2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Frittmannék: az Év Pincészete titkai…

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Fehér István, 2015/11/22

Az elmúlt évtizedekben másodszor jutott – a szakma képviselőitől – a legmagasabb országos elismeréshez a több generáción át létező soltvadkerti borház. Idén a Frittmann Testvérek Kft. kapta az Év Pincészete-díjat.

Az elismerést Font Sándornak, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága elnökének jelenlétében adták át, és a családi vállalkozás két tulajdonos-ügyvezetője, Frittmann János és Frittmann István vette át. A díjátadáson a bizottsági elnök egyebek mellett kifejtette: a borászat, sőt az egész szőlő- és borgazdaság ismét igen jelentős hatással van nemcsak a Soltvadkert környéki, hanem a teljes Kunsági Borvidékre. Ez a vállalkozás Magyarország legnagyobb borvidékén, a Kunságin, 50 hektáron készíti a számtalan hazai és nemzetközi borversenyen arany- és nagyaranyéremmel elismert, világszínvonalú borait, habzó borait és különleges, ezerjóból készült pezsgőjét. Font szerint Frittmannék azokat igazolják, akik szerint az alföldi pincészetek borászai is képesek kitűnő, magas minőségű borokat előállítani.

Töretlen családi vállalkozás

A 2002-ben alapított Év Pincészete-díjat – hazai borászatvezetők szavazatai alapján, a Bacchus Arts Stúdió szervező munkája végeredményeként – azóta minden évben a Hegyközségek Nemzeti tanácsa, a Magyar Bor Akadémia és a Magyar Szőlő és Bortermelők Szövetsége képviselői nyújtják át a győztesnek. Hasonló történt 2007-ben is, amikor Frittmann János az alföldi borászok közül elsőként kapta meg a legrangosabb egyéni díjat, s lett az Év Bortermelője.

A jelentősebb borászati vállalkozások, pincészetek közül a díjat most elnyert céget Frittmann Testvérek Kft. néven több mint két évtizede, 1996-ban alapították. A családi vállalkozás azóta töretlenül fejlődött: 2013-ban 420 millió forint nettó árbevételt ért el, 2014-ben ez 494 millió forint volt. A gazdasági társaság üzemi eredménye az elmúlt két évben: 98 millió forintról 107 millió forintra nőtt.

Saját, jól választott fajták

A cég ezekben az években 50 hektár saját szőlőjéből és az általuk integrált termelők 70 hektárjának terméséből készíti nemes nedűit.

Az elkövetkező években a saját ültetvény területét 10–15 hektárral kívánják növelni. Mint lapunk számára is elmondták: Családi vállalkozásuk tulajdonképpen több évszázadra visszanyúló előzménye, hogy szüleik és nagyszüleik szintén szőlőtermesztéssel és borászattal foglalkoztak. Ráadásul gyermekeik is ezt teszik: a két legifjabb fiú, miután magas fokon kitanulták a borászatot, már bekapcsolódott a pincészet életébe.

Napjainkban nagyrészt az örökölt családi birtok bővítésével és az 1998-ban kezdődött további fejlesztésekkel működik a Frittmann testvérek vállalkozása. A birtok 50 hektárján saját telepítésű, hagyományos, karós és kordon művelésűek az általuk kiválasztott fajtákból álló ültetvények.

Az integrált területekről pedig a sajátjaikhoz kellően illeszkedő fajtákat, a jó minőségű szőlők termését vásárolják fel. A cég 2007-ben újította fel borházát, amelyben barrique, és ászok pincerészt, valamint borkóstolótermet, illetve látványpincészetet alakítottak ki.

Külföldön is otthonosan…

A díjátadás alkalmával Frittmann János a náluk még nem járt érdeklődők számára maga vezette pincebemutatóján a különleges titkok felfedése nélkül elmondta, hogy kezdettől fogva elsődleges céljuk volt, hogy a térség kiemelt minőségű, legjobb szőlőfajtáiból állítsák elő boraikat. A fehér- és a rosé borok nagy részét reduktív technológiával készítik, aminek következtében gyümölcsösek és üdék. Az Ezerjót fahordós változatban is készítik, ami száraz, de van késői szüretelésű, természetes, édes változata is. Hozzátette: ez a régi magyar szőlőfajta Soltvadkert fő fajtája, zászlós bora. A Cserszegi Fűszeres, az Irsai Olivér és a Generosa egyre népszerűbb, hungarikum fajták, kettőnek muskotályos illata és íze van.

Borkínálatuk természetesen bővebb. Választékukban megtalálhatók a világfajták is, mint például a Sauvignon Blanc, a Rajnai Rizling, a Cabernet Sauvignon-Franc, a Merlot. Kékfrankos Roséjukra jellemző a fehér borok üdesége és a vörösborok fűszerezettsége, ehhez enyhe szénsavasság párosul, de cuvée roséjukat is könnyedség, gyümölcsösség jellemzi. A vörösborok hagyományos és a korszerű technológia ötvözésével, fahordós és barrique-hordós érleléssel készülnek. Magas humusztartalmú termőterületekről szüretelik a Kékfrankost, a Merlot-t, a Cabernet Sauvignont. Ezek szinte mindegyikével kiemelkedő eredményeket érnek el a hazai és külföldi borversenyeken.

Egy titok csak előkerült…

A közelmúltban újabb termékekkel bővítették a választékot. Elkészült kétféle Frittmann-féle gyöngyöző boruk, FriSecco néven, valamint a hőkezeléssel tartósított natúr mustjaik is az üzletekbe kerültek. Megjelentek első Ezerjóból készült száraz pezsgőikkel is. S úgy lett „kerek a világ”, hogy egy ideje szőlő- és törkölypálinkáikkal is színesítik a választékot.

A pincebejárás végén az említett, elmaradt különleges rejtélyekből azonban mégiscsak elárult egyet Frittmann János. „Nézze, nekem tulajdonképpen egy titkom van a borainkkal kapcsolatban: Ha a közelükben vagyok, nem múlik el olyan nap, hogy kóstolással ne győződnék meg róla, milyen is az állapotuk.”

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza