2026. 04. 23., csütörtök
Béla
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Frittmannék: az Év Pincészete titkai…

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Fehér István, 2015/11/22

Az elmúlt évtizedekben másodszor jutott – a szakma képviselőitől – a legmagasabb országos elismeréshez a több generáción át létező soltvadkerti borház. Idén a Frittmann Testvérek Kft. kapta az Év Pincészete-díjat.

Az elismerést Font Sándornak, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága elnökének jelenlétében adták át, és a családi vállalkozás két tulajdonos-ügyvezetője, Frittmann János és Frittmann István vette át. A díjátadáson a bizottsági elnök egyebek mellett kifejtette: a borászat, sőt az egész szőlő- és borgazdaság ismét igen jelentős hatással van nemcsak a Soltvadkert környéki, hanem a teljes Kunsági Borvidékre. Ez a vállalkozás Magyarország legnagyobb borvidékén, a Kunságin, 50 hektáron készíti a számtalan hazai és nemzetközi borversenyen arany- és nagyaranyéremmel elismert, világszínvonalú borait, habzó borait és különleges, ezerjóból készült pezsgőjét. Font szerint Frittmannék azokat igazolják, akik szerint az alföldi pincészetek borászai is képesek kitűnő, magas minőségű borokat előállítani.

Töretlen családi vállalkozás

A 2002-ben alapított Év Pincészete-díjat – hazai borászatvezetők szavazatai alapján, a Bacchus Arts Stúdió szervező munkája végeredményeként – azóta minden évben a Hegyközségek Nemzeti tanácsa, a Magyar Bor Akadémia és a Magyar Szőlő és Bortermelők Szövetsége képviselői nyújtják át a győztesnek. Hasonló történt 2007-ben is, amikor Frittmann János az alföldi borászok közül elsőként kapta meg a legrangosabb egyéni díjat, s lett az Év Bortermelője.

A jelentősebb borászati vállalkozások, pincészetek közül a díjat most elnyert céget Frittmann Testvérek Kft. néven több mint két évtizede, 1996-ban alapították. A családi vállalkozás azóta töretlenül fejlődött: 2013-ban 420 millió forint nettó árbevételt ért el, 2014-ben ez 494 millió forint volt. A gazdasági társaság üzemi eredménye az elmúlt két évben: 98 millió forintról 107 millió forintra nőtt.

Saját, jól választott fajták

A cég ezekben az években 50 hektár saját szőlőjéből és az általuk integrált termelők 70 hektárjának terméséből készíti nemes nedűit.

Az elkövetkező években a saját ültetvény területét 10–15 hektárral kívánják növelni. Mint lapunk számára is elmondták: Családi vállalkozásuk tulajdonképpen több évszázadra visszanyúló előzménye, hogy szüleik és nagyszüleik szintén szőlőtermesztéssel és borászattal foglalkoztak. Ráadásul gyermekeik is ezt teszik: a két legifjabb fiú, miután magas fokon kitanulták a borászatot, már bekapcsolódott a pincészet életébe.

Napjainkban nagyrészt az örökölt családi birtok bővítésével és az 1998-ban kezdődött további fejlesztésekkel működik a Frittmann testvérek vállalkozása. A birtok 50 hektárján saját telepítésű, hagyományos, karós és kordon művelésűek az általuk kiválasztott fajtákból álló ültetvények.

Az integrált területekről pedig a sajátjaikhoz kellően illeszkedő fajtákat, a jó minőségű szőlők termését vásárolják fel. A cég 2007-ben újította fel borházát, amelyben barrique, és ászok pincerészt, valamint borkóstolótermet, illetve látványpincészetet alakítottak ki.

Külföldön is otthonosan…

A díjátadás alkalmával Frittmann János a náluk még nem járt érdeklődők számára maga vezette pincebemutatóján a különleges titkok felfedése nélkül elmondta, hogy kezdettől fogva elsődleges céljuk volt, hogy a térség kiemelt minőségű, legjobb szőlőfajtáiból állítsák elő boraikat. A fehér- és a rosé borok nagy részét reduktív technológiával készítik, aminek következtében gyümölcsösek és üdék. Az Ezerjót fahordós változatban is készítik, ami száraz, de van késői szüretelésű, természetes, édes változata is. Hozzátette: ez a régi magyar szőlőfajta Soltvadkert fő fajtája, zászlós bora. A Cserszegi Fűszeres, az Irsai Olivér és a Generosa egyre népszerűbb, hungarikum fajták, kettőnek muskotályos illata és íze van.

Borkínálatuk természetesen bővebb. Választékukban megtalálhatók a világfajták is, mint például a Sauvignon Blanc, a Rajnai Rizling, a Cabernet Sauvignon-Franc, a Merlot. Kékfrankos Roséjukra jellemző a fehér borok üdesége és a vörösborok fűszerezettsége, ehhez enyhe szénsavasság párosul, de cuvée roséjukat is könnyedség, gyümölcsösség jellemzi. A vörösborok hagyományos és a korszerű technológia ötvözésével, fahordós és barrique-hordós érleléssel készülnek. Magas humusztartalmú termőterületekről szüretelik a Kékfrankost, a Merlot-t, a Cabernet Sauvignont. Ezek szinte mindegyikével kiemelkedő eredményeket érnek el a hazai és külföldi borversenyeken.

Egy titok csak előkerült…

A közelmúltban újabb termékekkel bővítették a választékot. Elkészült kétféle Frittmann-féle gyöngyöző boruk, FriSecco néven, valamint a hőkezeléssel tartósított natúr mustjaik is az üzletekbe kerültek. Megjelentek első Ezerjóból készült száraz pezsgőikkel is. S úgy lett „kerek a világ”, hogy egy ideje szőlő- és törkölypálinkáikkal is színesítik a választékot.

A pincebejárás végén az említett, elmaradt különleges rejtélyekből azonban mégiscsak elárult egyet Frittmann János. „Nézze, nekem tulajdonképpen egy titkom van a borainkkal kapcsolatban: Ha a közelükben vagyok, nem múlik el olyan nap, hogy kóstolással ne győződnék meg róla, milyen is az állapotuk.”

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Talajélet: fenntartása a növénytermelés alapja
A precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.
Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.
Aranyszínű sárgaság: a megelőzés a védekezés
Az idei tavaszon is az aranyszínű sárgaságnak nevezett betegség okozza a legnagyobb aggodalmat a szőlőkben. Ez a szőlő veszélyes, gyógyíthatatlan betegsége, csak a megelőzés jelenti a megoldást. A betegséget Európa számos országában ismerik, itthon már 2013-ban észlelték először a Zala vármegyei Lentiben. Azóta folyamatosan terjedt, mára a 22 borvidékből a legtöbb érintett, és a nem borvidékhez tartozó szőlőkben is megjelent.  Legsúlyosabb a helyzet Zala vármegyében, a Balaton északi és déli szőlőültetvényeiben, másutt a kórokozó megjelenése szórványos.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza