2026. 07. 23., csütörtök
Lenke
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Frittmannék: az Év Pincészete titkai…

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Fehér István, 2015/11/22

Az elmúlt évtizedekben másodszor jutott – a szakma képviselőitől – a legmagasabb országos elismeréshez a több generáción át létező soltvadkerti borház. Idén a Frittmann Testvérek Kft. kapta az Év Pincészete-díjat.

Az elismerést Font Sándornak, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága elnökének jelenlétében adták át, és a családi vállalkozás két tulajdonos-ügyvezetője, Frittmann János és Frittmann István vette át. A díjátadáson a bizottsági elnök egyebek mellett kifejtette: a borászat, sőt az egész szőlő- és borgazdaság ismét igen jelentős hatással van nemcsak a Soltvadkert környéki, hanem a teljes Kunsági Borvidékre. Ez a vállalkozás Magyarország legnagyobb borvidékén, a Kunságin, 50 hektáron készíti a számtalan hazai és nemzetközi borversenyen arany- és nagyaranyéremmel elismert, világszínvonalú borait, habzó borait és különleges, ezerjóból készült pezsgőjét. Font szerint Frittmannék azokat igazolják, akik szerint az alföldi pincészetek borászai is képesek kitűnő, magas minőségű borokat előállítani.

Töretlen családi vállalkozás

A 2002-ben alapított Év Pincészete-díjat – hazai borászatvezetők szavazatai alapján, a Bacchus Arts Stúdió szervező munkája végeredményeként – azóta minden évben a Hegyközségek Nemzeti tanácsa, a Magyar Bor Akadémia és a Magyar Szőlő és Bortermelők Szövetsége képviselői nyújtják át a győztesnek. Hasonló történt 2007-ben is, amikor Frittmann János az alföldi borászok közül elsőként kapta meg a legrangosabb egyéni díjat, s lett az Év Bortermelője.

A jelentősebb borászati vállalkozások, pincészetek közül a díjat most elnyert céget Frittmann Testvérek Kft. néven több mint két évtizede, 1996-ban alapították. A családi vállalkozás azóta töretlenül fejlődött: 2013-ban 420 millió forint nettó árbevételt ért el, 2014-ben ez 494 millió forint volt. A gazdasági társaság üzemi eredménye az elmúlt két évben: 98 millió forintról 107 millió forintra nőtt.

Saját, jól választott fajták

A cég ezekben az években 50 hektár saját szőlőjéből és az általuk integrált termelők 70 hektárjának terméséből készíti nemes nedűit.

Az elkövetkező években a saját ültetvény területét 10–15 hektárral kívánják növelni. Mint lapunk számára is elmondták: Családi vállalkozásuk tulajdonképpen több évszázadra visszanyúló előzménye, hogy szüleik és nagyszüleik szintén szőlőtermesztéssel és borászattal foglalkoztak. Ráadásul gyermekeik is ezt teszik: a két legifjabb fiú, miután magas fokon kitanulták a borászatot, már bekapcsolódott a pincészet életébe.

Napjainkban nagyrészt az örökölt családi birtok bővítésével és az 1998-ban kezdődött további fejlesztésekkel működik a Frittmann testvérek vállalkozása. A birtok 50 hektárján saját telepítésű, hagyományos, karós és kordon művelésűek az általuk kiválasztott fajtákból álló ültetvények.

Az integrált területekről pedig a sajátjaikhoz kellően illeszkedő fajtákat, a jó minőségű szőlők termését vásárolják fel. A cég 2007-ben újította fel borházát, amelyben barrique, és ászok pincerészt, valamint borkóstolótermet, illetve látványpincészetet alakítottak ki.

Külföldön is otthonosan…

A díjátadás alkalmával Frittmann János a náluk még nem járt érdeklődők számára maga vezette pincebemutatóján a különleges titkok felfedése nélkül elmondta, hogy kezdettől fogva elsődleges céljuk volt, hogy a térség kiemelt minőségű, legjobb szőlőfajtáiból állítsák elő boraikat. A fehér- és a rosé borok nagy részét reduktív technológiával készítik, aminek következtében gyümölcsösek és üdék. Az Ezerjót fahordós változatban is készítik, ami száraz, de van késői szüretelésű, természetes, édes változata is. Hozzátette: ez a régi magyar szőlőfajta Soltvadkert fő fajtája, zászlós bora. A Cserszegi Fűszeres, az Irsai Olivér és a Generosa egyre népszerűbb, hungarikum fajták, kettőnek muskotályos illata és íze van.

Borkínálatuk természetesen bővebb. Választékukban megtalálhatók a világfajták is, mint például a Sauvignon Blanc, a Rajnai Rizling, a Cabernet Sauvignon-Franc, a Merlot. Kékfrankos Roséjukra jellemző a fehér borok üdesége és a vörösborok fűszerezettsége, ehhez enyhe szénsavasság párosul, de cuvée roséjukat is könnyedség, gyümölcsösség jellemzi. A vörösborok hagyományos és a korszerű technológia ötvözésével, fahordós és barrique-hordós érleléssel készülnek. Magas humusztartalmú termőterületekről szüretelik a Kékfrankost, a Merlot-t, a Cabernet Sauvignont. Ezek szinte mindegyikével kiemelkedő eredményeket érnek el a hazai és külföldi borversenyeken.

Egy titok csak előkerült…

A közelmúltban újabb termékekkel bővítették a választékot. Elkészült kétféle Frittmann-féle gyöngyöző boruk, FriSecco néven, valamint a hőkezeléssel tartósított natúr mustjaik is az üzletekbe kerültek. Megjelentek első Ezerjóból készült száraz pezsgőikkel is. S úgy lett „kerek a világ”, hogy egy ideje szőlő- és törkölypálinkáikkal is színesítik a választékot.

A pincebejárás végén az említett, elmaradt különleges rejtélyekből azonban mégiscsak elárult egyet Frittmann János. „Nézze, nekem tulajdonképpen egy titkom van a borainkkal kapcsolatban: Ha a közelükben vagyok, nem múlik el olyan nap, hogy kóstolással ne győződnék meg róla, milyen is az állapotuk.”

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Az Isterra Közép-Európa Kft. integrációs tevékenysége zárt rendszerre épül
Bár a vetőmagágazat egésze a piaci nehézségek és az aszályos időjárás miatt az elmúlt időszakban gyengébb évet zárt a korábbi történelmi rekordokhoz képest, az Isterra Közép-Európa Kft. stabilan tartja pozícióját a hazai piacon. Az Isterra Közép-Európa Kft. pénzügyileg stabil, sikeres éveket tudhat maga mögött, jelentette ki Perczel Péter ügyvezető igazgató.
A jövő számára is meg kell őrizni a térség kertészeti kultúráját
A Délalföldi Kertészek Szövetkezeténél (DélKerTÉSZ) mindig történik valami, pestiesen szólva az élet sosem áll meg. Aki ismeri Nagypéter Sándor elnököt, az jól tudja, hogy az elnök mindig azon gondolkodik, és dolgozik, hogy a 2002-ben alakult szövetkezet 450 szövetkezeti tagjának - szentesi és környékbeli termelők, családi gazdaságok, társvállalkozók – termelő tevékenységét fejlessze, s a kor kihívásainak megfelelően versenyképessé tegye. A hogyan kérdése mindig tart újdonságot, ezért is beszélgettünk Nagypéter Sándorral az aktuális feladatokról. 
Új kutatás vizsgálja a sókedvelő növények alkalmazkodását
Új, hároméves kutatási projekt indult a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontban, amely a sókedvelő, úgynevezett halofita növények alkalmazkodási mechanizmusait vizsgálja. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával megvalósuló projekt célja, hogy feltárja, miként képesek egyes növényfajok olyan sós élőhelyeken is fennmaradni és fejlődni, ahol más fajok elpusztulnának.
Magyarország csatlakozott az erdők védelmét célzó európai kezdeményezéshez
Az erdők védelme és fenntartható hasznosítása olyan közös ügy, amely országhatárokon átnyúló kezdeményezéseket és összehangolt szakpolitikai fellépést igényel, ezért Magyarország csatlakozott a Stockholmi Miniszteri Nyilatkozathoz, amelyet a FOREST EUROPE 10. Miniszteri Konferenciáján írtak alá az európai államok képviselői júniusban.
Innováció: a gazda agya
Ha öreg parasztemberek föltámadhatnának örök álmukból, meglepetésükben kérdezgetnék, mi az a kék virágú ismeretlen növény a falu határában. Tanult gazdászok rávágnák, hogy facélia, magyarán mézontófű; a bakonyalji falukban fóciának emlegetik. A facélia a zord fekvésű tájakat kivéve az egész ország területén termeszthető.
Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza