2026. 11. 20., péntek
Jolán
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Terménytárolás napjainkban

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Mintler Szilvia, Készenlét Zrt., Pápa, 2016/01/11

A Vidékfejlesztési Program első körben támogatja a kisméretű terménytárolók (maximum 5000 tonna kapacitásig) építését, illetve a meglévők korszerűsítését.

Általános tárolási feltételek

A mezőgazdasági növénytermesztés rendkívül széles palettát ölel fel a hazai kedvező élettani körülmények között. A termények sokszínűsége – a kertészeti növényektől a takarmánynövényeken át a gabonákig – megkívánja, hogy tárolásuk során is az adott termékcsoport tárolási igényeinek megfelelő kialakításra törekedjünk.

Általánosságban elmondható, hogy alapvetően fontos a termény

  • nedvességtartalmának szabályozása;
  • a tárolási hőmérséklet;
  • esetleg légtelenítés, illetve tartósító közeg szükségessége.

Tárolóépület tervezésekor alapvető fontosságú a fentiek figyelembevételén túl a ki- és betárolás technológiájának és gyakoriságának ismerete, valamint a termény mozgatásának infrastrukturális feltételei.

Napjainkban alapvető tervezési szempont épületeinknél, építményeinknél a környezetvédelmi és energiatakarékossági lehetőségek minél szélesebb körű igénybevétele. A nagy tetőfelületű tárolóknál például jó lehetőség adódik napenergia felhasználására, de fontos a burkolt felületek takarékos felhasználása és a csapadékvíz megfelelő elvezetése, illetve összegyűjtéssel történő hasznosítása.

A tárolók típusai

A terménytárolók között két alapvető típust különböztetünk meg:

Horizontális tárolók: Földszintes épületek, általában nagy alapterülettel és nagy belmagassággal. Tervezésekor a statikai szempontok figyelembevételén túl alapvetően fontos a tárolandó termény tárolásának módja, elhelyezkedése a tárolón belül, valamint a ki- és betárolás szempontjainak figyelembevétele.

Vertikális tárolók: Jellemzően takarmánysilók, melyek méretezésénél koncentrált terhelést kell figyelembe venni, ezért komoly talajmechanikai vizsgálat és alapozási terv szükséges a tervezéséhez. Tájképi szempontból nem mindenütt megengedhető megoldás.

Szemestermény-tárolók

Szemestermény-tároló tervezésénél alapvető szempont a termény tárolási magassága, rézsűszöge, az oldalfalakra kifejtett oldalnyomás méretezése, a ki- és betárolás megoldása, a termény nedvességtartalmának megőrzése.

A tárolóépületek tartószerkezetei általában acél, illetve vasbeton tartókból készülnek, de jól használhatóak erre a célra a ragasztott faszerkezetek is.

Az oldalfalakra nehezedő oldalnyomás miatt nem elegendő a tartók közötti vázkitöltő falazat építése, szükség van a nyomás elviselésére méretezett vasbeton teherhordó oldalfal építésére, melynek magassága általában 2,00 m körül van.

A tető héjalásánál elsődleges szempont a vízzáróság, valamint meg kell akadályozni a terményre visszahulló páralecsapódást is. Erre a célra megfelel a belső felületén filcréteggel ellátott trapézlemez borítás. A tároló aljzatának méretezésénél figyelembe kell venni a tárolásra kerülő termény súlyán kívül az időszakosan beközlekedő gépek dinamikus hatásait is. Figyelmet kell fordítani a vízzáróság mellett az egybefüggő betonfelület megfelelő dilatálására is. A padozat anyaga betonacél hálóval erősített beton, vagy acélhajas beton padozat, ahol a beton minőségnek meg kell felelni a külső igénybevételeknek, úgymint vízzáróság, kopásállóság, felületi egyenletesség, esetenként szulfátállóság.

Takarmánysilók

Típusai: támfalas, horizontális silók áthajtós, illetve „U” alakú rendszerben és a vertikális vagy toronysilók.

Tömegtakarmányok tárolására kialakított rendszerek, melyek méretezésénél a tárolandó mennyiségen kívül figyelembe kell venni azok megközelíthetőségét, a ki- és betárolás lehetőségét. Toronysiló esetében az elhelyezkedés általában az istálló mellett történik, stabil gépekkel, gyakran automatikával ellátottan.

A toronysilók nagyobb bekerülési költséggel alakíthatóak ki, viszont későbbi működtetésük egyszerűbb, és kisebb a kitárolási veszteség. A silók kialakításánál fontos szempont a siló levének savas hatása, vagyis ennek ellenálló anyagot kell választani a tároló szerkezetének.

A síktárolók anyaga szulfátálló cementtel készült vasbeton. Az aljzat 1–2%-os lejtéssel készül a silólé összegyűjtésének és elvezetésének megoldása miatt. A támfalak készülhetnek a helyszínen, illetve előregyártott támfalelemekből. Minden esetben ügyelni kell a csatlakozások vízzáró kialakítására. A támfalak méretezésénél számolni kell a rájuk nehezedő oldalnyomással és a tömörítésnél fellépő dinamikus terheléssel, melyet az aljzat tervezésénél sem lehet figyelmen kívül hagyni. A toronysilók készülhetnek vasbetonból, de a korszerű silók gyártásánál már előtérbe került a korrózióálló fém felhasználása. Méretezésénél az alapozás gondos tervezése bír jelentőséggel

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza