Tovább egyszerűsödhet a KAP

Kategória: Agrárgazdaság | Szerző: Palakovics Szilvia szakértő, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, 2016/01/06

Ismét felütötte fejét a madárinfluenza

A francia állategészségügyi hatóságok megerősítették, hogy a dél-nyugat franciaországi Dordogne régió egyik gazdaságában H5N1 vírussal fertőzött baromfit találtak november 24-én. Az eset 2007 óta az első Franciaországban. A hatóságok azonnal alkalmazták az ilyenkor előírt uniós fertőtlenítési és tisztítási eljárást, csakúgy, mint a 10 km-es sugarú körzetben előírt kereskedelmi tilalmat. A francia mezőgazdasági miniszter, Stéphane Le Foll azonnal elrendelte az állategészségügyi hivatalok vezetőinek rendkívüli ülését, amelyet november 26-án tartottak meg. Az egyeztetésen meggyőződtek róla, hogy minden egészségügyi óvintézkedést betartanak. Az elmúlt években főként Ázsiában és a Közel-Keleten lehettünk tanúi hasonló járványoknak, amelyek többmilliós veszteséget eredményeztek a baromfiállományban. Amennyiben Európában továbbterjed a fertőzés, az tovább ronthatja az állattenyésztési ágazat orosz embargó nyomán amúgy is megromlott helyzetét. Bár a legsúlyosabban a tejtermelők érintettek a válságban, azért a baromfitenyésztőknek is van mitől tartaniuk, hiszen a járvány eszkalálódása, vagy akár csak hírének elterjedése is eltántoríthatja jelenlegi külkereskedelmi partnereinket.

A tejtermelők és sertéstartók helyzetén több alkalommal, segélyprogramokkal és átmeneti válságintézkedésekkel próbált a Bizottság javítani, ezek azonban csak átmeneti megoldásnak bizonyultak. A kétségbeesett tejtermelők mára már egyenesen Paul Hogan mezőgazdasági biztos leváltását követelik, mivel véleményük szerint Hogannak nem sikerül megfelelően reagálnia és kielégítő választ adnia a kialakult piaci helyzetre és a tejárak drasztikus csökkenésére. Az Európai Tej Tanács, amely közel 100 ezer tejtermelőt tömörít Európa-szerte, és nagyszabású tüntetéseiről híres, november 23-án írt kétoldalas, Jean-Claude Junckernek címzett levelében szakmai inkompetenciára és a gazdálkodók figyelmen kívül hagyására hivatkozva kéri a biztos leváltását. Az érdekszervezet a biztost hibáztatja, amiért nem fogadta el javaslatukat egy termeléskorlátozást jutalmazó, túltermelést büntető rendszer életbeléptetésére. A szervezet szerint a Bizottság 500 millió eurós válságintézkedése semmit sem tett a probléma lényegének megváltoztatása érdekében.

A sertéságazatban Hogan ismét a magántárolási intézkedés újranyitásával próbálkozik, hogy a nyomott árak és az alacsony kereslet következtében kialakult helyzetre megoldást kínáljon. Hogan szerint az intézkedés alkalmas arra, hogy az ágazatot kisegítse a bajból, és az időpont is megfelelő annak újbóli megnyitására. Legutóbb márciusban került sor hasonló intézkedés bevezetésére a sertéságazatban, amely 8 héten keresztül futott, és mintegy 64 ezer tonna sertéshús piacról történő ideiglenes kivonását segítette, összesen 17 millió euró értékben. A korábbi intézkedés hatása csekélynek mondható. Az új magántárolási támogatás január elejétől indulna, és némiképp más lenne, mint az elődje. Az új intézkedés már a sertészsírra is kiterjedne, és azonnali export esetén lehetőséget adna a tárolás alóli kivonásra. A támogatás mértéke is 20%-kal magasabb lenne, ezzel ösztönözve a termelőket a minél nagyobb arányú kivonásra. A biztos korábban elzárkózott a magántárolási intézkedés ismételt bevezetésétől, mondván a piacnak a legutóbbi magántárolási támogatásból felocsúdva meg kell találnia az egyensúlyt.

A magántárolási intézkedés újbóli bevezetése mellett az Uniónak újra tárgyalásokat kell kezdeményeznie Oroszországgal annak érdekében, hogy az élősertésre, sertészsírra vonatkozó importkorlátozásokat, amelyeket főként egészségügyi, mintsem politikai okokból vezetett be, megszüntesse az Unióval szemben. Oroszország még 2014 januárjában elővigyázatosságból vezette be ezeket az importkorlátozásokat a balti országokban kitört afrikai sertéspestis nyomán, hónapokkal a politikai okokból indított embargó bejelentése előtt. A tárgyalások kezdeményezésére most Belgium vezetésével több uniós tagország felhívta a Bizottság figyelmét, hogy a sertéságazat különösen nehéz időket él jelenleg, ezért a korlátozás megszüntetésével legalább minimális árnövekedést lehetne elérni a piacon. Oroszország azonban elutasítja az EU állatbetegségek kitörésének megakadályozása érdekébe felállított regionális rendszerét. Az Unió egészségügyi biztosa több levélben is a technikai tárgyalások újranyitását kezdeményezte, a megállapodás azonban kudarcba fulladt, miután Oroszország csupán bilaterális exportszerződéseket fogadna el némely „korlátozott számú, politikai alapon általa kiválasztott” országgal. Az Unió ezt a megközelítést azonban diszkriminatív jellegére hivatkozva nem fogadja el. A korlátozás tehát a közeljövőben várhatóan nem enyhül, és az állattenyésztési ágazat exporthelyzetét csak tovább ronthatja a napokban felfedezett madárinfluenza híre.

Már csak két vidékfejlesztési program vár elfogadásra

A tagállamok 2014–2020 vidékfejlesztési programjai közül már csak kettő vár a Bizottság jóváhagyására, miután a napokban Málta, Franciaország, Spanyolország és Olaszország programját is elfogadták. Már csak Görögország és Ciprus vár a sorára. Eddig a teljes 99,58 milliárd eurós hétéves vidékfejlesztési keretnek összesen 95%-a került jóváhagyásra. A keretből mintegy 2 milliárd eurót a szélessávú internet vidéken történő elterjesztésére fordítanak, amely az EU egyik napokban útjára indított programját is támogatja. A célkitűzés lényege, hogy a vidéki lakosság is hozzáféréssel rendelkezzen a szélessávú internethez – mondta Phil Hogan mezőgazdasági biztos egy Brüsszelben megtartott (november 17.) konferencia keretében. A városi és vidéki területek közötti szakadék megszüntetése az EU tíz legfontosabb prioritásának célja. Hogan az alkalom keretében elmondta, hogy még mindig nagy lemaradás tapasztalható, ugyanis a vidéken élőknek csupán a negyede rendelkezik internet-hozzáféréssel, míg a városban élőknél ez az arány 2/3. Ezt a lemaradást mihamarabb kezelni kell, mert a mai világban ez lehet az egyik legnagyobb akadálya a vállalkozásoknak, üzleteknek, állásoknak és fejlődésnek – mondta. A program egyébként az egységes digitális közös piac tervének is része, ami 2020-ra a gyors és ultragyors szélessávú internet elterjedtségét célozza meg. Nem csupán vidékfejlesztési forrásból támogatják ezt a célt, de az unió Strukturális Alapjából is mintegy 6,4 milliárd eurót fordítanak erre. A mezőgazdasági biztos értesítette a tagállamokat egy szélessávú internettel foglalkozó irodahálózat létrehozásáról, amely brüsszeli, nemzeti és regionális szinten alapított irodákból állna és a beruházók, valamint a hatóságok kérdéseire adna választ. Az irodák 2016 tavaszától kezdenek működni.

Újabb KAP-egyszerűsítés a színtéren

Phil Hogan mezőgazdasági biztos az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának újabb egyszerűsítési csomagját mutatta be a mezőgazdasági és halászati miniszterek november 16-i tanácsülésén. A biztos a KAP egyszerűsítését biztosi pályafutásának egyik legjelentősebb feladataként tartja számon. A legújabb egyszerűsítési tervek a helyszíni ellenőrzések számának csökkenésére, a fiatal mezőgazdasági termelőkre, és a termeléshez kötött támogatások rugalmasabb tagállami végrehajtására vonatkoztak, és a tervek szerint már jövőre életbe lépnének, csak úgy, mint a Bizottság-szintű piacszabályozó intézkedések számának 200-ról 40 végrehajtási és delegált jogi aktusra történő csökkentésének terve. A biztos beszámolt továbbá arról a szándékáról, miszerint a jövőben a gazdálkodók kollektív agrár-környezetgazdálkodási kérelmeket nyújthatnának be. Közös erőfeszítéssel ugyanis sokkal hatásosabb és hatékonyabb módon nyílik lehetőség a közjavak előállítására. A helyszíni ellenőrzések számának csökkenését a tagállamok ellenőrzésben betöltött rugalmasabb szerepével oldaná meg, amely lehetővé teszi, hogy kockázatalapú, sokkal célzottabb megközelítést alkalmazzanak az ellenőrzés során. Mindez jelentősen csökkentené a gazdálkodók, valamint a nemzeti végrehajtó intézmények adminisztrációs terhét. Ebbe az irányba hat, valamint a gazdák támogatáselvonását és szankcióját hivatott csökkenteni az az elképzelés is, miszerint a jövőben bevezetnék a megelőző célú előzetes ellenőrzést is, mint az egységes területalapú kérelem részét. Az eljárás során a tagállam erre kijelölt hivatala előzetesen azonosítaná az esetleges problémákat, hiányosságokat a gazdálkodó kérelmében, amelynek orvoslására a gazdálkodónak az egységes kérelem beadási határidejét követő 35 napig lenne lehetősége bármilyen szankció következménye nélkül. Az előzetes ellenőrzés lehetővé tenné a közösségi forrásokkal történő jobb gazdálkodást, valamint kezelhetővé válnának azok az esetek, amikor a gazdálkodók valamilyen nyilvánvaló hibát vétettek a kérelmezés során. Az elképzelések szerint a tagállamok átcsoportosíthatnának összegeket a termeléshez kötött támogatások fejezetei között, valamint szélesebb mozgásterük lenne a jogi személyek fiatal gazda támogatásban való részesítésére.

Egyes környezetvédő csoportok is változásokat kezdeményeztek egy napokban napvilágot látott tanulmány nyomán, amely arra vonatkozóan tett megállapításokat, hogyan érvényesül a környezet- és természetvédelmi szabályok és irányelvek végrehajtása a gyakorlatban. A megállapítások rámutattak, hogy bár a jogi védelem létezik, más rendeletek ugyanakkor veszélyeztetik azok érvényesülését. A környezetvédők úgy vélik, a Bizottságnak nemcsak a támogatásokra kellene fókuszálnia, hanem azok hasznosulására és az irányelvek érvényesülésére is. Az Uniónak a gazdálkodókkal együtt, hozzájuk közel kellene kidolgozni a környezetvédelmi szabályokat, hiszen a gazdálkodók a biodiverzitás őrzői – mondta az Unió környezetvédelmi biztosa, Karmenu Vella. A november 17-én környezetvédelmi érdekcsoportok részvételével megrendezett KAP-konferencia keretében hasonló megállapításra jutottak a résztvevők. Úgy vélik, hogy a KAP jelenlegi támogatáspolitikája a fásított legelők megszűnése irányába hat, amelyek ugyanakkor talajvédelem és biodiverzitás szempontjából rendkívül hasznos elemek. A megállapítás annak a 23 oldalból álló dokumentumnak a része volt, amely a vita eredményeképpen született: „Európa fás legelői: lassú halálra ítélve a KAP által?”. A környezetvédők ez esetben is a KAP módosításának szükségességére hívták fel a figyelmet, mivel a támogatáspolitika a nem termelékeny elemek megszűnése irányába hat, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy a fás legelőket aktívan használják legeltetés céljából, és mint ilyet, támogatható területnek kellene minősíteni.

Mindkét környezetvédő csoport arra hívta fel a Bizottság figyelmét, hogy erőfeszítéseiket, amelyeket jelenleg a KAP egyszerűsítésébe fektetnek, azzal egyidejűleg hasonló környezetvédelmi problémák kezelésére is kellene fordítani.

Lezárult egy költségvetési év, jöhetnek az elszámolások

A költségvetési év végeztével a Bizottság szokás szerint megkezdi a lezárt év összegzését és elszámolását, amelynek eredményeként a napokban bejelentette, hogy 410 millió eurót visszatérít az európai gazdálkodóknak. Az Európai Unió szabályai szerint egy-egy pénzügyi év végeztével a pénzügyi irányelv alkalmazása folytán befolyt összegek (1,3%-os csökkentés), valamint a krízistartalékból fel nem használt összegek visszafizethetőek a tagországok gazdálkodóinak. A krízistartalék felállítása érdekében a 2015-ös, közvetlen támogatási keret került csökkentésre. A krízistartalék innentől kezdve minden évben felállításra kerül, ez biztosítja, hogy piaci krízishelyzetek esetén legyen mihez nyúlni. A fel nem használt források visszatérítésének mechanizmusát a 2013-as KAP-reform vezette be, és első alkalommal a 2014-es támogatási évben került alkalmazásra. Bár a 2015-ös évben nem szűkölködtünk piaci krízisekben, azonban azok kezeléséhez elegendőnek bizonyult a 2015-ös év költségvetésében erre a célra elkülönített és átcsoportosított összeg, így a krízistartalék érintetlen maradt. (Az 500 millió eurós segélycsomag már a 2016-os év költségvetését terheli.) A tagállamoknak egy év áll rendelkezésükre, hogy a megmaradt 410 millió eurót visszaosszák a gazdálkodóknak valamilyen módon.

Ezzel egyidejűleg ugyanakkor ellentétes irányú pénzfolyamatok is indulnak, ugyanis a Bizottság összesen mintegy 284 millió eurót hajt be a tagországoktól az elmaradásaik büntetéseként. A visszafizetési kötelezettség csak Írországot (68 millió €), Hollandiát (52 millió €), Olaszországot (51,28 millió €), az Egyesült Királyságot (34,6 millió €), Görögországot (12,64 millió €), valamint Németországot (12,15 millió €) érinti, és olyan esetek miatt került kiszabásra, mint a MePAR terén tapasztalt hiányosságok, termelői szervezetek nyilvántartásának hibái, kölcsönös megfeleltetés ellenőrzésének hiányosságai stb. A Bizottság szigorúan betartatja a közösségi források felhasználásának szabályait, évente több mint 100 ellenőrzést végez, és a tapasztalt hiányosságokat, hibákat pénzbüntetéssel illeti.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai