Állami földek kalapács alatt

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Agrárium-info, 2016/01/02

Október 21-én Orbán Viktor kormányfő a következő címmel adott ki határozatot: „A »Földet a gazdáknak!« Program keretében az állami tulajdonú földek földművesek részére történő értékesítéséhez szükséges intézkedésekről”. Ebben lényegében arra ad utasítást, hogy minden értékesíthető állami szántóterületet (nagyjából 380 ezer hektárt) nagyon rövid határidőn belül adjon el a Nemzeti Földalap (NFA), a folyamat felelőse pedig a földművelésügyi miniszter. A szöveg szerint „a Kormány a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara, valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége kezdeményezését mérlegelve olyan intézkedéseket hoz, amelyek – a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben meghatározott 300 hektár mértékű földszerzési maximum alkalmazásával – lehetővé teszik a földművesek számára az állami tulajdonú földterületek megvásárlását.” 

Feltételek

Az intézkedő rész megfogalmazása szerint „20 éves elidegenítési és terhelési tilalom, valamint a Magyar Állam visszavásárlási jogának kikötésével, az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság által a vásárlásokhoz igénybe vehető földvásárlási hitelprogram meghirdetésével” történhetnek meg az árverések. Egy másik rendelkezés szerint pedig a kormány „felhatalmazza a földművelésügyi minisztert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a földrészletek értékesítésére 2015. december 31. napjáig sor kerülhessen”. A munkában feladatot kap a miniszterelnökséget vezető miniszter is, hogy „gondoskodjon arról, hogy az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (…) a hitelprogram részletes feltételeit és szabályait dolgozza ki, a hitelprogramot hirdesse meg”. Az állami tulajdonú földterületek értékesítéséből származó bevétel kizárólag Magyarország fejlesztésére és az állami vagyon gyarapítására használható fel.

Indul a licit

A határidő meglehetősen szoros. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter bejelentette, hogy az év végéig „nyilvános árveréseken, tiszta, átlátható viszonyok között lehet földet vásárolni. Helyben lakó gazdák tudnak licitálni, s a piaci ár plusz tíz százalékról indul az árverés. Arra számítunk, hogy az elkövetkező néhány hónapban mintegy ötvenezer ingatlan értékesítése történik meg. Ezek egyébként legnagyobb részt kisebb, tíz hektár alatti területek, mintegy 41 ezer ebbe a kategóriába tartozik. Úgy véljük, hogy a földet ténylegesen megművelő embereknek segítséget jelent, hogyha néhány hektárral ki tudják egészíteni a gazdaságukat, vagy bővíteni tudják azt.”

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) összesen 150 milliárd forintos hitelkeretet biztosít. (Ezt a keretet időközben megduplázta a kabinet.) A húszéves futamidejű hitel első tíz évében – a jegybank növekedési hitelprogramjának keretében – a kamat mértéke 1,95 százalék lesz, és a második tíz évben is kamattámogatott hitelt biztosít majd az MFB – ismertette. A kölcsön összege minimum 3 millió, maximum pedig 300 millió forint lehet. Az MFB a Budapest Bankot bízta meg azzal, hogy a földhitelt minden földvásárlónak hozzáférhetővé tegye.

Jelzés után

A tulajdonképpen váratlan és „rapidnak” számító intézkedés magyarázatára sokféle elgondolás látott napvilágot. A legvalószínűbb változat szerint a kormányzat informális jelzést kapott arról, hogy a tavaly életbe lépett magyar földforgalmi törvény kapcsán megindult kötelezettségszegési uniós eljárásban éppen úgy elmarasztalja a közösség a jogalkotásunkat, mint például a szabad pálinkafőzés ügyében. A közösség működésének lényegét érintő két alapjogot ugyanis biztosan megsérti a mi földbirtok-szerzési szabályozásunk.

Az egyik a szabad letelepedés joga, vagyis ha egy német gazda nálunk akar birtokot szerezni és itt élni a továbbiakban, ezt adminisztrációs eszközökkel (például szakmai minimumok előírásával, bizonyos időre szóló helyben lakás megkövetelésével, vagy a helyi „gazdaközösség” engedélyéhez kötésével) korlátozni nem szabad. A kormánypárti oldalon sokat emlegetett más országbeli uniós példák ebben az ügyben erősen sántítanak, mert az ott ma is élő korlátozások kifejezetten a nagybirtokok esetében érvényesülnek, öt-tíz hektárt egy rendezett személyes jogviszonyú külföldi (bocsánat: „tagi belföldi”, vagyis uniós polgár) bármikor vehet akár Dániában, akár Franciaországban. Hogy ez neki mennyibe is kerülne, azt persze már ne részletezzük – óvatos becslés szerint is hússzor annyiba, mint ha az Alföldön tenné ugyanezt.

a moratórium vége

A másik megsértett uniós alapvetés a szabad tőkeáramlás elve. Amikor 2004-ben beléptünk a közösségbe, ez alól kaptunk termőföld ügyben átmeneti felmentést, moratóriumot. Ennek értelmében külföldi Magyarországon nem vásárolhatott földet. Az engedmény – izzadságosan kialkudott hosszabbítások után – tavaly májusban érvényét vesztette. Ezért hozta össze a kormány a már említett földforgalmi törvényt, amely betű szerint elvileg továbbra is védi a külföldi spekulációs tőkétől a magyar földet (a valóságban nem, de ez egy másik cikk témája lenne), ám már a megalkotásának pillanatában tudta minden felelős intézkedő, hogy ez nem stimmel a már emlegetett alapelvekkel. Vagyis: valamilyen formában, például fenyegetéssel (például a támogatások folyósításának felfüggesztésével), jogi úton (kínos diplomáciai egyeztetésekkel kiegészítve), vagy bizonyos kereskedelmi intézkedésekkel (netán a magyar termékek fokozott egészségügyi ellenőrzésével) Brüsszel így is, úgy is vissza fogja vonatni a magyar birtoktörvény legkritikusabb pontjait. Csakhogy arra nem számított senki, hogy az amúgy lomha és még egy szimpla, jövedéki adót sértő pálinkarendelkezés vizsgálatával is két évet eltöltő uniós adminisztráció lényegében öt hónap alatt döntésre jut a magyar termőföld-szabályozás ügyében. (A hivatalos kötelezettségszegési eljárás 2015 áprilisában indult.) Az EU illetékes vizsgálóbizottsága bármikor bejelentheti az alapelvek megsértésének tényét, innentől harminc napunk van kifogást emelni, s újabb harminc napon belül ezt is elbírálják.

A Közös Agrárpolitikában, vagy tágabban az Európai Uniós jogban, a földbirtok-politikára, s ezáltal a tulajdonszerzések területére sincs egységes szabályozás. Az Európai Unió közösségi joga lényegében a nemzeti alapú diszkriminációt tiltja, de a tagállamok földtulajdoni rendjébe nem avatkozik be, abban nem foglal állást. Ezért van az, hogy ezen a területen komoly különbségeket tapasztalunk a földtulajdonszerzés tekintetében. Általánosságban elmondható, hogy a jogi személyiségű gazdálkodók tulajdonszerzése kapcsán a tagállamok agrárjoga defenzív földbirtok-politikára épül, így a jogi személy szerzőképessége csak kivételként áll elő, továbbá a földforgalom nem liberalizált. Az EU-tagországok agrárjoga általában tehát nem a földet, hanem a családi gazdálkodót helyezi a szabályozás centrumába. Amennyiben mégis, akkor azt az üzemi eszközökkel együtt teszi.

Irreális

A földeladások azonban a bérleti piacon is jelentős változásokat hozhatnak. A nemzeti hírügynökség tudósítása szerint a parlament elé kerülő új jogszabály-módosítással a kormány igazságosabbá tenné az állami termőföldek bérleti díjait, miután az erre irányuló előző kezdeményezést az ellenzék meghiúsította. Győrffy Balázs, az agrárkamara elnöke, a javaslat előterjesztője hozzátette: „meg fogjuk találni azt a lehetőséget, amivel az új tulajdonosok piaci körülmények között tudnak működni a gazdaságaikban, a megvásárolt területek vonatkozásában pedig az ő pártjukon állunk, és nem a korábbi kedvezményezettek oldalán, akik most a piaci bérleti díj töredékéért használják az állami területeket”. A kamarai elnök szerint azok a bérleti díjak, amelyek most irreálisnak tűnnek, a megállapodások aláírásakor sok esetben nem voltak messze a piaci ártól, az uniós csatlakozásunkkal azonban exponenciális emelkedésnek indultak az árak. Szavai szerint az inflációkövetés nem volt a legjobb megoldás, ma azonban érdemben hozzá lehetne nyúlni a bérleti díjakhoz. Elfogadhatatlan, hogy az út egyik oldalán 180 forint egy aranykorona bérleti díja, míg a másik oldalon 2–3000 forintot kell fizetni aranykoronánként.

„Sokunk véleménye szerint rendkívül irritáló a jelenlegi helyzet, ezért az állami földbérleteknél tapasztalt mostani eltérések semmiképpen sem maradhatnak fenn” – mondta a Magyar Idők megkeresésére Font Sándor. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke rávilágított: a 2013 végén megszavazott földtörvény tartalmaz egy kitételt, miszerint a jogszabály elfogadása előtt megkötött földbérleti szerződésekre a régi törvény vonatkozik. Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága ezért módosító indítványt nyújtott be a Győrffy Balázs fideszes képviselő, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke által előterjesztett javaslathoz, amely azt célozta, hogy a hosszabb távra kötött bérleti szerződések esetén az új tulajdonosok kilencven napon belül, ezt követően háromévenként kezdeményezhessék a bérleti díjak piaci árhoz való közelítését.

Legfontosabb tudnivalók az állami földárverésekről

Összterület: kb. 380 000 hektár.
Kb. 10 000 db 3 hektár feletti terület. Eddig meghirdetett: 9582 db.
Kb. 41 000 db 3 hektár alatti terület. Eddig meghirdetett: 5905 db.
Továbbá 25 166 db részterület.
Kritériumok:
egy személy maximum 300 hektárra pályázhat;
magyar állampolgárnak kell lennie;*
helyben lakó gazdák pályázhatnak;
a licitáláshoz 10% letéti összeg szükséges;
a licit a piaci ár plusz 10 százalékról indul majd.
 
* Időközben ez a kitétel „tagállami” (tehát uniós) polgárra változott

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai