Nehéz, de sikeres év

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Fehér István, 2016/01/09

Mindezekről Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára adott számot az országos Betakarítási Koordinációs Bizottság szaktárcánál tartott ülését követő sajtótájékoztatóján, amelyet a legfontosabb őszi növények betakarításának 99 százalékos állásánál részletezett. Elmondta: az idén is bebizonyosodott, hogy a mezőgazdaság számára nincs két egyforma esztendő. Az év elején Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és Bács-Kiskun megyében kellett fagykárral szembenézni. Majd a nyár közepén a nagy forróság jelentkezett, legerőteljesebben az Alföldön. A meteorológiai mérések szerint 1903 óta ez volt a harmadik legforróbb nyár, majd később, október 1-jétől november közepéig a sokéves átlagnál 2–3-szor több csapadék hullott, amely hetekre vetette vissza az őszi betakarítási és a talaj-előkészítő munkákat és a vetést.

Ennyi még nem volt GMO-mentes

Az idei betakarítási eredményekről a részletekről szólva a vezető szakember kifejtette: a kerekítve 632 000 hektáron termelt napraforgó betakarítása lényegében véget ért, a 99 százalékos állásnál a termésátlag 2,49 tonna hektáronként, ez elmaradt a 2014-es 3 tonnától, de összességében a termés 1,6 millió körüli lesz. A múlt évi 3 tonnás átlag rekord volt, így az idei átlagot kimondottan jónak tartja.

Az államtitkár több okból külön is megemlítette a szóját, amely ugyan nem nagy területen volt, bár nem mostanában fordult elő hazánkban, hogy 77 000 hektáron legyen ez a növény, igaz az 1,85 tonnás átlag sem a legjobb, viszont a betakarított 142 000 tonnányi termés mind egy szemig GMO-mentes. Minthogy mentes különösen kelendő külföldön: a korábbi évek gyakorlata szerint a fele döntően Németországban és Ausztriában talál vevőre.

Exportra is jut 2 millió tonna

A tájékoztató napjáig az 1 millió 137 ezer hektár kukoricából mindössze 17 000 hektár betakarítása nem volt „lajstromba” véve. Az addigi eredmények csaknem 5,7 tonnás hektáronkénti hozamot jeleznek, így a várható termés mennyisége 6,4 millió tonnára kerekedik, ami a kedvezőtlen éghajlati viszonyok miatt szintén jóval kisebb a vártnál és a tavalyi 9 millió tonnánál.

Czerván György azonban elmondta, hogy a múlt évihez képest gyengébb kukoricatermés ellenére a belföldi ellátás ebből biztosított. Exportra ugyan kevesebb, 2,0–2,1 millió tonna jut, mint egy évvel korábban. Tavaly az exportálható mennyiség elérte a 4,0 millió tonnát. Az átlagos 5,7 tonna alatti termésmennyiség nagy eltéréseket mutatott területenként, a Dunántúlon több, az ország keleti és északi területein kevesebb termett. A legmagasabb termésátlag Tolna megyében volt, a 80 000 hektárról átlag 7,4 tonnát, Somogy megyében 70 000 hektár átlagában 7 tonnát, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egy hektárról átlagosan csak 3,4 tonnát takarítottak be.

A fagyok előtt sietősen

Az egyik legfontosabb ipari növény, a cukorrépa termeléséről azt mondta, hogy a mintegy 15 000 hektárnak a 95 százalékát takarították már be. A növény hektáronkénti hozama jól alakult, 56,7 tonna, és a digesszió (cukortartalom) szintén megfelelő, 16 százalék körül mozog.
A burgonya 14 ezer hektár átlagában 24,4–24,5 tonnányival fizetett, így az össztermés meghaladja a 810 000 tonnát.

Az őszi munkák helyzetéről az államtitkár elmondta, hogy a gazdálkodók mintegy 1,6 millió hektáron készítik elő a magágyat, ez a munka csaknem teljes egészében befejeződött, az őszi mélyszántást a nagyobb fagyok előtt 2 millió hektáron végzik el, ennek csaknem kétharmadával készültek el.

Károk 200 000 hektáron

A vetési szándék is már inkább valóság, hiszen az őszi káposztarepcét egy-két százalék kivételével csaknem 236 000 hektáron, az őszi árpát 240 000 hektáron, az őszi búzát 986 000 hektáron, a rozsot 34 000 hektáron és a triticalét 115 000 hektáron vetették el – mondta
Czerván György a növényi termékek és a piac egyéb vonatkozásairól is szólt. Tudatta, hogy november elejétől a búza ára a korábbi tonnánkénti 46-47 ezer forintról 50 ezer forintra nőtt. A kukoricánál ugyanakkor az ár továbbra is 45-46 ezer forint. Közölte: az idei kárbejelentések lezárultak; ezek alapján: 203 ezer hektárra érkezett kárbejelentés, a kárenyhítési alapban 21 milliárd forint van. Ez az összeg lehetővé teszi, hogy a jogos kárenyhítési igényeketgyakorlatilag visszaosztás nélkül ki lehet fizetni.

Kifejtette azt is, hogy az élelmiszer-gazdaság 2013-ban több mint 15, 2014-ben pedig mintegy 13 százalékkal járult hozzá a hazai GDP növekedéséhez. Ez mind a két évben 0,6–0,6 százalékos növekedést jelentett az akkori 1,6, illetve 3,6 százalékos nemzetgazdasági GDP-emelkedésen belül.

Az öntözést szorgalmazzák

A sajtótájékoztatón Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke egyebek közt elmondta, hogy az idei termést jól előkészített magtárak, tárolóterek várták, a tárolókapacitás minden tekintetben elegendő. Bíznak benne, hogy a kivitelre szánt 2 millió tonna gabonaféle szállítása úgy szárazföldön, mint a Dunán zökkenőmentes lesz. Véleménye szerint az őszi munkákhoz, vetésekhez jó géppark állt rendelkezése, ám a gépek energiatakarékosabb változatra cserélése szükséges. Ezúttal is külön szólt az öntözésfejlesztés szükségességéről, amellyel jelentősen lehet emelni a termést.

Aszály: a cukorrépa is megsínylette

Jóval többet, nagyobb termést vártunk az elmúlt évtől – mondta érdeklődésünkre Kelemen István, a Cukorrépa Termesztők Országos Szövetségének (CTOSZ) főtitkára. A mintegy 15 000 hektárnyi terület betakarításának végéhez közeledve közölte, hogy a hektáronkénti répahozam 55–56 tonna, a digesszió pedig, szintén nem a végleges, 16 százalék körüli. Úgy tervezték, és a jó felszedési ütemet a néhány napos kiadós esős időt kivéve tartani tudták, hogy a betakarítást december első napjaiig, a gyári feldolgozást január 10-ig befejezik. A cukorgyárral való kapcsolatuk idén is kiváló. A répát mintegy 60 százalékban a Dunántúlról, a többit a Tiszántúlról, Kaba környékéről vitték a Magyar Cukor Zrt. Kaposvári Gyárába.
Kelemen István szerint a cukorrépa felszedése és tisztítása jó technikai feltételek mellett zajlott: a három éve vett, 400–430 ezer euróba került új répakombájnokra nagy szükség volt, igen magas színvonalat képviseltek és jól szerepeltek. A termelés eredményeire visszatérve még elmondta, hogy az aszály alaposan megviselte a növényállományt, szükség lett volna nagyobb arányú öntözésre. Ezzel most két gond is volt: az egyik, hogy az alaposan megcsappant országos répatermesztő területnek csak mindössze 6–7 százalékán voltak képesek öntözni a gazdák. Másrészt – a korábbival ellentétben – ezen ipari növény termesztésében már nincs akkora jövedelem, hogy megérné az öntözés. A jelen helyzettől függetlenül – főként, ha valamilyen formában sikerülne gyárat indítani – növelni kellene az öntözött terület arányát. Nem úgy, mint az elmúlt több mint négy évtizedben, amely alatt úgy tűnt, hogy csak ígéretek születtek, de érdemi lépések nem történtek.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai