OMÉK 2015 – kritikus szakmai észrevételek

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Kállay Béla, 2015/11/18

A fenti célok kétségtelenül teljesültek, de az agrárszakmák és szakágazatok, főleg azok eredményeinek legalább kisebb mértékű makroszintű bemutatásának elmaradása hiányérzetet kelthetett a szakmáért ide látogatók számára.

Figyelmünket a baromfiágazat kiállítási megjelenésére kívántuk összpontostani, ami sajnos bizonyos mértékig csalódást okozott, hiszen konkrét megjelenés csupán a következő helyeken és támakörökben volt:

A Baromfi Termék Tanács tartott egy állandó közösségi standot a C pavilonban, amely meglehetősen periférikus elhelyezést kapott, ezért a forgalom – és ezzel együtt az érdeklődés – jóval csekélyebb volt a korábbi OMÉK-okhoz képest. A BTT vezetése itt állandó ügyeletet tartott és információkkal állt a látogatók rendelkezésre.

Élőállat-bemutató

A stand mellett a terméktanács szervezésében élőállatbemutatót rendeztek be. A fülkékben valamennyi hazánkban tartott és tenyésztett baromfifaj bemutatásra került különböző tenyésztési fokozatokban. Ezeknél is állandó tájékoztatást lehetett kapni az illetékes szakemberektől.

Ez a bemutató tetszetős és rendszerezett volt, minden szakmai igénynek megfelelt, ezért is kár, hogy a periférikus elhelyezés miatt a vártnál kisebb közönség jutott el ide.

A tenyész-, szaporító és végtermék állományokat a BTT tagvállalatai hozták fel a kiállításra. A szakszövetségek által megbízott bírálóbizottság elismerésre adott javaslatokat az egyes kiállított állatcsoportokról. A bizottság tagjai voltak: Dr. Sütő Zoltán egyetemi tanár, Kaposvári Egyetem, Dr. Kozák János egyetemi tanár, Szent István Egyetem, Marlok Péter osztályvezető, OMMI.

Boldog Csirke Hernádról

A Hercsi-Hús Kft. önálló standon jelent meg. Mint ismeretes, a hernádi baromfifeldolgozó csirkére szakosodva működik. A cég a kiállításon a „Boldog Csirke” prémiumtermékét állította középpontba jó néhány más, nagyrészt továbbfeldolgozott terméke mellett. A helyszínen Oláh Gábor, a Her-Csi Szolg Kft. ügyvezető igazgatója a következőket mondta el: „A Boldog Csirkével 2008 óta foglalkozunk, az ötlet egy tv-műsorból jött, ahol Jamie Oliver, a népszerű szakács összehasonlította az ipari csirkével a szabadtartásból származót, kiderültek a különbségek, és mivel szabadtartásos csirkét már állítanak elő, mi egy ezektől eltérő végterméket alakítottunk ki. Szándékunk volt ezzel a kétféle termék közötti piaci rés megtalálása és betöltése. Ez a csirke már nem ipari, de nem is szabadtartásos, lényeges jellemzője, hogy az istállózott tartásban is intenzív mozgásra van lehetősége, az istállóba bejön a napfény, az állománysűrűség 14–15 darab négyzetméterenként (a mai ipari brojleré 18 darab), mozgásra késztető tárgyakat helyezünk be az állatok közé.” Az ismertető anyagból megtudtuk, hogy szalmabálákat, friss kukoricát és zöldet helyeznek el a padozaton, de ülőlécek is vannak. A szakember elmondta, hogy fajtára nézve is más ez az állat, az ún. Cobb Sasso hibridváltozatot tartják erre a célra, amelynek az intenzív hibrideknél mérsékeltebb a növekedési erélye, így 50–52 napra lesznek vágásérettek, ami ekkor 2–2,10 kg-os egyedi súlyt jelent. „Az értékesítés egyelőre heti 15 000 darab, ennyit állítunk elő, de ennek megduplázására is látunk esélyt. Mint már említettem, ez ún. prémiumtermék, speciális fogyasztói körnek kínáljuk, az ára mintegy 25%-kal magasabb, mint az ipari brojleré, mivel ez más minőséget képvisel, másféle fogyasztói igénynek felel meg” – fejezte be Oláh Gábor.

A „Hírös Tojás” és kis takarmányozási interjú Kőllár Csabával

Az idén 20 éves jubileumát ünneplő Mizsetáp Kft. „Hírös tojás” néven ugyancsak önálló standon jelent meg a kiállításon, ahol speciális termékeit és tevékenységét mutatta be. A társaság a már ismert takarmánygyártása mellett idén jelentős fejlesztést valósított meg a tojástermelés és -értékesítés területén. Ez év áprilisában felújított és kibővített jércenevelő és tojótelepeinek ünnepélyes átadása olyan fejlesztés tényét fémjelezte, aminek eredményeképpen ma 80 000 tojótyúk 45 millió étkezési tojást termel, melynek feldolgozása és értékesítése a tojóágazat biztonságos piaci szereplésének feltételeit teremti meg.

A helyszínen Kollár Csaba ügyvezetővel beszélgettünk.

Ezúttal nem a tojásról, hanem a mindig izgalmas és az egész baromfiágazat szempontjából fontos takarmányozásról, nevezetesen arról érdeklődtem, hogy miként látja most az őszi terménybetakarítás idején a baromfitakarmányozás helyzetét.

„Mindenekelőtt különbséget kell tenni a kétféle végtermék takarmánya között, mert míg a brojler magasabb energia- és fehérjeszintet igényel, addig a tojóállományoknál mérsékeltebb e két alap beltartalmi összetevőnek a koncentrációja.”

Konkrét kérdésem volt, hogy miután minkét hasznosításnál elég magas a szójadara komponens, vajon mi a helyzet a GMO-alapanyagokkal, hiszen ma már alig elkerülhető ezek etetése.

„Véleményem szerint a GMO manapság az emberiség gyorsan növekvő igényeinek kielégítése miatt elengedhetetlennek látszik. Aki ma olyan gazdag, hogy ezt elutasítja, az nem a realitás talaján áll. Magyarországon ugyan lehet arra törekedni, hogy GMO-mentes terméket állítsunk elő egy igen vékony, jómódú fogyasztói réteg számára, azt akár itthon, akár Európában értékesítve.

Szerintem szép lassan hagyni kell, hogy a GMO-s termékek átmenjenek a fogyasztásba, mert a teljes elutasítással nem leszünk sikeresek. Garantáltan GMO-mentes szója szinte be sem szerezhető, ha igen, 20%-kal drágább. Azt viszont tisztázni kell, hogy valóban kockázatot jelent-e a GMO humán-egészségügyi szempontból.”

Kérdésem volt még, hogy mire számíthatunk a takarmányozás területén a jövő évben? Kollár Csaba szerint, ha ilyen évjáratunk lesz, akkor stabil maradhat a helyzet.

Ebbe természetesen belefér, hogy egyik-másik alapanyag ára kissé ingadozik. Kedvezőtlen lehet az import komponensek árára a forint gyengülése, de mivel a magyar agrárágazat exportorientált, hajlandóak volnánk ezt is elfogadni, mert az érdekek kiegyenlíthetők, erre legkézenfekvőbb magyarázat, hogy az export fellendülése GDPnövekedést eredményez, ami a fogyasztásra is pozitív hatással van, tehát a hazai piac helyzete is erősödik.

Baromfitermékekkel ezen kívül még a McDonalds körstandján, a szigetcsépi Caprovius Kft. (tojástermékek) és a kiskunfélegyházai Integrál Zrt. (libamáj és lúdtermékek) pultjain találkoztunk.

A fentieknél a sikeres ágazatok és az egész agráripar, de a szakma iránt érdeklődő közönség is többet érdemelt volna.

Az Európai Unióban a baromfiágazat a versenypiaci kategóriába tartozik. A Közös Agrárpolitikában kivétel a tojás, amelynek közös piacszervezése a friss, illetve tartósított héjas baromfi tojásra, a friss, illetve tartósított héj nélküli tojásra és az emberi fogyasztásra alkalmas tojássárgájára terjed ki, míg a baromfihús piaci rendtartása alá az élő baromfi, a baromfihús és az emberi fogyasztásra alkalmas belsőségek (frissen, hűtve, fagyasztva vagy tartósítva), a feldolgozott termékek, továbbá a baromfizsírok tartoznak. Az alaprendeletek kizárják a piaci intervenciós intézkedések minden formáját, azaz a közvetlen állami felvásárlásokat és a piaci szereplők saját termékraktározásának részfinanszírozását. Az EU az ágazat támogatását kizárólag a kereskedelmi folyamatok egyszerűsítésén és ésszerűsítésén, egészen pontosan a kínálatnak a kereslethez történő igazításával kívánja megvalósítani.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai