„Ne gondoljuk túl az innovációt!”

Kategória: Agrártámogatások | Szerző: V.B., 2016/01/07

A tanácskozáson Irk Attila, a Green Carpathia Vezető Tanácsadói Kft. ügyvezetője Fejlesztések finanszírozása a Széchenyi 2020 és a Horizont 2020 pályázati rendszerekből címmel tartott előadást.

A szakember a konferenciát követően interjút adott az Agráriumnak. A beszélgetés során egyebek között arra voltunk kíváncsiak, mit jelent a hazai és a közvetlen brüsszeli pályázatoknál az innováció, miért gondolják azt gyakran túl a magyar gazdák? Milyen trendek népszerűek a pályázatoknál, és miért fontos, hogy megfelelően válasszunk kutatókat egy fejlesztéshez? Hogyan értékelnek Brüsszelben, és miben kell változniuk a magyar pályázóknak?

– Hogyan tudná definiálni az innováció fogalmát?

– Cégünk innovációval foglalkozik, fő szakterületünk az ipari, mezőgazdasági és élelmiszeripari, illetve szolgáltató szektorban az úgynevezett GINOP-pályázatok és brüsszeli H2020 pályázatok. Tapasztalatunk szerint a gazdák, nagyvállalkozók az innováció kapcsán rendre mindenféle áltudományos vagy éppen túldimenzionált, tudományos alapú dolgokra gondolnak. Pedig az innováció fogalma alatt nem kell többre gondolni, mint hogy egy adott vállalkozásban komoly műszaki, szakmai előrelépést teszünk, amihez saját szellemi tőkét használunk vagy külső fejlesztő szakembert (általában mérnököket) vonunk be.

Lehet, hogy az innovatív csomagolástechnológiánkat egy másik iparág már használja, de ha ezáltal a mi termékeink eladhatóbbak, tartósabbak, egészségesebbek lesznek, akkor innováción alapuló piaci előnyre tettünk szert!

Vagy vegyünk egy másik példát: egy hagyományos termelőszövetkezetben az egyszerű üvegházas paradicsom- vagy paprikatermesztésről a termelő átállt egy saját igényeihez igazított, félautomatizált rendszerre, és mindezt megújuló energiafelhasználással kombinálta, akkor már igenis innovációról beszélhetünk.

Az innovációval kapcsolatos legfontosabb kérdés az, hogy a fejlesztés által létrehozott eszközzel valóban új technológiát valósítunk-e meg, újfajta termékeket hozunk-e létre az adott iparágban.

– A pályázók eddig miért törekedtek arra, hogy innovációs forráshoz jussanak?

– Leginkább a munkabér és a járulék elszámolásának lehetősége miatt kedvelik az innovációs forrásokat. A projekt teljes futamideje alatt (a kísérleti modell lefejlesztésétől a egész gyártósor megtervezéséig és legyártásáig, a végtermék piacosításáig) akár évek is eltelhetnek (egy pályázat akár 20–24 hónapot is megenged), a mérnökök, technikusok bérét pedig általában a pályázatból finanszírozzák.

Tapasztalatom szerint a mezőgazdaság területéről leginkább nagyvállalkozások látnak ebben üzleti lehetőséget. Komoly jelentősége van annak, hogy az innovációval exportpiacra is ki tudnak-e lépni, tudnak-e fejleszteni, vagy csak itthonra termelnek. A legfőbb célja ezeknek a pályázatoknak, hogy a fejlesztés, technológia nemzetközi szinten is ismert legyen. A hazai pályázók tehát a saját fejlesztésükhöz előszeretettel vesznek fel fejlesztő munkaerőt is. Ezt hívják K+F munkaerőnek, agrár-, gépész-, erdő-, illetve villamosmérnökök.

– Milyen trendek figyelhetők meg a pályázatokban?

– Az élelmiszeriparban a nemzetközi pályázatokban (Horizon2020) a nagy gazdasági technológiái megoldások helyett igyekeznek „ember- és környezetbarát” élelmiszer-biztonsági technológiák felé elmozdulni. Ezért nagyon fontos például a környezetközpontú élelmiszergyártás, alapanyag-termelés. Több olyan projektünk is van magyar és európai szinten, ahol a műtrágyakiváltáson gondolkodnak, az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban pedig jellemző a fogyasztói igényekhez való alkalmazkodás. Kulcskategória Európában és nálunk is a pályázatokban a fenntartható élelmiszer-előállítás.

Divatosak a „bio” és az „agrárdiverzitás” fogalmak is (betakarítás előtti veszteségek minimalizálása, talajerő-gazdálkodás, genetikai frissítések), ezen témakörökben szintén várják a projekteket. Foglalkozni kell a regionális termékekkel is (Magyarországon ez igen érzékeny terület), brüsszeli pályázatokkal kapcsolatban például megkerestek már minket a fűszerpaprika- vagy a méztermelés innovációjával kapcsolatban, ami tipikusan magyar kihívás. Ezekben az esetekben elsősorban azt kell bemutatnunk a pályázati értékelőknek, hogy a mi fejlesztésünk nemcsak a magyar piacot érinti, hanem legalább regionális szinten el tud érni fogyasztókat, termelőket, feldolgozókat, és be kell bizonyítanunk, hogy ehhez csak mi tudunk jó megoldásokat kínálni

– Mire számíthatnak a megbízóik, mire kell figyelniük?

– A partnereink 90 százaléka vállalkozó. Amikor egy vállalkozás generál egy projektet, és fejlesztési igénye merül fel, akkor a szükséges mértékben igénybe vehet kutatói szolgáltatást. Ezt megteheti úgy, hogy a kiválasztott kutatóintézet alvállalkozóként végzi a szükséges vizsgálatokat, illetve a két partner konzorciumot alapít. Egy profitorientált gazdasági társaság egészen más szemléletet visz egy projektbe, mint egy nonprofit kutatóközpont. A legtöbb esetben egy-egy kutató megbízása akár magán, akár céges vagy egyetemi úton nem megkerülhető és szükséges is a projektben. Az a fontos, hogy úgy válasszunk maguknak vizsgálólaboratóriumot, kutatókat, hogy mi irányítsuk a projekt kutatási irányát.

Amikor innovációs pályázatban gondolkodunk, a projektgazdának nagyjából 70–80 százalékban biztosnak kellene lennie abban, hogyan működik a fejlesztése, illetve, hogy lesz piaca. Sajnos sok támogatást fizetnek hazai és európai szinten is olyan projektekhez, amelyek később nem vezetnek eredményre, a gyakorlatban nem működnek, vagy a piacon nincs rájuk igény. A vállalatok gyakran egy korábbi kész terméket fejlesztenek tovább, vagy prototípusból sorozatképes terméket állítanak elő.

– Milyen nehézségekkel szembesülnek a pályázók?

– Több agrárszakmai szervezetben vagyunk tagok, és az ott szerzett tapasztalataink is azt mutatják, hogy egy gazdának nagy nyitottságra van szüksége, túl kell látnia a napi problémáin ahhoz, hogy valóban elindítson innovációs projekteket.

Brüsszelben kis- és középvállalkozások számára 13 témakörben írnak ki folyamatosan jelentős innováció­tartalommal bíró pályázatokat. Ezek közül csupán egy foglalkozik kifejezetten élelmiszeriparral, mezőgazdasággal. Viszont a környezettudatosság és a fenntartható termelés mindegyik pályázati kiírásban alapvető cél. Korábban csak nagyvállalatok indulhattak, nekik viszont nemzetközi szintű konzorciumot kell összeállítaniuk más tagállami nagyvállalatokkal, kutatóintézetekkel, egyetemekkel. Ami – lássuk be – egy kis országból indulva nem olyan egyszerű. Nagyon kevesen kezdenek bele, mert óriási feladat és sok-sok munka. Éppen ezért az a tény, hogy kkv-k is el tudnak indulni, óriási lehetőség a magyar gazdaságoknak!

– Miben lenne fontos változtatniuk a hazai pályázóknak?

– Magyarországon kialakult egy rossz gyakorlat, ezt a saját ügyfélkörünkben is tapasztaljuk. Sokszor megkérdezik, mire van pénz, és ezután találják ki a fejlesztést és a projekt részleteit, tehát a támogatáshoz igazítják a projekt paramétereit. Éppen fordítva lenne helyes! Nagyrészt kész fejlesztési tervvel, nagyságrendileg összeállított költségvetéssel kell rendelkezni, és ehhez kell megfelelő forrást találni.

Ugyanis azt, hogy valakinek brüsszeli Horizont 2020-as támogatást vagy hazai GINOP-os pályázatot ajánlunk, az dönti el, hogy a pályázó a fejlesztésével milyen piacra szeretne eljutni. A magyar piacnál nagyobb területre van-e fejlesztése, amivel eleve nemzetközi piacon volt eddig is, és ott szeretné az érvényesülését jobban fejleszteni, vagy most szeretni kijutni a nemzetközi piacra. A nemzetközi piac alatt nem kell világpiacot érteni: van, akinek Svájc az erős piaca, másoknak Észak-Európában vannak erős érdekeltségei.

– Mi a különbség a hazai és a közvetlen brüsszeli támogatások között?

– A támogatási arány itthon egy kicsit alacsonyabb, a jelenlegi pályázatoknál egy vállalkozás nagyjából 50 és 65 százalékot tud elérni reálisan, míg Brüsszelben egységesen 70 százalékot. Az már nagy különbség, hogy Brüsszelben a projektnek egy nehéz európai versenyben kell nyernie, a hazai pályázati rendszerben pedig előre pontozható pályázati keretben tudjuk biztosítani a projekt támogatását.

Brüsszelben nagyobb ívű, átfogóbb, több országban hasznosítható projekteket szeretnének látni, több oldalról meg kell világítani, miért is jó a fejlesztésünk. Angol nyelvű üzleti tanulmányt is kell készíteni, úgy, hogy ne csak a szakmai értékelőknek, hanem a kockázati tőke számára is vonzó legyen a projekt. Elég nagy nehézséget jelent, hogy az ügyfelek nagyon ritka esetben tudnak jó üzleti tervet készíteni. Mi elsősorban a projektek üzleti oldalát próbáljuk előtérbe helyezni, bemutatni, hogy a projekt életképes, bevételt fog termelni.

Míg a hazai pályázatoknál nem tudjuk, pontosan mikor fogy ki a pályázati keret, így viszonylag gyorsan kell a pályázatokat elkészíteni, addig Brüsszelben 2014 óta folyamatosan évekre előre látható határnapoknál adjuk be a pályázatokat, nagyon jól számítható az értékelés. A pályázati dokumentációban leírt kettő vagy négy hónap alatt értékelnek (ez pályázatonként eltérő), és az értékelést a pályázó tudomására is hozzák. Idén négy határnapunk volt, amikor be lehetett adni a pályázatokat, 2016-tól már nyolc lesz. Addigra vagy elkészülünk vele, vagy ha nem, tudomásul vesszük, hogy nincs kész az anyag, dolgozunk rajta még, és beadjuk egy vagy két hónappal később: nem történik semmi.
A hazai pályázati rendszerben minden pályázatíró úgy készíti elő a pályázatokat, hogy a beadás formailag éppen megfeleljen, és mivel az idő általában kevés, ezért hiánypótlást szoktunk beadni. Brüsszelben viszont nincs lehetőség hiánypótlásra. Ott elvárják, hogy tökéletes anyagot csináljunk, és nem tesznek fel kérdéseket. Ha valamilyen válasz nem megfelelő, elutasítják a pályázatot.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai