2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

„Digitális növénytermesztés”

Kategória: Növénytermesztés | 2016/01/14

2015. november 30-án Budapesten stratégiai együttműködési megállapodást írt alá nyolc szervezet. Cél, hogy segítsék a precíziós gazdálkodás széles körben történő elterjedését Magyarországon, és a tapasztalataikat, eredményeiket megosszák egymással.

Jelenleg a precíziós gazdálkodás eszközrendszere elérhető a magyar termelők számára, de a precíziós technológiák elterjedtsége kismértékű, összehasonlítva az USA-ban elért arányokkal. A termelés hatékonyságát és a fenntarthatóságot szolgáló technológiák megismertetése, elterjesztése, szükség esetén szaktanácsadás és szolgáltatás formájában történő támogatása a magyar mezőgazdaság résztvevőinek együttes érdeke.

Ezt a tényt ismerte fel az a nyolc magyar vagy hazánkban képviselettel rendelkező külföldi szervezet, akik egy stratégiai együttműködési megállapodást írtak alá annak érdekében, hogy segítsék a precíziós gazdálkodás széles körben történő terjesztését Magyarországon, és az ezen a területen szerzett tapasztalataikat és eredményeiket a jövőben megosszák egymással. A KITE Zrt. kezdeményezésére az Orthman Manufacturing Inc., a Dow Agrosciences Hungary Kft., a Bayer Hungária Kft., a Pannonia Ethanol Zrt., a Holstein Genetika Kft., a Debreceni Egyetem és a Miskolci Egyetem képviselői érvényesítették aláírásukkal az egyezményt.

Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója a magyar mezőgazdaság jövője szempontjából meghatározó jelentőségűnek nevezte az együttműködés aláírását. Már csak azért is, mert ilyen horderejű megállapodásra ismeretei szerint Európában először Magyarországon kerül sor. Az együttműködés háttereként elmondta, hogy Magyarországon a korszerű mezőgazdasági fejlesztések számára – a GMO-mentesség fenntartása mellett – csak egyetlen irány lehetséges: a helymeghatározó rendszereken alapuló komplex termelési technológiák minél szélesebb körű fejlesztése és az alkalmazások továbbvitele.

„2015-re elértük azt a szintet, hogy ennek a hálózatnak már több mint 1000 felhasználója van és több mint 1 millió hektárt művelnek a segítségével – mondta Szabó Levente. – A KITE 2010-ben kezdte el kiépíteni a saját RTK-rendszerét, és már 2011-ben kijelenthette, hogy országos lefedettséggel rendelkezik. Ugyanebben az évben demonstrálni tudtuk, hogy a John Deere és az Orthman fejlesztésében olyan gépkapcsolatok is rendelkezésre állnak, amelyek képesek az átfedés- és kihagyásmentes művelésre, a pozícionált, differenciált inputanyag-kijuttatásra. 2012-ben már fontosnak tartottuk azt is, hogy a termesztéstechnológiai ajánlásokat is ezekhez a meglévő műszaki lehetőségekhez igazítsuk, amit elsőként a kapás kultúráknál meg is tettünk. 2013-ban a következő lépés a harmadik dimenzió használata volt, ezekkel a gépekkel, gépkapcsolatokkal már tenni tudunk az erózió, illetve a belvízkárok megelőzéséért, a talajdegradáció elkerüléséért. Ekkor raktuk le a rétegvonalak menti művelés lehetőségének az alapjait is. 2014-ben aztán valamennyi Magyarországon nagy területen termesztett növényi kultúra esetében elvégeztük az agrotechnológiai ajánlások átdolgozását, az új műszaki lehetőségek szerinti komplettírozását. 2014 végén már bátran ki tudtuk jelenteni, hogy megvannak azok az agronómiai fejlesztések, agrotechnológiai újítások, műszaki újdonságok, komplex gépkapcsolatok, amelyeknek az összekapcsolásával, az informatikai hátterüknek a kialakításával lehetőség nyílik számunkra, hogy 2016-tól egy komplex szaktanácsadási rendszert tudjunk elindítani. Ez az informatikai rendszer már alkalmas lesz a technológiai végrehajtás előtti döntéshozatal segítésére, és egy automatikus, illetve a fejlesztőink és a szaktanácsadóink tudására épülő komplex szaktanácsadási rendszer beindítására. Erről egyébként a következő hetekben az ország öt különböző régiójában, öt helyszínen szeretnénk is a velünk kapcsolatban álló partnereket tájékoztatni.

Annak a felismerése, hogy a jövő fejlesztései ebbe az irányba haladnak, nemcsak a KITÉ-ben következett be, hanem a velünk stratégiai megállapodásra lépő vállalkozások képviselőinek a fejében is. Ugyanakkor észleltük azt is, hogy ezek az elszigetelten jelen lévő szakmai bázisok, új fejlesztések igénylik azt, hogy legyen egy olyan integrátor, vagy inkább rendszergazda, mint a KITE Zrt., amely ezeket az elszigetelt tudásbázisokat össze tudja fogni, komplexen tudja kezelni, irányítani, és minél szélesebb körben a magyar mezőgazdaságban dolgozókhoz eljuttatni. Ebből a célból jött létre ez a mi stratégiai együttműködési megállapodásunk.”

Ennek értelmében a KITE Zrt. tehát indikátor szerepet kíván vállalni a mezőgazdaság számára inputanyagokat (Bayer, DOW) és géprendszereket (John Deere, Orthman) biztosító multinacionális cégek, valamint a növénytermesztés outputjait felhasználók (Pannonia Etanol, Holstein Genetika) között. Az együttműködésben részt vevő egyetemek pedig K+F+I tevékenységükkel segítik a technológiák fejlesztését oktatási tevékenységük során.

A stratégiai együttműködési megállapodás így hozzájárul a termelés ésszerűbb megszervezéséhez, a műszaki, gazdasági fejlődés előmozdításához, valamint a versenyképesség javulásához, és a precíziós gazdálkodás széles körben történő elterjesztésének elősegítésével a stratégiai együttműködési megállapodásból származó előnyök méltányos része eljut a végső üzletfelekhez.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza