Középpontban az öko-innováció

Kategória: Európai Unió | 2015/11/27

A gazdasági növekedés érdekében a gazdaságpolitika kiemelt figyelmet fordít a kis- és középvállalkozásokra, valamint a kutatás-fejlesztésre és innovációra. Csökkentik a bürokráciát, egyszerűbbé válik a támogatási kérelmek benyújtása, az ügyintézés elektronikusan, interneten keresztül történik. A pénzügyi eszközök segítségével a visszatérítendő támogatások hangsúlyosabbá válnak a rendszerben, ezáltal még több forráshoz juthat az ipar. A gazdaságfejlesztésen belül kezelik a versenyképes munkaerő fejlesztését és a foglalkoztatást.

A növekedéshez elengedhetetlenül szükség van arra is, hogy a hazai kis- és középvállalatok minél versenyképesebbek legyenek és a nemzetközi piacokon is meg tudjanak jelenni, valamint minél több olyan kapcsolódási pontjuk legyen a nagyvállalatokkal, amelyek révén a kkv-k is erősödhetnek.

A kiemelt célok között szerepel a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek felé történő elmozdulás az innovációs törekvések, a fejlesztések, a kutatóhelyek, a K+F tevékenységek támogatásával. A megfogalmazott célokhoz eszközöket is rendel a kormány, az uniós források felhasználásával a megvalósításukat több operatív program is szolgálja a 2014–2020 közötti időszakban.

A mintegy 12 000 milliárd forint uniós forrás 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítják.

I. Öko-innovációs Konferencia

Az információcsere, az együttműködések fórumaként szolgált a Földművelésügyi Minisztérium és a Herman Ottó Intézet közös rendezvénye, amelynek középpontjában az öko-innovatív környezetvédelmi vállalkozások támogatási lehetőségei álltak.

Magyarország legnagyobb környezetipari szakmai seregszemléje, az immár negyedik alkalommal megrendezett ÖKOINDUSTRIA Nemzetközi Környezetipari, Energiahatékonysági és Megújuló Energiaforrások Szakkiállítás adott helyet az I. Öko-innovációs Konferenciának.

A rendezvényen az illetékes minisztériumok és háttérintézményeik szakemberei tájékoztatták az érdeklődőket a rendelkezésre álló európai uniós és hazai pályázati lehetőségekről, emellett ismertették a legjobb környezetvédelmi innovációs példákat.

A rendezvény házigazdájaként Szabó Teréz Krisztina, a Földművelésügyi Minisztérium Környezetfejlesztési Főosztályának osztályvezetője, majd Béres András köszöntötte a résztvevőket. A Herman Ottó Intézet főigazgató-helyettese elmondta, hogy a környezetügy területén az innováció szempontjából kiemelten fontos terület a megfelelő felkészülés és alkalmazkodás az éghajlatváltozásra, a rendelkezésünkre álló, sok esetben véges erőforrásaink, energiahordozóink, ásványi kincseink hatékonyabb felhasználása, valamint a környezetszennyezés mértékének csökkentése. Hozzátette: az innováció területén a kormány alapvető célkitűzéseit a Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégiában fogalmazza meg, amelyet az ökoszisztémák terhelésének csökkentése, a természeti erőforrások takarékos használata, valamint a gazdaság fenntartható fejlesztése érdekében fogadtak el kilenc konkrét célterületet nevesítve.

A GINOP prioritásai

A GINOP támogatási stratégiáját illetően ugyancsak Gedei Gábor előadásából idézünk:
1. prioritás: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása. Itt 490,6 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez a keret.
2. prioritás: kutatás, technológiai fejlesztés és innováció, 523,3 milliárd forint vár elosztásra.
3. prioritás: infokommunikációs fejlesztések. Az ezen prioritás keretein belül megjelent „Az Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztése című felhívással azt a célt szeretnénk elérni, hogy minden magyar háztartás számára elérhetővé váljon a legalább 30 Mbit/s sávszélességű internet-hozzáférés.
4. prioritás: energia. A GINOP 4-es tengelyének felhívásai által jelentősebb összegeket lehet arra fordítani, hogy a kis- és középvállalkozási szektor a saját gyártási, szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódóan a felhasznált energiát részben megújuló forrásokból legyen képes előállítani. Kiemelt cél a kkv-k épületenergetikai fejlesztése, továbbá a megújuló energiák minél szélesebb körű alkalmazásának támogatása.
5. prioritás: foglalkoztatás. A rugalmas, családbarát megoldások elterjesztése, a munkaalapú társadalom erősítése, a foglalkoztatás bővítéséhez szükséges a munkaerő-kínálat mennyiségi és minőségi növelése.
6. prioritás: a versenyképes munkaerő. Az oktatás és képzés, a megfelelő, tudásban bővelkedő munkaerő megteremtése alapja egy jól működő gazdaságnak. Ennek az alaptételnek áll szolgálatába a GINOP 6. prioritása.
7. prioritás a Turisztika. A 2014-2020-as forrásokról szóló EU-s tárgyalások egyik nagy vívmánya volt Magyarország részéről, hogy sikerült a gazdaságfejlesztési célok között a turizmust is nevesíteni. Ezáltal több, már ismert turisztikai célpont, attrakció újulhat meg, kerülhet felújításra. A keretösszeg 111.8 milliárd forint.
8. prioritás: pénzügyi eszközök. A kkv-k sokszor nehezebben jutnak banki finanszírozáshoz, mint mások. Ezért a GINOP 8-as prioritás kedvezményes hitel-, garanciaés tőkeprogramokkal segíti a termelő és szolgáltató kkv-kat, a kutatási és innovációs projekteket, az energiahatékonyság és megújulóenergia-felhasználási arány növekedését.

Az Éves Fejlesztési Keret (ÉFK) az az összeg, amit az adott esztendőben 2015-ben, 2016- ban, 2017-ben, 2018-ban, 2019-ben, 2020- ban a rendelkezésre álló uniós forrásokból a felhívások útján meghirdetnek. Az ÉFK mondja meg, hogy a 12 ezer milliárd forintot éves bontásban hogyan lehet megpályáztatni.
A GINOP ÉFK-ját 2015 márciusában fogadták el, idén ősszel módosították a megvalósítás tapasztalatai alapján.
A keretszabályok a GINOP-ra is vonatkoznak.
Ha valaki azon töri a fejét, hogy a felhívásra jelentkezni szeretne, mint támogatást igénylő, akkor ne gondolkodjon szinten tartásban, mert a GINOP pénzei fejlesztésre vannak, ne akarjon a turizmus keretein belül szálláskapacitást fejleszteni, mert nem fog rá pénzt kapni.

A Herman Ottó Intézet együttműködve a földművelésügyi tárcával kétévente végzi el ennek kiértékelését és fogalmazzák meg az új irányvonalak meghatározását.

A konferencia információcserére és szakmai együttműködések fórumaként szolgált, amelyen a kijelölt stratégia számos területét érintették.

A meghívott előadók különböző környezettechnológiai pályázatokról tartottak előadást, olyan pénzügyi alapokról, amelyek útján a vállalkozások előremutató szolgáltatásokat, termékeket állíthatnak elő. Ismertették a zöldgazdaság fejlesztési lehetőségeit, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programot, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programot (GINOP), majd összevetették a Széchenyi 2020 és a Horizont 2020 pályázati rendszereket. Rávilágítottak a hazai és az európai unós fejlesztési lehetőségek előnyeire és kihívásaira, majd hangsúlyozták a tudás megosztásának jelentőségét is.

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP)

Mintegy ötezer pályázat érkezett október elejéig a mikro-, kis- és középvállalkozásoktól (mkkv) a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében eddig meghirdetett 631 milliárd forint forrásra.

24 pályázatot hirdettek már meg, ezeket az év végéig további 28 követi, az idén a GINOP keretében 2020-ig rendelkezésre álló 2700 milliárd forint egyharmada, 900 milliárd forint válik elérhetővé az mkkv-knak gazdaságfejlesztésre, foglalkozásbővítésre, illetve kutatási, fejlesztési és innovációs célok (K+F+I) megvalósítására.

Gedei Gábor az NGM Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság Pályázatkezelési és Stratégiai Főosztályának képviseletében „Pályázati lehetőségek a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban” címmel tartott előadást. A GINOP projektmenedzsereként elmondta, hogy a GINOP keretében már 2014 őszén is jelent meg néhány felhívás, de az operatív programot csak 2015 februárjában hagyta jóvá az Európai Bizottság, ezért csak ezt követően jelenhettek meg a további támogatási felhívások a különböző prioritásokban.

A 2014-től 2020-ig tartó támogatási ciklusnak komoly előkészületei voltak. Az Európai Bizottsággal kötött magyar Partnerségi Megállapodást

2014 augusztusában fogadták el, és csak ezután kerülhettek véglegesítésre az operatív programok.

Mik az operatív programok? – tette fel a kérdést az előadó. Az EU ban Magyarország javára biztosított források az operatív programok alapján kerülnek felosztásra. A GINOP-ot 2015 februárjában fogadták el. Ennek ellenére már 2014 októberében is megjelent néhány GINOPos felhívás.

Informatikában eszközbeszerzést már nem támogat a GINOP, csak IKT-rendszer bevezetése esetében. A kkv-k kiemelt helyen szerepelnek a GINOPon belül, és a nagyvállalatok számára nem nyitott valamennyi prioritás. Ha nagyvállalat szeretne a GINOP-ból támogatást kérni, logisztikára, IKT, valamint K+I projektben bátran gondolkodhat, a klaszterek támogatottak. Feltétel, hogy a kkv-k érdekeltek legyenek, bevonódjanak a projektbe. Ha valaki exporttermelésre gondol feldolgozóiparon belül, kutatni, fejleszteni akar, innovatív termékelképzelései vagy energiahatékonysággal kapcsolatos törekvései vannak, és ezek közül bármelyik célt beépít egy jó projektbe, akkor nagyon jó eséllyel indul a GINOP felhívásain. Az 1-es prioritáson beül néhány felhívás: A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásának bővítése. Ez volt az egyik felhívás, amelyik a GINOP keretein belül a legnépszerűbbek közé tartozik. 2015. szeptember 18-án felfüggesztésre került túligénylés miatt. A kkv-k piaci megjelenésének támogatására kiírt felhívás. Nagyon fontos, hogy csak külföldi piacokon való megjelenést támogat ez a felhívás. 20 millió forintig igényelhető a támogatás projektenként, és 50 százalék a támogatás mértéke. Felhívom a figyelmet a turisztikai szervezetek fejlesztésére, mert egy kis turisztika ezen felhívás által ebben a prioritásban is megjelent. Viszont itt is van egy megkötés, Turisztikai Desztinációs Menedzsmentek (TDM) pályázhatnak. A TDM azt jelenti, hogy önkormányzatok, vállalkozások, civil szervezetek összefognak olyan turisztikailag kiemelt településeken, ahol éves szinten magas a vendégéjszakák száma. A TDM-eket a Nemzetgazdasági Minisztérium regisztrálja. A felhíváson való részvétel feltétele a TDM egy éves működési tapasztalata is. Akik innováción, kutatáson, fejlesztésen törik a fejüket, figyeljék a GINOP 2-es prioritásban meglévő felhívásokat. A feltételeket részletesen tartalmazzák a felhívások. Ebben prioritásban megjelenhetnek a nagyvállalatok is. Fontos az iparjog is. Ha valakinek van egy jó innovatív ötlete, de még nincs senki által szabadalmaztatva, akkor tegye meg. Vegye igénybe az iparjog pályázatot, felhívást, mert a GINOP 100 százalékban támogatja a szabadalom bejegyzését egytől hat millió forintig. Versenyképességi kiválósági együttműködés. Működjenek együtt a hazai vállalkozások kutatóhelyekkel, felsőoktatási intézményekkel, kapcsolódjanak esetleg nagyvállalatokhoz és együtt legyenek okosak, innovatívak. Mindenki találja meg benne a maga hasznát. Nagyon fontos, hogy a GINOP-ból megtörténhet a felsőoktatási intézmények, egyetemek, regisztrált kutatóhelyek infrastruktúrájának fejlesztése is. Ez azért fontos a vállalatok, kkv-k számára, mert ha ezeket a fejlesztéseket megkapják az egyetemek és kutatóhelyek, továbblépésekre van lehetőség, hiszen kutatási, fejlesztési bázist is adhatnak a vállalkozásoknak. A támogatási kérelmek benyújtása, az eljárás teljesen elektronizált, tehát interneten történik. A kérelmet benyújtó cégeknek rendelkezniük kell hitelesített elektronikus aláírással, ha ez nem áll rendelkezésükre, azt az egy dokumentumot, ami a benyújtott adatok valódiságát hitelesíti, papíralapon is be kell nyújtani. A támogatási kérelem elektronikus beadásától számított három napon belül postán is meg kell küldeni. Az érdeklődők részletes tájékoztatást kaphatnak a pályázat.gov.hu weblapon.

A Magyarországon működő 10 operatív program közül a GINOP a gazdaságfejlesztési és innovációs törekvések forrása. Ez a program bír a legnagyobb keretösszeggel, 2700 milliárd forinttal. Ezt az összeget kell 2020-ig ügyesen, jól hasznosítva szétosztani a pályázók, a támogatási kérelmet benyújtók között. A GINOP csakis a konvergencia régiókban érvényes. Ez azt jelenti, hogy a Közép-magyarországi régióban, vagyis Budapestről és Pest megyéből GINOP forrásokra nem lehet pályázni. (Az elmúlt két-három hétben nagyon sok politikai nyilatkozatot lehetett hallani arról, hogy elindult egyfajta kezdeményezés, hogy Magyarország az Európai Bizottsággal egyeztetést kezd annak érdekében, hogy Pest megye, illetve a Pest megyei kkv vállalatok se maradjanak ki az uniós fejlesztési pénzekből.). Azok számára, akik Budapesten vagy Pest megyében működtetnek vállalkozást és szeretnének pályázni, a VEKOP áll rendelkezésre, igaz, egy töredék összeggel, 288 milliárd forinttal, amelyből a GINOP mintájára, a GINOP-ban megfogalmazott célokkal összhangban álló támogatási kérelmekkel lehet sikeresen forrást nyerni. További gazdaságfejlesztési operatív program a TOP, azaz a Terület és Településfejlesztési Operatív Program a maga 1231 milliárd forintjával.

A GINOP célja a gazdaságfejlesztés, elsősorban a már meglévő, jól működő vállalkozások vagy ígéretes vállalkozások támogatása és fejlesztése, valamint az innovációs célok megvalósulásának támogatása. A stratégiai célok között, amit a GINOP megfogalmazott, nagyon-nagyon fontos a kkv-stratégia. A mikro- kis- és középvállalkozások fejlesztése, segítése, támogatása.

Mi lesz 2020 után?

A kkv-ék meg fogják találni a számításukat a GINOP-ban, ha tényleg komoly, előremutató törekvéseik vannak, szeretnének fejleszteni, bővülni, a feldolgozóiparban megerősödni, piacra jutni, illetve a piacon pozíciókat erősíteni. A GINOP-pal az a célja a magyar gazdaságpolitikának, hogy a magyar gazdaság 2020 után is működjön, jól prosperáljon. Egy nagyon jól felpörgetett, működő magyar gazdaság. Az előrejelzések szerint ugyanis 2020 után már nem lesznek a jelenlegi támogatási ciklusban megtalálható, ilyen jelentős mértékű vissza nem térítendő források.

Ha az erre vonatkozó prognózisok beteljesülnek, és nem lesz több vissza nem térítendő forrás, akkor csakis egy működésben lévő, megfelelő alapokkal rendelkező magyar gazdaság, illetve az ily módon működő gazdasági szereplők lesznek hosszú távon életképesek.

Nagyon fontos, hogy a kkv-k most lendületet kapjanak és működhessenek.

A 12 ezer milliárd forintnak 60 százaléka megy gazdaság fejlesztésre.

Ez komoly pénz, és elsősorban a GINOP képviseli erőteljes kkv-stratégiával.

Az NGM kezelésében van tehát a GINOP, a VEKOP és a TOP. A TOP-ban van 1231 milliárd, a GINOP-ban 2733, a VEKOP-ban 288 milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre. A VEKOP-ban a források egy része kötött, azaz korábbi stratégiai tervek alapján kerülnek kiírásra.

Nagyon fontos, hogy a gazdasági együttműködés erősödjön 2020-ig.

Tehát a kkv-k egymás között, illetve a nagyvállalatok is találjanak egymásra, fogalmazzanak meg közös célokat. Ha egy nagyvállalat jól prosperál, a hozzá kapcsolódó kis- vagy középvállalkozás is fejlődni tud. Létesítsenek olyan gazdasági és üzleti kapcsolatokat, amelyek mindkét félnek előnyösek.

Ezáltal is a kis- és középvállalkozásokat szeretné még jobban ösztönözni a GINOP.

Az EU Közös Agrárpolitikája (KAP) most már igyekszik nagy figyelmet fordítani arra, hogy biztonságos és egészséges élelmiszer kerüljön a tányérunkra, szabályai a „szántóföldtől az asztalig” érvényesek. Az élelmiszer minőségének javítása érdekében a KAP támogatja a biogazdálkodásra való átállást is, szabályaival pedig garantálja az így előállított mezőgazdasági termékek hitelességét. A KAP céljai között szerepel az élelmiszerek minőségének folyamatos javítása. E célt szolgálja például a biotermékek előállításának ösztönzésére nyújtott támogatás. A Közös Agrárpolitikával összhangban készített Vidékfejlesztési Program is segítséget nyújthat a megbízható helyi élelmiszerek választásához. Így például a Rövid Ellátási Láncok fejlesztésének támogatásával, az ökológiai gazdálkodás fenntartásával és fejlesztésével, vagy a különleges fogyasztói igényeknek megfelelő élelmiszerek előállításának támogatásával segíti a Vidékfejlesztési Program azt, hogy a fogyasztó biztonságos élelmiszerekhez juthasson.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai