Lassan a múlté a tejkvóta-rendszer

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: G.P., 2014/02/10
Címkék: tej, tejtermelés, tejkvóta, tejkvóta-kivezetés, Tej Terméktanács, nyerstej, tejtermelő

– Jelen pillanatban, hogyan látja a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács a szabályozott termelés alól egy év múlva felszabaduló európai és hazai tejpiac helyzetét?

– A Tej Terméktanács 2013 szeptemberében elkészített egy átfogó tanulmányt, ami pont a tejkvóta-kivezetés apropóján mérte fel a tejágazat jelenlegi helyzetét és fogalmazott meg olyan javaslatokat, amelyek erre a piacszabályozási változásra való felkészülés tekintetében tartalmazzák a szükséges intézkedéseket. Elsősorban a 2014–2020-as költségvetési tervezés aspektusában vizsgáltuk a kitűzhető célokat, illetve a lehetséges intézkedéseket, és mértük fel az ágazat esélyeit a 2015 utáni időszakra. A tanulmány teljes terjedelemben megtalálható a Terméktanács honlapján www.tejtermek.hu címen.

Ennek a tanulmánynak a főbb megállapításai szerint kijelenthető, hogy a tejágazat pozícióját elsősorban a környező országok helyzetével való összehasonlításban érdemes kiértékelni. Megállapításra került, hogy a magyar tejtermelés genetikai háttere világszínvonalú, és a termelési paraméterek vonatkozásában jóval előrébb állunk, mint a régió országai. Igaz ez a termelési struktúrára is, amelyben az intenzív tejtermelés megfelelően koncentrált üzemekben folyik, magas szakmai színvonal mellett. A technológiai háttér az elmúlt 5–6 évben megújult, jóval több beruházás valósult meg nálunk, mint más EU-s országokban.

A tejtermelés gyenge pontja a költségelemzések során tapasztalt magas takarmányköltségek tekintetében emelhető ki.

Túlságosan kukorica alapú lett az elmúlt évtizedek során a takarmányozás, és ez amellett, hogy magában hordoz egy magas takarmányköltségszintet, még az ágazat kitettségét is növeli az időjárási, piaci és növényegészségügyi problémákkal szemben.

A termékpálya további részében azonban már kritikusabb a helyzetkép. A feldolgozóipar technológiai lemaradásban van, a piacra jutási feltételek nem biztosítanak kedvező környezetet, és a marketing területén is jelentős a hátrányunk. Jelentős fejlesztési típusú beruházások, valamint a piaci szervezettség és a hazai fogyasztás erősítése nélkül egy kvótakivezetés nélküli tejpiacon is nehéz lenne fejlődni, nem beszélve akkor, amikor várhatóan átmeneti jellegű piaci zavarokra kell felkészülni az elkövetkező két-három évben.

A tejtermelésben erősek az alapok, de a feldolgozás és értékesítés tekintetében számos intézkedést kell meghozni, hogy ne jelentsen megrázkódtatást hazai tejpiacra a változás.

Az EU tejpiacán átmenetinek remélt árcsökkenés várható, ami a magyar tejpiacra is hatással lesz. Amennyiben a hazai tejágazat érdemben előre tud lépni a belföldi piacok megvédésében, akkor ez az áttételes hatás mérsékeltebb lesz, ellenben, ha olyan védtelenek maradunk, mint most, akkor az árcsökkentő tendencia felerősödhet. Az átmeneti árcsökkenésre 1–2 évig lehet számítani, amikor is elválik, hogy mely EU-s régiók bírják ki ezt a nyomást. Ahol sikerül mérsékelni a kedvezőtlen hatásokat és sikerül egy alacsonyabb árszinten is fenntartani a jövedelmezőséget, ott ezen időszak után egy hosszabb konjunkturális periódusra lehet majd számítani.

A magyar tejtermelés genetikai háttere világszínvonalú

– Az európai tejpiacon mekkora átrendeződés lehetséges, és ezzel együtt a jelenlegi 150 millió tonnás termelés milyen mértékben bővülhet?

– Európai és a világ tejpiaca nagyon érzékeny a változásokra. Egy összességében mérsékelt termelési bővülés is jelentős hatással bírhat az egyensúly felbomlásában. Ugyanakkor az EU-n belül várhatóan igen diverzifikáltan fognak jelentkezni a változás következményei. Míg az EU-28 vonatkozásában 2015–2020 között 5–7%-os bővülésre számítunk, lesznek olyan régiók, ahol ennél jóval jelentősebb visszaeséssel számolhatunk. A fejlett termeléssel rendelkező országok esetében azonban a bővülést korlátozó egyéb szempontok is felmerülhetnek, mint például a környezeti terhelhetőség. Nem az a kérdés, hogy fog-e bővülni az EU tejgazdasága, hanem sokkal inkább az, hogy milyen idősávon belül zajlik le a termelési kapacitásoknak a kedvező termelési környezettel bíró régiókba történő átcsoportosítása. Magyarország rendelkezik ilyen értelemben kapacitástartalékokkal, és megvannak az alapok a bővülésre. Ha az átmeneti időszakot a tejtermelő gazdaságok átvészelik, akkor gyorsabb ütemben történhet az átrendeződés. Ha a termelés a kritikus időszakban jelentősen csökken, akkor hosszútávon lehet remélni a dolgok jobbra fordulását.

– A nyerstej ára milyen mértékben csökkenhet a tejkínálat bővülése miatt?

– Ez az, ami megbecsülhetetlen, mivel az árakat nemcsak a hazai vagy az EU-s környezet határozza meg, hanem sokkal inkább a világkereskedelmi folyamatok. Ha a változás olyan keresleti piacon ér bennünket, mint a 2013-as év, akkor az árak csökkenése nem törvényszerű következmény. Egy normál piaci környezetben, 3 éves időtávon az árak átlagos szintjének inkább a nominál értékű stagnálására lehet majd számítani. A kérdés inkább az, hogy ez az átlag mekkora kilengésekkel, milyen szélsőséges ingadozásokkal alakul majd ki. Kiemelt szerepe lesz a bevételt kiegészítő termelésösztönző támogatásoknak. Az új KAP keretei lehetőséget adnak arra, hogy közvetlen támogatások formájában 15–25%-os árbevétel-arányos támogatási szinttel lehessen számolni, nemcsak a kritikus időszakban, de a 2014–2020-as költségvetési időszak egészében.

– A 2013-as év sikeresnek volt mondható a hazai tejágazatban. A Tej Terméktanács hogyan értékelné a tavalyi évet a felkészülés szempontjából?

– 2011-ben meghatároztunk a Terméktanács számára egy olyan hároméves programot, ami kimondottan a kvótakivezetésre való felkészülés érdekében fogalmazódott meg. Ezt a programot szisztematikusan végrehajtottuk. Növeltük a tejágazati szereplők piaci szervezettségét, beindítottuk a szakmaközi szervezeti működést, jelentős belföldi piacokat szereztünk vissza, és érdemben befolyásoltuk a szakmapolitikai döntéshozatalt. Az agrárkormányzati oldalon a 2014-es év lesz meghatározó, hiszen most kell meghozni azokat a döntéseket, amelyek biztosíthatják az ágazat boldogulását, nemcsak a támogatások helyes elosztása révén, hanem egyéb szabályozási intézkedések okán. Ilyenek lehetnek az áfacsökkentésre vonatkozó döntések, a terméktanácsi piacszervezési intézkedések kiterjesztése, vagy a feldolgozóipari beruházásokat segítő finanszírozási lehetőségek – sorolta Lukács László A tejtermelők vonatkozásában is a 2014–2015. évek lesznek kritikusak a felkészülés tekintetében, hiszen ekkorra minden termelőnek fel kell tárnia azokat a gazdálkodásában rejlő lehetőségeket, amelyek még az eddigieknél is jobban segítik a termelési költségek alacsony szinten tartását. Ilyen lehet például a takarmányozás területén a szálas erjesztett és tömegtakarmányok, a termesztett fűkeverékek nagyobb részarányú beillesztése a takarmányozási technológiába. A költségtakarékos termelést az átmeneti, kritikus időszakra be kell járatni a gazdaságoknak a szakmai színvonal lehető legkisebb sérülése mellett.

Magyarország rendelkezik kapacitástartalékokkal, és megvannak az alapok a bővülésre

– A 2013-ban kidolgozott ágazati fejlesztési koncepció a tervek szerint halad? Mi valósult már meg esetleg, és melyek azok a feladatok, amelyek még sürgős megoldásra várnak?

– Az ágazati koncepció végrehajtása terv szerint halad. A támogatási rendszer kialakításánál a VM figyelembe veszi a javaslatainkat. Az előkészületek jelenlegi fázisában azt látjuk, hogy a termelésösztönző támogatásrendszer a tejágazat érdekeit szem előtt tartva kezd formálódni. Folyamatban van a piaci önszabályozási rendszer kiteljesítése. A Terméktanács szakmaközi szervezetté vált és ezzel különleges jogosítványokat kapott a minisztertől. Egyrészt meghirdetés előtt vannak az első kiterjesztett piacszervezési intézkedések, másrészt folyamatban van a kiskereskedelmi láncokkal való érdekközösség kialakítása. Elmaradást egyedül a tejfeldolgozói fejlesztéseket támogató források elosztása tekintetében látunk, ami azonban aggasztó, hiszen a legnagyobb hátrányunk pont ezen a területen van. Az idei év legnagyobb feladata az ágazat innovációs terveinek kidolgozása és rendszerbe foglalása, valamint a végrehajtáshoz szükséges források előteremtése. E tekintetben két cél fogalmazódott meg. Egyrészt a genomika hazai alkalmazásának elősegítése, másrészt a termékpálya karbon-lábnyom mérésének kidolgozása. Mindkettő előremutató, a jövő szempontjából kulcsfontosságú témakör. Alapvető lenne a tejágazat számára, hogy ebben olyan eredményeket tudjunk elérni, ami különlegessé és ezáltal piacképessé teszi a magyar tejágazatot.

– Jelenleg milyen belső jelek láthatók az ágazatban?

– A másfél éve kialakult keresleti piacot lereagálta az EU tejtermelése. Egyértelmű adatok mutatják a folyamatos termelésbővülést, ami most még csak a kedvező piaci szituációnak és nem a kvótakivezetésnek köszönhető. Sajnos Magyarországon a termelés bővülése elmarad az EU-ban tapasztalható ütemtől, sőt az előzetes adatok alapján 2013-ban összességében szűkülő kínálat volt tapasztalható. A hazai folyamatra jellemző, hogy amíg a termelésellenőrzött állomány növekedett, az összes tejtermelőtehénlétszám csökkent. A kettő egyenlege azonban az országos termelés csökkenésének irányába hatott.

– Az ágazat szereplőinek hogyan kellene felkészülniük a közelgő változásokra?

– Az ágazat szereplőinek összességében javítaniuk kell az együttműködés és a szervezettség fokát. Ehhez megfelelő keret lehet a Terméktanács fóruma, és ezt a feladatot szívesen el is látjuk. Ezek után hosszú távú és kiszámítható szerződéses rendszert kell kialakítani, ami stabilitást adhat a termékpályán. Ehhez a Terméktanács mintaszerződések kidolgozásával tud segítséget adni, de ez alapvetően a szerződő felek hajlandóságán múlik. Fontos még, hogy a tisztességes piaci szereplők kiközösítsék, kitaszítsák maguk közül a tisztességtelen szereplőket, akik jogszabály vagy etikai norma megsértésével piaci zavart teremtenek, illetve anyagi kárt okoznak másoknak, köztük az állami költségvetésnek is. Ehhez a Terméktanács a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közösen hamarosan kidolgozza a Tej Termékpálya Etikai Kódexet, ami kiegészíti majd a meglévő jogszabályokat, és részletesen szabályozni fogja az etikai normák érvényesülését. Továbbá a felkészülés jegyében a tejtermelőknek a takarmányozási költségek csökkentésében, a feldolgozóknak a technológiai fejlesztésekben, a kereskedőknek a fogyasztói igényeknek hazai tejtermékek felé fordításában lenne feladatuk – zárta nyilatkozatát Lukács László

Ajánlott kiadványokDr. Holló Gabriella - Dr. Tőzsér János:
Ultrahang - Digitális képalkotó eljárások a precíziós állattenyésztésben I.Dr.Hajós László:
Mezőgazdasági szövetkezetek az Európai UnióbanDr. Szakály Sándor:
TejgazdaságtanSzűcs István (szerk.):
A szarvasmarha-ágazat gazdasági, szervezési és piaci kérdései

Ez is érdekelhetiÁtadták a gyomaendrődi bivalytej-feldolgozó üzemetTovábbra is lejtmenetben a termelői árakTakarmányozás a tejelő szarvasmarha tartásban