2026. 06. 07., vasárnap
Róbert
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Frittmannék: az Év Pincészete titkai…

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Fehér István, 2015/11/22

Az elmúlt évtizedekben másodszor jutott – a szakma képviselőitől – a legmagasabb országos elismeréshez a több generáción át létező soltvadkerti borház. Idén a Frittmann Testvérek Kft. kapta az Év Pincészete-díjat.

Az elismerést Font Sándornak, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága elnökének jelenlétében adták át, és a családi vállalkozás két tulajdonos-ügyvezetője, Frittmann János és Frittmann István vette át. A díjátadáson a bizottsági elnök egyebek mellett kifejtette: a borászat, sőt az egész szőlő- és borgazdaság ismét igen jelentős hatással van nemcsak a Soltvadkert környéki, hanem a teljes Kunsági Borvidékre. Ez a vállalkozás Magyarország legnagyobb borvidékén, a Kunságin, 50 hektáron készíti a számtalan hazai és nemzetközi borversenyen arany- és nagyaranyéremmel elismert, világszínvonalú borait, habzó borait és különleges, ezerjóból készült pezsgőjét. Font szerint Frittmannék azokat igazolják, akik szerint az alföldi pincészetek borászai is képesek kitűnő, magas minőségű borokat előállítani.

Töretlen családi vállalkozás

A 2002-ben alapított Év Pincészete-díjat – hazai borászatvezetők szavazatai alapján, a Bacchus Arts Stúdió szervező munkája végeredményeként – azóta minden évben a Hegyközségek Nemzeti tanácsa, a Magyar Bor Akadémia és a Magyar Szőlő és Bortermelők Szövetsége képviselői nyújtják át a győztesnek. Hasonló történt 2007-ben is, amikor Frittmann János az alföldi borászok közül elsőként kapta meg a legrangosabb egyéni díjat, s lett az Év Bortermelője.

A jelentősebb borászati vállalkozások, pincészetek közül a díjat most elnyert céget Frittmann Testvérek Kft. néven több mint két évtizede, 1996-ban alapították. A családi vállalkozás azóta töretlenül fejlődött: 2013-ban 420 millió forint nettó árbevételt ért el, 2014-ben ez 494 millió forint volt. A gazdasági társaság üzemi eredménye az elmúlt két évben: 98 millió forintról 107 millió forintra nőtt.

Saját, jól választott fajták

A cég ezekben az években 50 hektár saját szőlőjéből és az általuk integrált termelők 70 hektárjának terméséből készíti nemes nedűit.

Az elkövetkező években a saját ültetvény területét 10–15 hektárral kívánják növelni. Mint lapunk számára is elmondták: Családi vállalkozásuk tulajdonképpen több évszázadra visszanyúló előzménye, hogy szüleik és nagyszüleik szintén szőlőtermesztéssel és borászattal foglalkoztak. Ráadásul gyermekeik is ezt teszik: a két legifjabb fiú, miután magas fokon kitanulták a borászatot, már bekapcsolódott a pincészet életébe.

Napjainkban nagyrészt az örökölt családi birtok bővítésével és az 1998-ban kezdődött további fejlesztésekkel működik a Frittmann testvérek vállalkozása. A birtok 50 hektárján saját telepítésű, hagyományos, karós és kordon művelésűek az általuk kiválasztott fajtákból álló ültetvények.

Az integrált területekről pedig a sajátjaikhoz kellően illeszkedő fajtákat, a jó minőségű szőlők termését vásárolják fel. A cég 2007-ben újította fel borházát, amelyben barrique, és ászok pincerészt, valamint borkóstolótermet, illetve látványpincészetet alakítottak ki.

Külföldön is otthonosan…

A díjátadás alkalmával Frittmann János a náluk még nem járt érdeklődők számára maga vezette pincebemutatóján a különleges titkok felfedése nélkül elmondta, hogy kezdettől fogva elsődleges céljuk volt, hogy a térség kiemelt minőségű, legjobb szőlőfajtáiból állítsák elő boraikat. A fehér- és a rosé borok nagy részét reduktív technológiával készítik, aminek következtében gyümölcsösek és üdék. Az Ezerjót fahordós változatban is készítik, ami száraz, de van késői szüretelésű, természetes, édes változata is. Hozzátette: ez a régi magyar szőlőfajta Soltvadkert fő fajtája, zászlós bora. A Cserszegi Fűszeres, az Irsai Olivér és a Generosa egyre népszerűbb, hungarikum fajták, kettőnek muskotályos illata és íze van.

Borkínálatuk természetesen bővebb. Választékukban megtalálhatók a világfajták is, mint például a Sauvignon Blanc, a Rajnai Rizling, a Cabernet Sauvignon-Franc, a Merlot. Kékfrankos Roséjukra jellemző a fehér borok üdesége és a vörösborok fűszerezettsége, ehhez enyhe szénsavasság párosul, de cuvée roséjukat is könnyedség, gyümölcsösség jellemzi. A vörösborok hagyományos és a korszerű technológia ötvözésével, fahordós és barrique-hordós érleléssel készülnek. Magas humusztartalmú termőterületekről szüretelik a Kékfrankost, a Merlot-t, a Cabernet Sauvignont. Ezek szinte mindegyikével kiemelkedő eredményeket érnek el a hazai és külföldi borversenyeken.

Egy titok csak előkerült…

A közelmúltban újabb termékekkel bővítették a választékot. Elkészült kétféle Frittmann-féle gyöngyöző boruk, FriSecco néven, valamint a hőkezeléssel tartósított natúr mustjaik is az üzletekbe kerültek. Megjelentek első Ezerjóból készült száraz pezsgőikkel is. S úgy lett „kerek a világ”, hogy egy ideje szőlő- és törkölypálinkáikkal is színesítik a választékot.

A pincebejárás végén az említett, elmaradt különleges rejtélyekből azonban mégiscsak elárult egyet Frittmann János. „Nézze, nekem tulajdonképpen egy titkom van a borainkkal kapcsolatban: Ha a közelükben vagyok, nem múlik el olyan nap, hogy kóstolással ne győződnék meg róla, milyen is az állapotuk.”

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Vis maior helyzet a fagykárok és az aszály miatt
Május 15-én két vis maior helyzetet is bejelentett Bóna Szabolcs agrárminiszter. A 2026. március 1 és május 3 között tapasztalható tavaszi fagyok miatt a bejelentés az ország teljes területére érvényes 21 járás kivételével – olvasható a kap.gov.hu oldalon. Ugyanitt láthatják a gazdák, hogy az április 1 és május 12 közötti aszályos időjárást is vis maiornak tekinti a minisztérium, három járás kivételével. Az idén is száraz maradt az április és a május első két hete, a vetőgépek az ország nagy részén porba szórták a kukorica és a napraforgó vetőmagját. Könnyíti a gazdák helyzetét, hogy a közlemények csatolhatók a vis maior bejelentéshez, és egyben hitelt érdemlő tanúsítást is jelentek. 
Nagykun 2000 Mg. Zrt. a legnagyobb hazai rizstermesztő és feldolgozó
A magyar rizságazat helyzetéről nehéz hitelesebb képet kapni, mint a kisújszállási Nagykun 2000 Mg. Zrt.-nél. A társaság nemcsak a legnagyobb hazai rizstermesztő, hanem feldolgozó és integrátor szerepet is betölt. A vállalat élén álló Bori Tamás – aki egyben a Rizs Szövetség elnöke is – a teljes ágazat érdekeit képviseli hazai és európai szinten. Vele beszélgettünk a kihívásokról és a kilátásokról.
Árpád-Agrár Zrt.: a Napfény, a termálenergia és a szakértelem fellegvára
Hatvanhat évvel ezelőtt, január 27.-én alakult meg az Árpád-Agrár Zrt. jogelőd szervezete, az Árpád Zöldségtermelő Szövetkezet. A szövetkezet megalakításának már volt előzménye, ugyanis a szentesi kertészek 1957 januárjában önként hozták létre a Szentes és Vidéke Zöldség- és Gyümölcs Termelő és Értékesítő Szakszövetkezetet. Mindezt annak érdekében, hogy közös értékesítéssel erősítsék pozíciójukat a primőr zöldségpiacon. Ez a lépés a helyi bolgár kertészeti hagyományokra (a bolgár kertészek 1875-ös betelepülésére emlékezve) épült, kihasználva Szentes kedvező adottságait, a termálvizet, a napfényt és a termőtalajt.
A mélyművelés szocialista hagyomány?
Ha egy héten belül nem lesz kiadós eső, keresztet vethetünk a kukorica és a napraforgó termésére – panaszkodik egy több ezer hektáros hajdúsági gazdaság igazgatója. A tél közepén és végén ugyan esett hó, eső, de már hetek óta a szél szárítja a földeket. A tapasztalt gazdász szemek ránézésre megállapítják a nedvesség hiányát a búza és a repce táblákon. Elindultak vagy elindulnának a vetőgépek a kukorica és a napraforgó földeken is, de porba nem érdemes elszórni a magot.
Fagykárok és kártevők a kertészetekben
Szomorúan sétálgatnak kertjeikben a borsodi és a kunsági gyümölcskertészek. Látnivaló, hogy már áprilisban befejezték a szüretet. Észak-Magyarországon, Pest és Bács- Kiskun megyékben a mínusz 8 Celsius fokú hajnali lehűlések megtizedelték a meggy, a szilva és az alma ültetvényeket. A károkat még pontosan nem lehet felmérni, de a szakemberek a 30-90 százalék közé becsülik a terméskiesést. Ezzel

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza