Szükségszerű hatékonyságnövelés a sertéságazatban

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: G.P., 2014/02/10
Címkék: sertéstartás, sertéságazat, sertéshús, takarmányozás, sertéstelep, állategészségügy, szaporítóanyag

A sertéságazati szereplők nagy része régebben és most is bízik abban, hogy a hatékony, magas színvonalú telepeknek van jövőjük. A tavalyi év olcsóbb gabonaárakat hozott magával, ami várhatóan idén alacsonyabb fajlagos önköltséget fog eredményezni.

A teljes technológiai korszerűsítésen és genetikai fejlesztésen átesett telepek között van olyan gazdaság idehaza is, amelyik egy koca után éves szinten harminc hízót tervez erre az évre. Tehát vannak már a dán telepekhez hasonló eredmények az országban, azonban a sertéstartók nagy részének egyre sürgetőbb, hogy növelje hatékonyságát, akár korszerűsítéssel, akár a gazdasági veszteségek mérséklésével. Ha erre nem találják meg a lehetőségeket a telepek, akkor a hazai sertésállomány tovább csökkenhet.

A KSH február 11-én közzétett állatlétszámadatai szerint a sertések száma 2935 ezer volt december 1-jén, a 2013. júniusinál 32 ezerrel több, a 2012. decemberinél 54 ezerrel kevesebb. A sertések száma 2003 júniusában még meghaladta az 5 milliót; 2012 júniusa óta azonban 3 millió alatti. Az anyakocák száma (187 ezer) egy év alatt 13 ezerrel csökkent.

A fejlesztési lehetőségek kihasználása, a hatékonyságnövelés nem minden esetben pénzkérdés

Amikor a hazai sertéstelepek hatékonyságnöveléséről beszélünk, elsősorban a technológiai korszerűsítés jut eszünkbe, de köztudott, hogy a telepek eredményei sok minden mástól is függnek. A fejlesztési lehetőségek kihasználása, a hatékonyságnövelés nem minden esetben pénzkérdés, mindezek a telepi vezetéstől függnek. A szakma részéről Dr. Wekerle László professzor véleményét kérdeztük meg.

– Ön hogyan látja jelenleg a hazai sertéstelepek technológiai színvonalát és a szaporasági eredményeket?

– Azt gondolom, hogy ma már a telepek legalább fele megfelelő technológiával működik. Az utóbbi években jelentős javulás volt megfigyelhető például a szellőzésben vagy az etetéstechnológiában. Korszerű etetőberendezésekkel rengeteget lehet javítani a takarmányértékesítés eredményein. Mondhatni, hogy legalább egy kilogrammal többet mutatnak azok a takarmányértékesítési mutatók, amelyek rosszabb technológia körülmények között működő telepről származnak. A szaporasági mutatókat a fajta, a takarmányozás és az emberi tényezők befolyásolják. Magyarországon az élő fialási átlag körülbelül 9,5–10 malac. Az évente kibocsátott hízók száma országos viszonylatban 20–22 egyed, míg ez Dániában például 28–30 hízó, ebben nagyon el vagyunk maradva – teszi hozzá Dr. Wekerle László. A Topigs, DanBred vagy Hypor genetika itthoni terjedésével megjelenik az emelt szintű szaporaság, ugyanakkor ezt hatékonyabb takarmányozással kell kiszolgálni.

– Amikor a sertéstelepek hatékonyságnöveléséről beszélünk, akkor milyen hiányosságot emelne ki?

– A legnagyobb elmaradást személy szerint én a szaktudásban, a szakértelemben, az emberi tényezőkben látom. Főleg az állategészségügyhöz kapcsolódóan, a különösen nagy kárt okozó fertőző betegségek visszaszorításában, a megfelelő vakcinázással való féken tartásban vannak nagy hiányosságaink, pedig ez könnyebben megoldható volna, mint a technológiai korszerűsítés. Minden vakcinázáshoz kell egy jól átgondolt rendszer, a kivitelezés pedig telepenként változó. Sajnos sokan nem megfelelő időben és nem kellő hatékonysággal vakcináznak, mivel ár alapján döntenek, ez pedig gyakran visszaüthet. Dániában, Hollandiában a telepeket szaktanácsadói csoportok látják el információkkal, amelyekben vannak állatorvosi és takarmányozási szakemberek, és a teleptulajdonosok komoly menedzsment képzést kapnak. Állategészségügyben és takarmányozásban van még tanulni valója a hazai telepi vezetésnek is.

– Mit említene meg pozitívumként, és mi az, amire külön felhívná a sertéstartók figyelmét?

– Pozitív változás az ágazatban, hogy újra vagy újként elkezdtek működni olyan sertésszaporítóanyag-előállító állomások, amelyek magas minőségű spermát biztosítanak a telepeknek. A helyben előállított szaporítóanyaggal sűrűn akadtak gondok a telepeken, de ez a probléma a központi kantelepek megjelenésével már teljesen kiküszöbölhető. Fontosnak tartom, hogy a termelésben lévő improduktív kocákat következetesen és folyamatosan kizárják a tenyésztésből. Különböző okok miatt túl magas az ilyen kocáknak a száma, ami részben a menedzsment hibája is – mondta el véleményét Dr. Wekerle László

Megemlítette a professzor azt is, hogy szinte nincs olyan telep az országban, ahol alkalmaznák az ivarzásszinkronizálást, pedig szakszerű végrehajtás esetén ez nagyban hozzájárulna a szaporasági teljesítmény növekedéséhez.

A sertéstelepek hatékonyságát és jövedelmezőségét alapvetően meghatározza, hogy mennyire színvonalas és eredményes a szaporodásbiológiai és állategészségügyi menedzsment. Ebben is jócskán van tennivaló a sertéságazatban. Ezért a szaporaságot javító feladatokra, programokra érdemes több figyelmet és pénzt áldozni, hiszen ezek többletbevételt eredményezhetnek.

Ajánlott kiadványokDr. Böő István:
A szarvasmarhatartás gyakorlata II.Balogh Péter - Novotniné Dankó Gabriella (szerkesztők):
Versenyképes sertéshizlalásNovotniné Dr. Dankó Gabriella szerk.:
SertéstenyésztésNábrádi András, Szűcs István, Balogh Péter:
A sertéshústermelés gazdasági kérdései

Ez is érdekelhetiHatékony sertéshízlalásTakarmányozás a tejelő szarvasmarha tartásbanKiváló minőségű rozsszenázs készítése