Pályázati dömping várható

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: V.B., 2016/01/04

A rendezvény résztvevőit, szakújságírókat, a ráckevei térségben tevékenykedő vállalkozókat és polgármestereket a vendéglátó Szaktudás Kiadó Ház elnöke, Farkas József köszöntötte. Viski József előadása bevezető részében utalt rá, hogy az új 2014 és 2020 közötti időszakban a KAP forrásai csökkennek, az EU egyre kevesebb forrást szán arra, hogy az agráriumot, illetve a vidéket támogassa. Nálunk Magyarországon talán azért nem volt annyira látványos a csökkenés, mert hazánk az egyes és a kettes pillér közötti átcsoportosítással lényegében meg tudta őrizni ezeknek az értékét. A kettesből az egyes pillérbe történt átcsoportosításnak köszönhetően a gazdák a normatív támogatásaikat a korábbihoz azonos mértékben megkapják. Később történt ugyan némi visszarendeződés, tekintettel arra, hogy a degresszió intézménye bevezetésre került, és a degresszió által elvont összeg visszakerült a kettes pillérbe.

A Vidékfejlesztési Program (VP) forrásszerkezete:

• teljes VP-forrás: 1 294,354 Mrd HUF;
• EU-forrás (2014): 956,856 Mrd HUF;
• hazai társfinanszírozás: 230,505 Mrd HUF;
• degresszió: 106,993 Mrd HUF.

Az elmúlt időszakban sajnos a közreműködő szervezet, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), nem tudott kellő rugalmasságot felmutatni a támogatások nyújtásakor. Ez nem feltétlenül az említett szervezet hibájából eredt, a szabályozási környezet sem volt megfelelő arra, hogy a vidékfejlesztési támogatásokat ügyfélbarát módon kezeljék. Eddig a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló törvény alapján nyújtották ezeket a támogatásokat, vagyis egy nem eléggé méltányos, rugalmas rendszerben – fogalmazott Viski József, hozzátéve, hogy az elmúlt években éppen ezért sok volt a szankció, a visszafizetés.

– Ezért is fontos, hogy az elmúlt két évben több mint 52 jogcímrendeletet módosítottunk azért, hogy a 2007–13-as program zárásakor menteni tudjunk projekteket mind a gazdálkodók, mind önkormányzatok számára. Próbáltunk szankciókat enyhíteni, egyes előírásokat kivenni a rendszerből – jelezte az előadó. Mint ismeretes, december 31-én zárul az előző vidékfejlesztési program, és közben már nyitják az újat, szeptemberben meg is jelentek az első pályázati felhívások, és most kisebb dömping várható ezen a területen. Az MVH marad kifizető ügynökség, viszont magát a szabályozási környezetet megváltoztatták. A 272/2014-es kormányrendelet az összes operatív programra egységesen állapít meg eljárási szabályokat, illetve az intézményrendszer szabályozását tartalmazza.

Változik a támogatási környezet

– Van tehát egy új szabályozási környezetünk, és ennek alapján megpróbáljuk gyorsabban, ügyfélbarátabb módon szétosztani a támogatásokat. Korábban tapasztaltunk egy forráskoncentrációt is a vidékfejlesztési forrásoknál, a pálya jellemzően a nagyobb gazdaságok felé lejtett. Ezt próbáljuk kiegyenlíteni a jövőben úgy, hogy őket sem szeretnénk kizárni az uniós források igénybevételének a lehetőségéből. Megpróbáltuk a programot úgy elkészíteni, hogy a források 80 százalékát a mikro- és középvállalkozások kapják meg Magyarországon, és a maradék 20 százalék legyen az, amire a valóban nagy gazdaságok is rá tudnak mozdulni. Próbáljuk a pályázati felhívásokban plusz pontokkal jutalmazni a kisebb cégeket, kisebb településeket. A szántóföldi AKG-nél is igyekeztük bevezetni a degressszió intézményét, így el tudjuk érni, hogy jóval több szereplő részesedhet a vidékfejlesztési forrásokból. A forrás ugyan 150 milliárd forinttal kevesebb, de ezt a pénzt megpróbáljuk gyorsabban, hatékonyabban, igazságosabban elosztani. A források 60 százalékát beruházásokra szeretnénk elkölteni. A nagyobb munkaerő-igényes ágazatok kapnak prioritást, az energiahatékony, környezetbarát technológiák bevezetését ösztönözzük. Megpróbáljuk az elbírálást, a szétosztást egyszerűsíteni, egyszerűsített támogatástípusokat bevezetni. Változás még az intézményrendszer és az eljárásrend kapcsán, hogy eddig jogcímrendeletek voltak, amelyek az egyes támogatások nyújtásának a szabályait tartalmazták, miniszteri rendeletekből értesültek az érintettek az egyes támogatásokról. A jövőben ez változni fog: az új eljárásrendben pályázati felhívások lesznek majd, amely alapján a támogatásokat nyújtjuk. Nem lesznek tehát rendeletek, nem minisztériumi jogalkotási munka fog folyni, hanem pályázat-előkészítő munkacsoportok alakulnak. A támogatások kapcson a www.palyazat.gov.hu honlapon kommunikálunk szeptember óta az ügyfelekkel. A támogatási intenzitás egységesen 50, Pest megyében 40 százalék lesz. A Vidékfejlesztési Programban jellemzően mezőgazdasági vállalkozásokat támogatunk, de lesznek olyan területek is, ahol 75-80-95 százalékos támogatási intenzitás lesz. Minimum 50 százalékos mezőgazdasági árbevétellel kell rendelkeznie annak a cégnek, annak a konzorciumnak, szociális szövetkezetnek, amely pályázni szeretne a forrásokra. Van egy beugró, 6000 STÉ-ben megállapított összeghatár, ami az EUME-hez hasonló viszonyítási szám, és arra szolgál, hogy az üzemméreteket össze tudjuk hasonlítani. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján hozzáférhető egy STÉ-kalkulátor.

Pályázati dömping várható

A 6000 STÉ teszi jogosulttá a mezőgazdasági vállalkozást arra, hogy a program forrásaiból pályázzon. Lesz 3000 és 6000 STÉ közötti kategória, ahol a nagyon kis vállalkozások, illetve őstermelők részére próbálunk még egyszerűbb feltételekkel pályázati lehetőséget biztosítani. A beruházások különös figyelmet kapnak az államtitkárság részéről, itt az állattenyésztés, a kertészet, vízgazdálkodás, öntözésfejlesztés, illetve az élelmiszeriparon belül a borászat fejlesztése lesz a négy nagy irány. Ágazati felhívásaink lesznek: az állattenyésztésen belül külön lesznek a sertés, a szarvasmarha, a baromfi, a juh és kecskeágazatnak forrásai. Az állattenyésztés számára 75 milliárd forint áll rendelkezésre a programból. A kertészeten belül is több pályázati felhívás lesz. Lesz pénz kertészeti technológia korszerűsítésére, ültetvénytelepítésre, kertészeti gépbeszerzésre. A 200 milliárdos kereten belül, ami az élelmiszeripar számára rendelkezésre áll, 20 milliárdra pályázhatnak a borászok. Lesz még egy külön pénzügyi alcsoport a fiatal gazdák részére. Eddig is volt induló támogatás a fiatal gazdák részére, ez a jövőben is marad, de ezen belül az egyes beruházási támogatásoknál lesz egy külön összeg, amit csak a fiatal gazdák kaphatnak meg például kertészeti korszerűsítésből.

Új közbeszerzési törvény

November 1-től hatályba lépett az új közbeszerzési törvény, ami az összes operatív programra, így ránk nézve is fog tartalmazni olyan előírásokat, amit egyesek előnyként, mások hátrányként élnek meg. Én ebben egyelőre nem foglalok állást, egyeztettünk a közbeszerzési kollégákkal, és lesznek még végrehajtási rendeletek, amelyekben ki fogják bontani a közbeszerzési törvény részletszabályait. Általánosságban elmondható, hogy a 25 millió forint feletti támogatások esetében közbeszerzést kell lefolytatni az adott pályázónak. De nem a fejlesztés összege, hanem a támogatás összege kell, hogy elérje a 25 millió forintot.

Az eljárási adminisztrációs környezettel kapcsolatosan szeretném megemlíteni, hogy az építési normagyűjtemény marad a rendszerben, de a gépkatalógus intézményét kivezetjük. A jövőben az árajánlatos rendszer lesz használatban.

Vidéki térségnek a 10 ezer fő alatti települések, falvak és városok minősülnek, a főváros és az agglomeráció pedig nem jogosult a vidékfejlesztési támogatásokból részesülni. A szociális szövetkezetek az elmúlt programban nem juthattak támogatáshoz. Az a szociális szövetkezet, amelyik az új program keretében, önkormányzatok részvételével alakult és a BM is elismeri, akkor támogatható. A konzorciumban való pályázásnál nagyobb lesz a támogatási összeg és a támogatási intenzitás is: általában 10 százalékkal magasabb. Így próbáljuk az együttműködéseket erősíteni. A legnagyobb összeg egy beruházási pályázatnál 500 millió forint, kollektív beruházásoknál ez a szám valamivel magasabb. A kisléptékű mezőgazdasági vállalkozások átalánytámogatásként két részletben 75/25 százalékos megoszlásban 15–40 ezer eurós, azaz 5–12 millió forintos támogatást kaphatnak, egyszerűsített elszámolással. A pályázat alapja az üzleti terv, és a későbbiekben az üzleti tervét fogják leellenőrizni. Fontos, hogy akár a kicsiket, akár a nagyokat megerősítsük, mert nem tudjuk, hogyan alakul 2020 után az agrárpolitika.

Próbáljuk a diverzifikációs támogatásokkal a kicsiket erősíteni, amikor valaki mezőgazdasági termelőként nem mezőgazdasági tevékenységet szeretne folytatni. Például rendelkezik egy háztáji gazdasággal és szeretné azt falusi fizető vendéglátással kombinálva a tevékenységét kibővíteni, hogy több lábon álljon. Ehhez szintén átalánytámogatásban fogunk tudni forrást biztosítani. A kisgazdaságok közötti együttműködésre 13 milliárd forint lesz a VP-ben, az önkormányzatoknak a hármas tengelyen infrastruktúra-fejlesztésre is lesz lehetősége.

A programban lehetőség van arra, hogy az intézkedések között átjárjunk. Tudunk kiírni olyan pályázati felhívásokat, amikor több művelet találkozik egymással, így például egy pályázatban lehet majd pályázni ültetvényfejlesztésre, öntözéstechnológiára is a kertészetben. A kisméretű infrastruktúra-fejlesztésben új épületekre nem, de meglévők felújítására, költségtakarékosságra, energetikai megújítására lesznek források. Külterületi közútfejlesztésre 18 milliárd forint áll rendelkezésre, piaciinfrastruktúra-fejlesztésre is lesz forrás. Közösségi funkciókat ellátó terek fejlesztésére szintén lesz lehetőség. Művelődési otthon felújítására innen lesz lehetőség, szennyvízkezelésre 2000 fő alatti településeknél lesz a vidékfejlesztési programból lehetőség pályázni. A tanyás térségekben a vízellátás, szennyvízkezelés, villamosenergia-ellátás, amit korábban nemzeti forrásból biztosítottunk, most bekerült a vidékfejlesztési programba. Lehet, hogy részletszabályokon változtatni kell, de a beruházások eszközrendszere nem fog változni. Vagyonbiztonsági feltételekre, közösségi térhálózat kialakítására, célokra is lehet pályázni. Lehetőség lesz, hogy a közétkeztetésben, tehát főző-melegítő konyhai és infrastrukturális fejlesztésekre tudjanak a jövőben az önkormányzatok pályázni. Többfunkciós szolgáltatóközpont létrehozására és fejlesztésére is lesz lehetőség. Mód nyílik a közforgalmú utak javításához munkagépek beszerzésére.

Csökkenő LEADER-források

A LEADER-ből jelenleg tízegynéhány helyi akciócsoporttal van több, mint az elmúlt programban, most száz fölötti a számuk. A LEADER-es források a mostani időszakban csökkentek. Korábban a program 12, most 5 százaléka áll a LEADER rendelkezésére, ez számszerűsítve 60 milliárd forintot jelent. 350 millió és egy milliárd 100 millió forint közötti összeget fognak az egyes akciócsoportok megkapni. Átlagban 600 milliót. A fejlesztési stratégiák most készülnek, a forrásokhoz jövő tavasztól lehet majd hozzájutni. A LEADER-ekben ugyanúgy a vállalkozói szféra, az önkormányzatok és a civil szervezetek lesznek megtalálhatók. A működési forrás összege 15 százalékban van meghatározva. Fontos változás, hogy a LEADER-ek delegált feladatai megszűntek.

Az idén 32 pályázati felhívásunk van érvényben 70-ből, jövőre pedig az összes pályázatunkat meg fogjuk nyitni. Az agrár-környezetgazdálkodási program vagy az ökogazdálkodóknak szóló pályázati felhívás már megjelent. A kettő együtt 200 milliárd forintos. Az AKG pályázati határidejét december végéig toltuk ki.

Lapunk kérdéseire, amely Pest megyének a közép-magyarországi régióról való leválásának esélyeit, a közbeszerzés miatt a gazdákra nehezedő többletbürokráciát firtatta, Viski József válaszában elmondta, személy szerint is sajnálja, hogy Pest megye hátrányban van az ország más megyéivel szemben, hiszen maga is ráckevei. A leválásra egyébként elég komoly esély van, de ez csak 2020 után válik esedékessé.

– Ami a közbeszerzéseket illeti, a változtatásokkal 10–20, esetleg 30 százalékkal lejjebb tudjuk húzni azokat az árakat, amit egy adott beruházás elvinne a támogatási pénzekből, és többen részesülhetnek a forrásokból. Arról nem is beszélve, hogy a jövőben feltehetőleg nem találkozunk olyan visszásságokkal, mint az elmúlt időszakban, amikor is a kistelepülési beruházásokat sokfelé túlárazták, a 80 ezer forintos ping-pong asztalt zokszó nélkül megvettek 600 ezer forintért – mondta bizakodóan a helyettes államtitkár.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai