takarmányozási költségeiket.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai