Az áfacsökkentés eredményei

Kategória: Agrárenergetika | Szerző: Agrárium-info, 2016/01/03

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint ezzel a tárca legalább részben eleget tesz a sertésszektor régi vágyálmának, hogy az ágazati termékeknél az áfa drasztikusan csökkenjen. Igaz, a piaci szereplők valamennyi sertéscikknél 5 százalékos adót sürgettek, míg az NGM tervei most csak a tőkehúsra terjednének ki, vagyis például a sertéskészítményekre nem.

A miniszter bejelentése komoly feszültséget gerjesztett a húspiaci termékpályák között. Elsősorban a baromfiszektor számára hátrányos, ha az adómérséklés csak a sertés tőkehúsra vonatkozik, mivel a baromfi- és a sertéshúsok egymást helyettesítő termékeknek számítanak a fogyasztókért vívott küzdelemben. Ezért a baromfihúsok szempontjából versenyhátrányt jelenthetne, ha a sertéshúsok a komoly áfamérséklés miatt az üzletekben az eddiginél jóval olcsóbbak lennének (feltéve, hogy a kereskedők nem „nyelnék le” az adócsökkentést).
Egyes vélemények szerint az uniós áfaszabályozás tiltja, hogy egymás helyettesítőjének számító termékek áfakulcsa jelentősen eltérő legyen. Ezért – vélik szakértők – akár EU-s jogi problémákat is felvethet, ha az 5 százalékos kulcs csak a sertés tőkehúsra lépne életbe. A mostani bejelentés hírére más ágazatokban is beindulhat a lobbizás, hiszen az utóbbi időszakban szinte valamennyi olyan termékpálya – például a tej-, a zöldség-gyümölcs ágazat vagy a malomipar is – áfacsökkentésért szállt síkra, amely alapvető élelmiszereket állít elő. 

Sok az import

A sertés tőkehús általános forgalmi adója (áfa) 2016. január 1-jén esedékes csökkentése következményeként belátható időn belül kedvező fejleményekre számít a sertéságazatban a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT). A terméktanács közleményében rámutat: az áfa 5 százalékra csökkentésével az agrárium egyik meghatározó ágazata komplex módon bizonyíthatja, hogy az élelmiszerek áfakulcsának közelítése az EU-tagállamok átlagához versenyelőnyt jelent. A VHT szerint ennek nemcsak az agrárium számára lesz hozadéka, hanem nemzetgazdasági szinten is: fehéredik a gazdaság, nőni fognak az áfa- és egyéb adóbevételek, a járulék- és a díjbevételek. Számítani lehet új vidéki munkahelyek létrejöttére is.

Ezért a sertéságazat az áfa csökkentését nemcsak kormányzati támogatásnak tekinti, hanem feladatnak is – jelzik a közleményben. A VHT emlékeztet arra, hogy az 1980-as évek közepén Magyarországon még 10 milliós volt a sertésállomány. A lakossági sertéshúsfogyasztás évente és fejenként elérte a 45 kilogrammot, s ezt kizárólag belföldi alapanyagból biztosították.

Jelenleg a sertésállomány Magyarországon 3,1 millió darab, a lakossági sertéshúsfogyasztás évente 26 kilogramm fejenként. Az alapanyag legalább 40 százaléka és a kiskereskedelemben forgalmazott késztermékek mintegy 40 százaléka más országokból érkezik.

A terméktanács szerint az EU-átlagnál több mint kétszer magasabb áfakulcs, valamint a külföldről beáramló sertéshús termékek miatt az ágazat a feketegazdaság és -kereskedelem fő területe lett. A feketegazdaság részaránya a szervezet szerint már 50 százalékra becsülhető az ágazatban.

A VHT szerint mérföldkő volt az ágazat számára, amikor 2012-ben a kormány elfogadta a sertésstratégiát, amely a sertésállomány megkétszerezését tűzte ki célul. Azóta több meghatározó lépés történt: 2014. január 1-jével 5 százalékra csökkent az élősertés és félsertés áfakulcsa, az idén bevezették a 8,5 milliárd forint forrásösszegű kocatámogatást, a sertés tőkehús áfája 5 százalékra mérséklődik 2016. január 1-jén.

A terméktanács közleményében kifejti: az intézkedések hatására az ágazati szereplők a minőség és fajtapolitika területén egyaránt eredményeket értek el. A magasabb zsírtartalmú állományt felváltották az egészséges táplálkozás követelményeit jobban kielégítő fajták. A VHT szerint az 5 százalékos áfakulcs bevezetését a sertéságazatban az indokolja, hogy az elmúlt 20 évben itt volt a legnagyobb a veszteség, ugyanakkor az ágazat értékeire az egész országnak szüksége van. 

Növekedés

A hivatalos stratégia mindenesetre változatlan. Fazekas Sándor miniszter szerint a sertésstratégia célkitűzésének megfelelően elindult a hazai sertésállomány növekedése, a cél az évtized végéig megkétszerezni a sertéslétszámot. A legfrissebb adatok szerint 3,2 millió darab sertés van ma Magyarországon, mintegy kétszázezerrel több az egy évvel korábbinál, az ágazat növekedési pályán tartható.

Szerinte a növekedés nemcsak az élő és félsertések áfájának csökkentése miatt bekövetkezett „fehéredésnek” tudható be, hiszen sok új vállalkozás lépett be a sertéságazatba – mondta, hozzátéve, hogy az egyéni vállalkozások száma 11, a társas vállalkozások száma 16 százalékkal nőtt az utóbbi években. A miniszter szerint az eddigi áfacsökkentések „későbbi döntések alapjául is szolgálhatnak”, akár a baromfi áfája vonatkozásában is.

Elmondta: a sertésstratégia végrehajtására 2013-ban 1,6 milliárd, 2014-ben és 2015-ben 1,4 milliárd forint jutott a költségvetésből, és bíznak abban, hogy a költségvetési támogatás jövőre is meglesz. A stratégia olyan célokat szolgál, amelyek más forrásból aligha fedezhetőek. Fontos a húsfeldolgozók támogatása, az FM rendszeresen segít de minimis támogatásokkal, amire 2013-ban 716 millió forintot fizettek ki, és támogatják a sertéságazati k+f programokat, különösen tekintettel a hazai előállítású fehérje arányának a takarmányozásban való növelésére. A stratégiai intézkedések között szerepel a mangalicatermékek népszerűsítése is. 

Lesz-e továbblépés?

Fazekas Sándor beszámolt arról, hogy a Kiváló Minőségű Sertéshús védjegyet eddig 45 állattartó telep és 17 feldolgozó üzem kapta meg. A tömegtermékek felől a minőségi termékek felé kell elmozdulni ahhoz, hogy a sertéstartás jövedelmezősége emelkedjen – vélekedett.
Fazekas Sándor szerint a sertés tőkehús áfájának csökkentése, ami várhatóan 18 százalékkal csökkenti a sertéshús fogyasztói árát, nem a baromfihús rovására történik. A baromfihús lényegesen olcsóbb, mint a sertés, „a sertéshús áfacsökkentésének eredménye befolyásolja majd, hogy a baromfihúsok irányába is lesz-e továbblépés” – jegyezte meg. 

Növekvő támogatás

Horváth István, az FM kiemelt programokért felelős miniszteri biztosa a nemzeti hírügynökség jelentése szerint úgy vélekedik, hogy az élő és félsertés 2014. évi áfacsökkentése miatt nőtt a feldolgozók likviditása és a sertéstartók versenyképessége, nem egy esetben csökkentek a fizetési határidők.

A stratégiát ismertetve közölte: az idén elkezdődik a tenyészkocák egyedi nyilvántartási rendszerének bevezetése, és szakmai ernyőszervezetet alakítanak ki a Vágóállat és Hús Terméktanácson belül. Arról is beszámolt, hogy a 2015-ös 8,6 milliárd forintos, tenyészkocákra jutó állatjóléti támogatás jövőre 20 százalékkal akár 10,3 milliárd forintra nőhet, ami a jelenlegi 223 ezer koca helyett 265 ezer koca támogatását teszi lehetővé.

A legutóbbi statisztikák szerint Magyarországon 200 ezer a kocák száma, a támogatási igények alapján nem lenne meglepő, ha kiderülne, hogy ennél lényegesen több van – tette hozzá. Azt is bejelentette: az év második felében erőteljes marketingkampányt indít a tárca a Kiváló Minőségű Sertéshús hazai népszerűsítésére.

A Közös Agrárpolitikában az élelmiszerek általános forgalmi adójának mértékére külön előírás nincs. A mértékét az egyes tagországok maguk határozhatják meg. Magyarországon jelenleg három áfakulcs van érvényben: 5, 18 és 27 százalékos – a kedvezményes kulcsok hatálya alá jellemzően gyógyszerek, könyvek, hús- és tejtermékek, valamint szolgáltatások tartoznak. Ez összhangban áll azzal az általános előírással, amelynek értelmében az Európai Unió maximum három kulcsot engedélyez. A világon egyébként Magyarországon a legmagasabb az áfa mértéke: a 2012-ben 25-ről 27 százalékra emelt magyar áfa a vonatkozó rangsorban két százalékponttal előzi meg Horvátországot, Dániát, Svédországot és Norvégiát.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai