Közös Agrárpolitika II. pillére

Kategória: Agrárgazdaság | 2016/01/05

Magyarország Vidékfejlesztési Programját (VP) augusztusban hagyta jóvá az Európai Bizottság Brüsszelben. Ennek köszönhetően a program megvalósítására mintegy 1300 milliárd forint áll rendelkezésre a 2014–2020 közötti uniós fejlesztési időszakban. A KAP teljes kerete – amely jelentős hazai sikerként összességében meghaladja a 2007–2013-as időszak keretét – több mint 12 milliárd euró, vagyis 3770 milliárd forint (310 Ft/euró árfolyamon számítva. Ebből a KAP I. pillér mintegy 2470 milliárd forintot, míg a KAP II. pillér közel 1300 milliárd forintot tesz ki.
Az Európai Unió vidékfejlesztést támogató politikáját a KAP második pilléreként a „2000-es menetrendnek” nevezett reform során vezették be. Ezt a politikát az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozzák. Az EMVA rendeltetése, hogy hozzájáruljon az Európa 2020 stratégia (a növekedést és a munkahelyteremtést támogató uniós stratégia) megvalósításához azáltal, hogy a vidéki területeken előmozdítja a fenntartható fejlesztéseket. Az EMVA-nak hozzá kell járulnia a területi és környezetvédelmi szempontból kiegyensúlyozott, éghajlatbarát, az éghajlatváltozással szemben ellenálló, versenyképes és innovatív mezőgazdasági ágazat kialakításához.

Az EMVA által biztosított források legalább 30%-át a környezetvédelem és az éghajlatváltozás elleni küzdelem, az erdősítés és az erdők életképességének javítása terén eszközölt beruházásokra, agrár-környezetvédelmi és éghajlathoz kapcsolódó intézkedésekre, biogazdálkodásra és Natura 2000 kifizetésekre kell fordítani. Ezen kívül az EMVA hozzájárulásainak legalább 5%-át a „Leader” elnevezésű megközelítésre kell felhasználni.

A Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkárságától kapott tájékoztatás szerint Magyarország Vidékfejlesztési Programjának egyik legnagyobb sikere, hogy tükrözi a Kormány birtokpolitikai irányvonalát, vagyis a nagygazdaságokkal szemben a kis- és közepes vállalkozásokat, családi gazdaságokat helyezi az előtérbe. Először fordul elő az elmúlt 30 évben, hogy a Kormány társadalompolitikája egy programban ilyen mértékben megnyilvánul: a beruházási források 80%-a kis és közepes gazdaságoké. Ez nem jelenti azt, hogy a nagyüzemek kizárásra kerülnek a támogatottak köréből, de fontos, hogy mindenki arányosan részesedjen belőle.

A legfontosabb kérdésekben sikerült megvédenünk a magyar gazdák, a magyar vidék érdekeit a brüsszeli hivatalnokok előtt. Az Európai Bizottság végül szigorú feltételek mellett, de lehetőséget adott az öntözött területek növelését célzó új öntözés-fejlesztési beruházások támogatására. Brüsszel elfogadta az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) program esetében is a Kormány birtokpolitikai szempontjainak érvényesítését, azaz hasonlóan a területalapú támogatásokhoz, a nagyüzemek támogatásai méretüktől függően csökkennek. Továbbá sikerült elérni, hogy a mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti beruházások a többi uniós tagállaméhoz (28 tagállam, 118 programja) képest kiemelkedően magas arányban, több mint 40%-kal részesedjenek a VP forrásaiból. Ezzel a VP jelentősen hozzájárulhat a mezőgazdaság, élelmiszeripar és faipar versenyképességének növekedéséhez, új munkahelyek létrejöttéhez.

A program legfontosabb célkitűzése ugyanis a versenyképesség növelésével együtt a munkahelyteremtés és a munkahelyek megőrzése a mezőgazdaságban. Emiatt főként a munkaerő-igényes ágazatok, mint például az állattenyésztés, zöldség- és gyümölcstermesztés, a kertészet vagy az élelmiszer-feldolgozás támogatása kerül előtérbe. A Vidékfejlesztési Program a kis- és közepes – főként családi – gazdaságok támogatását szorgalmazza, hiszen ezen vállalkozások jelentős munkahelyteremtő képességgel rendelkeznek és sok embert foglalkoztatnak. A program haszonélvezői minden kétséget kizáróan a birtokpolitikai határ alatti mérettel rendelkező gazdaságok lesznek, a beruházási támogatások minimum 80 százaléka érkezik hozzájuk.

A VP elfogadásával párhuzamosan a Miniszterelnökség megkezdte a pályázati felhívások előkészítését. A magyar gazdaság dinamikus növekedéséhez szükség van arra, hogy a gazdálkodók még az idén és a következő év első felében minél több pályázati felhívást megismerjenek, illetve belekezdjenek a projektek megvalósításába.

A Vidékfejlesztési Program keretében elsőként az Agrár-környezetgazdálkodási kifizetésekre (AKG) és az Ökológiai gazdálkodásra történő áttérésre, ökológiai gazdálkodás fenntartására (ÖKO) jelentek meg felhívások, összesen mintegy 210 milliárd forint keretösszeggel.

Még az idén megjelenő további felhívások közül mindenképpen fontos kiemelni az állattenyésztéshez köthető beruházásokat, melyre mintegy 75 milliárd forint került elkülönítésre a program keretében. Ezen felül a pályázók megismerhetnek több felhívást a kertészeti és öntözésfejlesztési támogatások köréből is. Ezen beruházásokra csaknem 100 milliárd forint áll rendelkezésre. Fontos megemlíteni a mezőgazdasági termékek feldolgozását célzó forrást is közel 186 milliárd forint keretösszegben.

A VP legfontosabb támogatási területei

A teljesség igénye nélkül tekintsük át a Vidékfejlesztési Program legfontosabb támogatási területeit:

1. Tudásátadás és innováció:

A Vidékfejlesztési Program lehetőséget biztosít a gazdálkodók számára, hogy különböző, az igényeiknek megfelelő képzéseken, előadásokon vegyenek részt ismereteik bővítése érdekében. A képzések nagy hangsúlyt fektetnek majd a tapasztalatcserére és a problémamegoldásra, valamint ösztönzik a résztvevőket közös, innovatív projektek megvalósítására.

A gazdák bemutató üzemi programok megvalósítására, infrastruktúra kialakítására, szakmai tanulmányutak, csereprogramok, Agrár-Innovációs Operatív Csoportok létrehozására és működtetésére egyaránt pályázhatnak.

A Vidékfejlesztési Programban ezen támogatási terület egyes megvalósíthatósági szakaszait három intézkedés öleli fel:

• Tudásátadás és tájékoztatási tevékenységek;
• Tanácsadási szolgáltatások, üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatások.

2. Mezőgazdasági termelés és élelmiszer-feldolgozás:

A kormány kiemelt figyelmet fordít a mezőgazdasági termelők és élelmiszer-feldolgozók helyzetbe hozására.
Nagyjából 200 milliárd forint az élelmiszer-feldolgozóipar technológiai, erőforrás-hatékonyságot javító és hozzáadott értéket növelő fejlesztéseire fordítódik, amiből a borászok a számukra elkülönített 20 milliárdos kerettel számolhatnak.
Mezőgazdasági mérettől függetlenül.

Élelmiszeripari mikro- és kis-vállalkozások VP-ből támogatottak, a többi vállalkozás a GINOP-on keresztül juthat forráshoz.

A kertészeti ágazat 72 milliárd forintnyi összegben részesül, de az ágazatban dolgozó gazdálkodók további forrásokat igényelhetnek még az öntözésfejlesztési, az élelmiszeripari és a kockázatmegelőző beruházásokra fordítható források terhére is.

Az állattenyésztés fejlesztési támogatásai mintegy 75 milliárd forintot tesznek majd ki.

A Kormány stratégiai célként kezeli a mezőgazdasági vízgazdálkodást és az öntözésfejlesztést. Erre mintegy 54 milliárd forint van elkülönítve a Vidékfejlesztési Programban.

A Vidékfejlesztési Programban ezen támogatási terület egyes megvalósíthatósági szakaszait az alábbi intézkedések ölelik fel:

• A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszerei;
• Beruházások tárgyi eszközökbe;
• A természeti katasztrófák és katasztrófaesemények által károsított mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítása és megfelelő megelőző intézkedések bevezetése;
• Termelői csoportok és szervezetek létrehozása;
• Állatjólét;
• Kockázatkezelés;
• Együttműködés.
• AKG+ÖKO: 240 milliárd forint
• Natura2000: 51 milliárd forint
• Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT): 23,6 milliárd forint.

A Vidékfejlesztési Program kiemelt figyelmet fordít környezetünk állapotának, hazánk biológiai sokféleségének megőrzésére, illetve fejlesztésére. A célkitűzések igazolják, hogy a környezet igényeit fokozottan figyelembe vevő gazdálkodás segítheti a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást. Az agrár-környezetvédelmi, -természetvédelmi módszerek integrálása a mezőgazdasági gyakorlatba a hosszútávon fenntartható gazdálkodás alapjait teremti meg, az alábbi intézkedéseken keresztül:

• Agrár-környezetvédelemi és éghajlattal kapcsolatos intézkedések;
• Ökológiai gazdálkodás;
• Natura 2000 kifizetések és a víz-keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések;
• Hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek számára teljesített kifizetések.

3. Erdőgazdálkodás:

A Vidékfejlesztési Program kiemelten tekint a környezetkímélő gazdálkodási módokra, a megújuló energiák használatára, az erdőterületek növelésére és a minőségi, fenntartható erdőgazdálkodás folytatására.

A program támogatja a hagyományos erdőtelepítést a korábbi időszakhoz hasonlóan, újdonságként az ipari célú faültetvény létrehozását és az operatív csoport tagjainak az innovatív projekt keretén belüli kísérleti fejlesztéseit. Új intézkedésként az agrár-erdészeti rendszerek létrehozását és fenntartását, illetve az erdőkárok megelőzését, valamint az előző időszakból is ismert helyreállítását. Folytatódik a korábban is támogatott közjóléti létesítmények építése. A Vidékfejlesztési Program részeként a már meglévő erdők természetességének és ökológiai ellenálló képességének növelése is támogathatóvá válik, hasonlóan az erdészeti technológiák fejlesztéséhez a mikro- és kisvállalkozások számára.

Emellett újonnan támogatja az erdő-környezetvédelmi vállalásokat, illetve az erdészeti genetikai erőforrások megőrzését és fejlesztését.
Nem támogatott a rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvények, karácsonyfák, valamint gyors növekedésű fajok energetikai célú faültetvényeinek telepítése.

A Vidékfejlesztési Programban ezen támogatási terület egyes megvalósíthatósági szakaszait három intézkedés öleli fel:

• Az erdőterületek fejlesztésére és az erdők életképességének javítására irányuló beruházások;
• Erdő-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatások, természetmegőrzés;
• Natura 2000 kifizetések és a víz-keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések.

4. Vidéki térségek fejlesztése:

Vidéki térségnek minősül az a település, ahol a népesség 10 ezer főnél kevesebb, illetve ide sorolhatóak a 10 ezer fő feletti lakossággal rendelkező tanyás települések külterületei. Budapest és a budapesti agglomerációhoz tartozó települések nem jogosultak a pályázati források igénybevételére.

A támogatást mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére (14 Mrd), vidéki térségben működő mezőgazdasági termelők nem mezőgazdasági tevékenységének indítására, (50 Mrd fejlesztésre), árutermelő/szolgáltató mikro-vállalkozások kialakítására, közös, termelésfejlesztő projektek elindítására, vidéki térség fejlesztésére vehetik igénybe a gazdálkodók.

A Kormány továbbra is lehetőséget biztosít a LEADER Helyi Akciócsoportok fejlesztési elképzeléseinek támogatására. A Vidékfejlesztési Programban a teljes EU-s forrás 5%-a jut a térség adottságainak és szükségleteinek leginkább megfelelő beruházások megvalósítására a LEADER program keretében.

A Vidékfejlesztési Programban ezen támogatási terület egyes megvalósíthatósági szakaszait négy intézkedés öleli fel:

• A mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások fejlesztése;
• Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben (86 Mrd; kisméretű infrastruktúra-fejlesztés: 64 Mrd; és alapvető szolgáltatások fejlesztése: 22 Mrd);
• Együttműködés;
• LEADER helyi fejlesztésre (közösségvezérelt helyi fejlesztésre) irányuló támogatás (LEADER 60 Mrd).

Két tematikus alprogram

5. Fiatal gazdák támogatása:

A fiatal gazdálkodók továbbra is kiemelt célcsoportjai az új vidékfejlesztési politikának. A program a fiatal (40 évesnél nem idősebb) és képzett mezőgazdasági szakemberek számára lehetőséget biztosít új mezőgazdasági vállalkozás létrehozására. Erre a célra közel 37,7 milliárd forint került elkülönítésre.

A Fiatal Gazda Tematikus Alprogram az induló, valamint az 5 évnél nem régebben gazdálkodó fiatal mezőgazdasági termelőket segíti. Megváltoztak a feltételek!

Az alprogram számos lehetőséget biztosít az ifjú gazdálkodóknak arra, hogy egy gazdaság indító támogatása mellett bővíthessék szakmai és üzleti tudásukat, készségeiket, speciális szaktanácsadásban részesüljenek, fejleszthessék gazdaságukat és megvalósíthassák elképzeléseiket! A fiatal és képzett mezőgazdasági szakemberek beruházásainak támogatására mintegy 38,8 milliárd forintot különített el a kabinet.

A Vidékfejlesztési Programban ezen támogatási terület egyes megvalósíthatósági szakaszai:

• A mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások fejlesztése;
• Fiatal Gazda Tematikus Alprogram (FIG).

6. Rövid Ellátási Lánc együttműködés:

A Vidékfejlesztési Programban a rövid ellátási lánc egy olyan együttműködés, amely mezőgazdasági termelők közreműködésével új vagy továbbfejlesztett, maximum 1 közvetítőt beiktató értékesítési formát dolgoz ki és működtet, amely a tagok rendszeres értékesítési formájává válik.

Ennek keretében a gazdálkodók a piacra jutást segítő tevékenységekhez, kisebb beruházásokhoz, valamint a termeléssel, elemiszer-biztonsággal, az egyes értékesítési formákkal vagy akár feldolgozással összefüggő ismereteik és készségeik bővítéséhez pályázhatnak támogatásra.

A Vidékfejlesztési Programban ezen támogatási terület egyes megvalósíthatósági szakaszait: egy intézkedés öleli fel:

• Együttműködés;
• Rövid Ellátási Lánc (REL) alprogram.

A Vidékfejlesztési Program kialakításában a 2007–2013-as időszakhoz képest jelentős változás az új, egységes rendszerhez illeszkedő eljárásrend, az egyszerűsített támogatástípusok bevezetése és az egyszerűsített elbírálás.

A 2015-ben már megjelent felhívások

A 2014–2020 közötti uniós fejlesztési időszakban a Vidékfejlesztési Program pályázatai közül eddig négy felhívást ismerhettek meg a gazdálkodók.

1. Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés:

Megjelenés: 2015. október 8.
Forráskeret: 158,6 milliárd forint.
Pályázat benyújtásának határideje: 2015. december 31.

Az agrár-környezetgazdálkodási program keretében fontos cél a vidéki területek fenntartható fejlődésének támogatása, a környezet állapotának megőrzése és javítása. Kiemelten kívánja továbbá támogatni a biológiai sokféleség megőrzését a környezettudatos gazdálkodás és fenntartható tájhasználat kialakításával. A kedvezményezett aktív mezőgazdasági termelők ötéves kötelezettségvállalás mellett pályázhatnak. Az AKG újdonsága, hogy a program forrásai degresszív módon kerülnek kifizetésre, mellyel a kormány egyértelműen a kis- és közepes gazdaságokat helyezi előtérbe. A szántóföldi földhasználati kategória esetén a támogatás intenzitása 300 hektár nagyságú földterületig 100 százalék, 300 és 1200 hektár között 85 százalék, 1200 hektárt meghaladó terület esetében 50 százalék. Ezekkel szemben a gyep, nád és ültetvény földhasználati kategóriák esetén a támogatás intenzitása minden esetben 100 százalék.

2. Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása:

Megjelenés: 2015. október 8.
Forráskeret: 51,5 milliárd forint
Pályázat benyújtásának határideje: 2015. december 31.

Az ökológiai gazdálkodásra történő áttérést támogató felhívás a környezet megóvása, a termelők és fogyasztók egészségének védelme érdekében a kedvezőtlen környezeti hatások csökkentését és az élelmiszer-biztonság garantálását tűzte ki céljául. A támogatás alá vont területnek el kell érnie minimum a táblánkénti 0,3 hektárt. A minimális művelési méretnek pedig áganként legalább 1 hektár nagyságúnak kell lennie. A támogatás feltétele az ökológiai gazdálkodás 5 éves fenntartása az átállás alatt levő és az átállt területeknél egyaránt.

3. Helyi Fejlesztési Stratégiák elkészítésének támogatása:

Megjelenés: 2015. november 10.
Forráskeret: 1 milliárd forint
Pályázat benyújtásának határideje: 2015. december 10. – 2015. december 17.

A pályázatok benyújtására kizárólag az Irányító Hatóság által előzetesen elismert Leader Helyi Akciócsoportok számára nyílik lehetőség. A rendelkezésre álló forrásból a helyi fejlesztési stratégia elkészítésére, ezen belül képzések szervezésére, elemzések, tanulmányok elkészítésére, konzultációs tevékenységek, fórumok lebonyolítására, valamint adminisztrációs és igazgatási feladatok elvégzésére kaphatnak támogatást az akciócsoportok.

4. Trágyatárolók építésének támogatása:

Megjelenés: 2015. november 20.
Forráskeret: 5,6 milliárd forint.
Pályázat benyújtásának határideje: (a rendelkezésre álló keret kimerüléséig).

Az Irányító Hatóság a végrehajtás során a források 80%-át a legfeljebb 1 275 000 euró STÉ üzemmérettel rendelkező mezőgazdasági termelők számára biztosítja. A pályázat keretében a trágyatároló megépítése kötelező, emellett a gazdálkodó szabadon választható projektelem megvalósítását is vállalhatja. Az egyéni beruházás esetén maximum 50 millió forint, kollektív beruházás esetén maximum 100 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek a pályázók. A támogatás feltétele, hogy a gazdálkodó a megvalósítást követően a projektet 5 évig fenntartsa.

A Kormány célja, hogy 2016. év végéig minden pályázati felhívás megjelenjen és lehetőleg még az év első felében ismertté váljon a gazdálkodók számára. A 2016. évi Fejlesztési Keret elfogadására várhatóan 2015 decemberében kerülhet sor.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai