2026. 09. 20., vasárnap
Friderika
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Terménytárolás napjainkban

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Mintler Szilvia, Készenlét Zrt., Pápa, 2016/01/11

A Vidékfejlesztési Program első körben támogatja a kisméretű terménytárolók (maximum 5000 tonna kapacitásig) építését, illetve a meglévők korszerűsítését.

Általános tárolási feltételek

A mezőgazdasági növénytermesztés rendkívül széles palettát ölel fel a hazai kedvező élettani körülmények között. A termények sokszínűsége – a kertészeti növényektől a takarmánynövényeken át a gabonákig – megkívánja, hogy tárolásuk során is az adott termékcsoport tárolási igényeinek megfelelő kialakításra törekedjünk.

Általánosságban elmondható, hogy alapvetően fontos a termény

  • nedvességtartalmának szabályozása;
  • a tárolási hőmérséklet;
  • esetleg légtelenítés, illetve tartósító közeg szükségessége.

Tárolóépület tervezésekor alapvető fontosságú a fentiek figyelembevételén túl a ki- és betárolás technológiájának és gyakoriságának ismerete, valamint a termény mozgatásának infrastrukturális feltételei.

Napjainkban alapvető tervezési szempont épületeinknél, építményeinknél a környezetvédelmi és energiatakarékossági lehetőségek minél szélesebb körű igénybevétele. A nagy tetőfelületű tárolóknál például jó lehetőség adódik napenergia felhasználására, de fontos a burkolt felületek takarékos felhasználása és a csapadékvíz megfelelő elvezetése, illetve összegyűjtéssel történő hasznosítása.

A tárolók típusai

A terménytárolók között két alapvető típust különböztetünk meg:

Horizontális tárolók: Földszintes épületek, általában nagy alapterülettel és nagy belmagassággal. Tervezésekor a statikai szempontok figyelembevételén túl alapvetően fontos a tárolandó termény tárolásának módja, elhelyezkedése a tárolón belül, valamint a ki- és betárolás szempontjainak figyelembevétele.

Vertikális tárolók: Jellemzően takarmánysilók, melyek méretezésénél koncentrált terhelést kell figyelembe venni, ezért komoly talajmechanikai vizsgálat és alapozási terv szükséges a tervezéséhez. Tájképi szempontból nem mindenütt megengedhető megoldás.

Szemestermény-tárolók

Szemestermény-tároló tervezésénél alapvető szempont a termény tárolási magassága, rézsűszöge, az oldalfalakra kifejtett oldalnyomás méretezése, a ki- és betárolás megoldása, a termény nedvességtartalmának megőrzése.

A tárolóépületek tartószerkezetei általában acél, illetve vasbeton tartókból készülnek, de jól használhatóak erre a célra a ragasztott faszerkezetek is.

Az oldalfalakra nehezedő oldalnyomás miatt nem elegendő a tartók közötti vázkitöltő falazat építése, szükség van a nyomás elviselésére méretezett vasbeton teherhordó oldalfal építésére, melynek magassága általában 2,00 m körül van.

A tető héjalásánál elsődleges szempont a vízzáróság, valamint meg kell akadályozni a terményre visszahulló páralecsapódást is. Erre a célra megfelel a belső felületén filcréteggel ellátott trapézlemez borítás. A tároló aljzatának méretezésénél figyelembe kell venni a tárolásra kerülő termény súlyán kívül az időszakosan beközlekedő gépek dinamikus hatásait is. Figyelmet kell fordítani a vízzáróság mellett az egybefüggő betonfelület megfelelő dilatálására is. A padozat anyaga betonacél hálóval erősített beton, vagy acélhajas beton padozat, ahol a beton minőségnek meg kell felelni a külső igénybevételeknek, úgymint vízzáróság, kopásállóság, felületi egyenletesség, esetenként szulfátállóság.

Takarmánysilók

Típusai: támfalas, horizontális silók áthajtós, illetve „U” alakú rendszerben és a vertikális vagy toronysilók.

Tömegtakarmányok tárolására kialakított rendszerek, melyek méretezésénél a tárolandó mennyiségen kívül figyelembe kell venni azok megközelíthetőségét, a ki- és betárolás lehetőségét. Toronysiló esetében az elhelyezkedés általában az istálló mellett történik, stabil gépekkel, gyakran automatikával ellátottan.

A toronysilók nagyobb bekerülési költséggel alakíthatóak ki, viszont későbbi működtetésük egyszerűbb, és kisebb a kitárolási veszteség. A silók kialakításánál fontos szempont a siló levének savas hatása, vagyis ennek ellenálló anyagot kell választani a tároló szerkezetének.

A síktárolók anyaga szulfátálló cementtel készült vasbeton. Az aljzat 1–2%-os lejtéssel készül a silólé összegyűjtésének és elvezetésének megoldása miatt. A támfalak készülhetnek a helyszínen, illetve előregyártott támfalelemekből. Minden esetben ügyelni kell a csatlakozások vízzáró kialakítására. A támfalak méretezésénél számolni kell a rájuk nehezedő oldalnyomással és a tömörítésnél fellépő dinamikus terheléssel, melyet az aljzat tervezésénél sem lehet figyelmen kívül hagyni. A toronysilók készülhetnek vasbetonból, de a korszerű silók gyártásánál már előtérbe került a korrózióálló fém felhasználása. Méretezésénél az alapozás gondos tervezése bír jelentőséggel

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?
DélKerTÉSZ: Stabil lábakon a gazdálkodás
A DélKerTÉSZ (Délalföldi Kertészek Szövetkezete) állandó, aktuális feladatai közé tartozik a 450 termelő összefogása, a hazai hajtatott zöldségek (főként paprika és paradicsom) piaci pozíciójának erősítése, valamint a 2026 áprilisában elindított szentesi mentorprogram és az új értékesítési csatornák működtetése. Ennek fényében mindig fontos feladatokat kell megoldani a szövetkezet vezetésének. Nagypéter Sándorral, a TÉSZ elnökével beszélgettünk.
A hazai mezőgazdaság versenyképességét a fémzárolt vetőmagok használata garantálja
A klímaváltozás, az aszály, a vízhiány komoly kihívás elé állította a magyar mezőgazdaságot és a vetőmagágazatot, ami nemcsak a gyenge terméseredményekben mutatkozik meg, hanem a vetőmag-előállítás biztonságát is veszélyezteti. Perczel Péter, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetője, egyben a Vetőmag Szövetség elnökségi tagja, a Kalászos és Nagymagvú Hüvelyes Szekcióbizottság elnöke álláspontja szerint az exportpiaci bizonytalanságokkal és növekvő költségekkel párosulva olyan nehéz helyzet alakult ki, amelynek kezelésére széles összefogás mellett gyors alkalmazkodásra, innovatív nemesítésre és tervszerű cselekvésre, fokozottabb öntözésfejlesztésre van szükség.
A GOSZ-VSZT-NAK őszi búza és őszi káposztarepce kísérletek eredményei
A szélsőséges időjárás az idei GOSZ-VSZT-NAK fajtakísérletek eredményeiben is megmutatkozott: jelentős különbségek alakultak ki az egyes országrészek között. A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) együttműködésében zajló, egységes módszertan szerint végzett posztregisztrációs kísérletek ugyanakkor idén is értékes információkat adnak a gazdálkodók számára.
Talajművelés: követhető hagyományok
Az idei aszály a gazdák harmadának sorsát megpecsételheti. A károsult gazdák nagy része a négy évvel ezelőtti szárazsághoz képest is rosszabb helyzetre számít. Egy Debrecen környéki termelő szerint a szemes kukorica az aszály miatt már silónak sem alkalmas. Sok száz milliárdos a becsült kár, a mezőgazdaság az ország nemzeti össztermékét is fél-egy százalékkal ronthatja az idén.
Az Isterra Közép-Európa Kft. integrációs tevékenysége zárt rendszerre épül
Bár a vetőmagágazat egésze a piaci nehézségek és az aszályos időjárás miatt az elmúlt időszakban gyengébb évet zárt a korábbi történelmi rekordokhoz képest, az Isterra Közép-Európa Kft. stabilan tartja pozícióját a hazai piacon. Az Isterra Közép-Európa Kft. pénzügyileg stabil, sikeres éveket tudhat maga mögött, jelentette ki Perczel Péter ügyvezető igazgató.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza