A Tojás Világnapja 2015

Kategória: Állattenyésztés | 2015/11/19

Mint eddig minden évben, a szakmai szövetség idén is sajtóreggelit szervezett a hazai média képviselőinek, akik október 9-én szép számban jelentek meg a Budai Vár Korona Cukrászdájában.

Végh László, a szakszövetség elnöke beszámolójából a következőket emeljük ki:

Két fő tényező határozta meg az elmúlt évek tojáságazatának eredményeit.

Az egyik az EU-csatlakozásunk, a másik a külföldi áruházláncok térnyerése Magyarországon. A tojáságazat a csatlakozás előtt jellemzően belföldi piacra termelt, önellátottságunk gyakorlatilag 100% volt.

Exportorientáltság nem volt jellemző, gyakorlatilag a vámok megvédték a hazai termelőt, egyensúlyi piac működött.

Az éves tojótyúk-telepítés egészen 2006-ig folyamatosan csökkent. Kialakult egy új piaci struktúra, amelyben már számottevően megjelent az import termék. A 2007-es évtől kezdődően próbálnak a magyar termelők erősödni, nagyobb piaci részesedést kiszakítani – változó eredményességgel.

Míg 2001-ben 5,8 millió napos tojóhibridet telepítettek, 2014-ben 3,5 milliót, és az idei év sem lesz jobb.

2012-ben újabb sokk érte az ágazatot: a kötelező ketreccsere. Köszönhetően az állami beruházási támogatásoknak (ATK 3.) a férőhelyek száma nem csökkent, viszont elindult egy koncentráció, valamint megváltoztak a technológiai arányok, az állami beruházással kialakított férőhelyek sajnos nincsenek kihasználva. A kényszerű technológiaváltás elsősorban a kis (közepes) vállalkozásokat érintette hátrányosan. Az EU-ban a tyúkok 55,71%-a termel ketrecben (Magyarországon 64%), 13,91%-uk szabadtartásban, 26,58%-uk alternatív tartásban (Magyarországon 32%), 3,8%-uk biológiai tartásban, de meg kell említeni, hogy nagy tagállami különbségek vannak.

A KSH adatai szerint az egy főre eső tojásfogyasztás évről évre folyamatosan csökken, a legutóbbi felmérés 215 db tojást jelez.

A Baromfi Termék Tanács, valamint a Tojásszövetség ebben a hosszú ideje tartó nehéz gazdasági helyzetben is tovább folytatja a magyar tojás népszerűsítését marketingakciókkal, a Koronás Tojás védjeggyel. Ennek egyik megnyilvánulása a Tojás Világnapja és a kecskeméti Tojás Sokadalom

Tojásfesztivál megrendezése is.

Dr. Stummer Ildikó, az Agrárgazdasági Kutató Intézet osztályvezetője „Tojáspiaci körkép” c. előadásában igen értékes és a szakma számára hasznos elemzésekkel, információkkal járult hozzá a rendezvény sikerességéhez.

Hamzáné Lakó Judit, a kecskeméti Aranyhomok Kistérség-fejlesztési Egyesület titkára ismertette a Kecskemét Város Önkormányzata által felkarolt és támogatott Tojásfesztivál 3 napos programját, amely mint első ilyen városi rendezvény, izgalmas mind a város, mind a szakma szempontjából.

A 14. Tojás Világnapja szakmai konferenciája

A már hagyományos szakmai konferenciát a rendező város, Kecskemét „Három gúnár”rendezvényházában tartották, melyen ezúttal is Dr. Horn Péter akadémikus vállalta a levezető elnök tisztét.

Elsőként Végh László, a magyar szakszövetség elnöke terjesztette be beszámolóját, amelynek tartalmát a sajtótájékoztató anyagában fentebb már ismertettünk

Meghívott előadóként Mark Williams, az EUWEP (Európai Tojástermelők, Tojáscsomagolók és Kereskedők Szövetsége) titkára a szervezete szerepéről, feladatairól, céljairól, a közösen elért eredményekről és a jelenlegi gondokról, kihívásokról tartott előadást, amelynek összefoglalóját az alábbiakban közöljük.

„Büszkének kell lennünk arra, hogy az Unió tojásfeldolgozó ipara a legmodernebb a világon – jelentette ki Mark Williams, aki szerint a jövőben is folytatni kell a fogyasztói igényekhez igazodó termelést.

„Tökéletesen természetes termékről van szó, ezért a tojásról kialakult összkép javul” – állapította meg az előadó. Emellett az is megállapítható, hogy innovatív eljárások jelentek meg a csomagolásban, és lehetőség van a márkák további differenciálására is. Egyre fontosabbá válnak az állatjóléti kérdések is, és növekszik a nem ketreces tojások iránti igény a kiskereskedelemben.

„Az EU-ban működik a legmodernebb tojásfeldolgozó-ipar a világon” – jelentette ki a főtitkár, aki szerint ez hatalmas teljesítménynek tekinthető, amelyre büszkének kell lennünk. Fontos piaci változás, hogy helyreállt a tojással szembeni bizalom.

A jövőben is folytatni kell a piaci igényekhez igazodó termelést, és alapvető cél a fogyasztói bizalom megtartása. Ezen kívül arra is számítani lehet, hogy továbbra is fontosak maradnak az élelmiszer-biztonsági, az állatjóléti és a környezetvédelmi ügyek.

Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára „A baromfiágazat vidékfejlesztéshez kapcsolódó fejlesztési lehetőségei 2014–2020” című előadásából csupán néhány fontos részletet emelünk ki.

Az előadó ismertette az EU agrár-vidékfejlesztési támogatásainak – részben – új rendszerét a Közös Agrárpolitika (KAP) pillérei szerinti csoportosításban, amit itt az 1. táblázatban adunk közre.

Aktuális információként még a következőt érdemes kiemelni:

Húszmilliárd forintos pályázatot hirdet decemberben a baromfitelepek korszerűsítésére a Miniszterelnökség. A baromfitermelők emellett más jogcímeken is forrásokhoz juthatnak az új Vidékfejlesztési Programban.

A húszmilliárd forintos keretet technológiai korszerűsítésekre, illetve új és használt gépek vásárlására használhatják fel a baromfitermelők – közölte Kis Miklós Zsolt. A pályázati felhívást várhatóan decemberben teszik közzé. A források 80 százalékára a maximum 1,275 millió euró standard termelési értékű (STÉ) üzemméretet elérő vállalkozások pályázhatnak.

A beruházási támogatáson kívül a baromfitermelők más jogcímeken is forrásokhoz juthatnak a Vidékfejlesztési Programban. Ilyen lehet a védett őshonos és veszélyeztetett állatfajták genetikai állományának megőrzéséhez vagy a minőségrendszerek létrehozásához nyújtott támogatás.

Dr. Sütő Zoltán egyetemi tanár (Kaposvári Egyetem): „Eximplis discimus – példákból tanulunk; A tartásmód hatása a tyúkok tojástermelő képességére a genotípustól függően, az első mesterséges vedletést követő második tojástermelési időszakban” c. előadásának e helyen csak az összefoglalóját áll módunkban közölni.

A Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Karának kutatói és az uraiújfalui Bábolna TETRA Kft. szakemberei azt vizsgálták, hogy a tartásmód miként hat a tyúkok tojástermelő képességére. A megállapítások szerint sem a tartásmód, sem a tojó típusa nem befolyásolja az ivaréréshez szükséges időt, míg a genotípusok között akár 7–8 napos különbség sem volt ritka.

A vizsgálatból többek között az is kiderült, hogy a berendezett ketrecben 96 hetes korig 9–12 százalékkal (40–53 tojás) több tojás termelésére voltak képesek a tyúkok, mint az EU-ban 2012. január elsejével betiltott, hagyományos ketrecben. Ez alapján úgy tűnik, a ketreccsere jó döntés volt – állapították meg a szakemberek.

A fentiek után még Dr. Molnár Balázs: Lehetőségeink a Szalmonella gyérítésben a vakcinázáson túl c. előadásában különös tekintettel a tojótelepeken alkalmazott zoonózis rizikó indexből nyert tapasztalatokról adott széles körű tájékoztatást a szakmai közönségnek.

Dr. Szakály Zoltán Tojásfogyasztói szokások címmel mind a termelőknek, mind a marketing szakembereknek, de nem utolsósorban maguknak a fogyasztóknak is rendkívül érdekfeszítő és tanulságos előadást tartott az e tárgyban folytatott saját egyetemi kutatásaival hitelesen alátámasztva.

Az Európai Unióban a baromfiágazat a versenypiaci kategóriába tartozik. A Közös Agrárpolitikában kivétel a tojás, amelynek közös piacszervezése a friss, illetve tartósított héjas baromfi-tojásra, a friss, illetve tartósított héj nélküli tojásra és az emberi fogyasztásra alkalmas tojás sárgájára terjed ki, míg a baromfihús piaci rendtartása alá az élő baromfi, a baromfihús és az emberi fogyasztásra alkalmas belsőségek (frissen, hűtve, fagyasztva, vagy tartósítva), a feldolgozott termékek, továbbá a baromfizsírok tartoznak. Az alaprendeletek kizárják a piaci intervenciós intézkedések minden formáját, azaz a közvetlen állami felvásárlásokat és a piaci szereplők saját termékraktározásának részfinanszírozását. Az EU az ágazat támogatását kizárólag a kereskedelmi folyamatok egyszerűsítésén és ésszerűsítésén, egészen pontosan a kínálatnak a kereslethez történő igazításával kívánja megvalósítani. Ennek érdekében a következő eszközök alkalmazására nyújt lehetőséget: a termelés, a feldolgozás és a forgalomba hozatal jobb szervezését elősegítő intézkedések, a minőségjavítást célzó intézkedések, rövid és hosszú távú termelési előrejelzések készítése, a piaci árszínvonal változásának nyomon követése.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai