Változik a bortörvény

Kategória: Növénytermesztés | Forrás: MTI, 2015/11/21

A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló törvény módosítása augusztustól lehetővé teszi a nem művelt borszőlő ültetvény kivágását, illetve a művelést elmulasztó megbírságolását is, a bortörvény módosítása pedig a borhamisítót szankcionálja.

Továbbra is él az a szabály, hogy a borszőlőültetvény használója köteles az ültetvényt rendeltetésének megfelelően művelni. Amennyiben az ültetvényét egy éven keresztül nem műveli, a hegybíró felszólítja az ültetvény rendeltetésszerű művelésére. A továbbra is élő szabályok szerint amennyiben a használó 60 napon belül nem gondoskodik a művelésről, akkor a hegybíró az ültetvényt használatra meghirdeti.

Az új, 2016-os adócsomag több helyen átírja az idei adójogszabályokat is. A módosítás a felszólítás és a használatra történő meghirdetés közé betesz egy új szabályt: a hegybírónak ilyenkor kötelessége a növénytermesztési hatóságnál kezdeményezni az ültetvény növény-egészségügyi szemléjét.

Amennyiben a növénytermesztési hatóság azt állapítja meg, hogy az ültetvény kivágása növény-egészségügyi okok miatt indokolt, felszólítja az ültetvény használóját az ültetvény 45 napon belül történő kivágására.

Amennyiben a növénytermesztési hatóság a szemléje során növényegészségügyi kockázatot nem állapít meg, akkor – a művelés elmulasztása miatt – hektáronként 200 ezer forint bírságot szab ki.

Szintén augusztus első napjától hatályos a bortörvény következő, kiegészítő szabálya: a hegyközségi tanács közgyűlési határozatban legfeljebb 5 évre eltilthatja az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező borászati terméket hamisító – vagy hamis termékjelölésűt alkalmazó – hegyközségi tagot az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés használatától.

A tiltás ideje alatt az érintett hegyközségi tag részére kiadott származási bizonyítvány és forgalombahozatali engedély nem tartalmazhatja az adott oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést. A tiltásról értesíteni kell a borászati hatóságot is.

(MTI)

Szőlészeti-borászati ágazati stratégia

Még idén elkészülhet a szőlészeti-borászati ágazati stratégia. Stratégiai pont a kékfrankos, az olaszrizling és a furmint – mondta nemrég Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára egy szekszárdi konferencián. Kifejtette továbbá, hogy a stratégia jövőképének legfontosabb eleme, hogy a magyar borászatnak legyen egy kelendő terméke, amelyet a piac megfizet, és amely biztosítani tudja az ágazat jövedelmezőségét. Gál Péter szerint az illatos fajtákat, a kékfrankost és a nagy fehérborokat, az olaszrizlinget, a hárslevelűt és a furmintot érdemes előtérbe helyezni, de ide tartozhatnak a rozék és a kékfrankos alapú házasítások is, főként a bikavér.

A helyettes államtitkár ismertetése szerint a stratégia további fontos része a borászatok hatékony működése, a magas szintű szakigazgatás és a jól működő közösségi bormarketing. A magyar borászatok – eltekintve néhány nagy cégtől – nem mondhatóak tőkeerősnek, és a piaci jelenlét erősítésére sokszor nem maradnak forrásaik – mutatott rá.

A magyar bor legfontosabb piaca Magyarország, de a külföldi piacokra is nagy hangsúlyt kell fektetni – húzta alá, megemlítve az egyesült királyságbeli, a német, a lengyelországi és a skandináv piacokat, ahol jelentősen tudna nőni a magyar bor értékesítése. A siker záloga az állandó és szervezett jelenlét – hangsúlyozta.

A helyettes államtitkár előadásában szólt arról, hogy a hazai szőlőterületek nagysága nőtt: 2013-ban 61 223 hektáron, 2014-ben 63 285 hektáron termesztettek szőlőt. Magyarország a világ 16. legnagyobb bortermelője, a világ bortermelésének 1 százalékát, az Európai Unió termelésének 1,5–2 százalékát adja.

Ismertetése szerint a hazai borok exportátlagára is jelentősen elmarad a világátlagtól: míg utóbbi 2013-ban 2,62 euró volt literenként, a magyar boroké némileg 1 euró felett alakult. Gál Péter szerint ez azt mutatja, hogy sokat kell tennünk azért, hogy magasabb hozzáadott értéket állítsunk elő.

Az eredetvédelemről szólva megjegyezte: vannak, akik soknak tartják a 22 magyar borvidéket, de nem a borvidékek száma a fontos, hanem az, hogy jellegzetes termékük legyen. Jelenleg azonban a földrajzi árujelzők termékleírásainak jelentős része azt mutatja, hogy az adott termelő közösség még nem tudta eldönteni, hová pozícionálja borait.

Gál Péter kitért arra is, hogy a jövedéki törvény előkészületben lévő módosítása után a bortermelők 90–95 százaléka valószínűleg kikerül a jövedéki körből. A stratégia céljainak megvalósulását segíti az is, hogy a borászati beruházásokra a következő öt évben húszmilliárd forint áll rendelkezésre – mondta a helyettes államtitkár.

Lassan növekvő borfogyasztás

Nő a minőségi borfogyasztás Magyarországon, de a hazai fogyasztás szerkezete még mindig nem tudja követni a borászatok intenzív fejlődését – mondta Tornai Tamás, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke.

Tornai a Világgazdaságnak nyilatkozva arról is beszélt, hogy az uniós pénzek jó felhasználásának köszönhetően a hazai borászatok nagymértékben fejlődtek a közelmúltban. Ennek köszönhetően egyre több szereplő kínál bort a felső kategóriában, ezekkel a termékekkel pedig egyelőre elsősorban a belső piacon jelennek meg.

A minőségi borok hazai piacán így jelentős túlkínálat mutatkozik, hiszen sem a fogyasztói tudatosság, sem a vásárlóerő növekedése nem képes olyan ütemben változni, ahogy a borászatok fejlődnek.

A túlkínálat ellenére a szőlőtermelők nyugodtak lehetnek, mert számukra az idei év valószínűleg nyereséggel zárul. Azt, hogy a termésátlag nagyjából tizedével több a szokásosnál, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának országos felmérése is megerősíti.

Az új bormarketing Tornai szerint tovább segíthet majd a hazai feldolgozóknak. A tervek szerint januártól 50 százalékos támogatásintenzitással uniós forrásból bormarketing-kampány indulhat, amelynek megrendelője a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa lesz – írja a gazdasági lap.

A hírek szerint minden eddiginél nagyobb büdzsével, mintegy egymilliárdos kerettel rendelkező közösségi marketingakcióról lesz szó.

(Borászportál)

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai