2026. 11. 20., péntek
Jolán
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Támogatási centrumban a sertéságazat

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Agrárium-összeállítás, 2014/02/10
Címkék: sertés, sertéságazat, anyakoca, sertéstartás, sertéshús

Ha az agrártárca tervei valóra válnak, akkor 2014 valóban komoly előrelépést hozhat a hazai sertéságazatban. Az alapanyag általános forgalmi adóját csökkentették, bővülnek a támogatások, és korszerűsítik a vágóhidakat is. A cél változatlan: a jelenlegi, mintegy hárommilliós állatállomány megduplázása.

Az év eleje óta eltelt időszak tapasztalatai alapján pozitív folyamatok indultak el az élő- és a félsertés áfájának 5 százalékra csökkentésével – tájékoztatta lapunkat a Vidékfejlesztési Minisztérium. A tárca közleménye szerint ugyan az áfacsökkentés hatásainak vizsgálata összetett feladat, de a hatások felmérésével kapcsolatos munka már januárban elkezdődött, a témában eddig két egyeztető megbeszélést tartottak. Az információkat a tárca koordinálásával az összes érintett szereplővel közösen összesítik.

élénkülő kereslet

Az ágazati, termelői visszajelzések alapján az év elején általában jellemző alacsony kereslet megélénkült, a termelők a forgalom növekedéséről számolnak be, emellett a kisüzemek is emelkedő keresletről tájékoztatták az érdekképviseleti szervezeteket – közölte a tárca. Kisebb élénkülés van a tenyészállatok forgalmában is, ennek oka az lehet, hogy a tenyészállatok vásárlása is az 5 százalékos áfakörbe tartozik január elsejétől.

Az intézkedés eredményeit a hazai alapanyagok iránti kereslet mellett számos egyéb ponton kell vizsgálni a közlemény szerint: így figyelemmel kísérik az élőállat felvásárlás mennyiségi és áradatait, a külkereskedelmi folyamatokat, az áfabevételek alakulását, valamint az érintettek likviditási helyzetének alakulását is.

A tárca tájékoztatása szerint a konkrét adatok érdemi elemzése csak 2–3 hónap elteltével kezdődhet meg, ahogy az ahhoz szükséges statisztikai, áfabevallási és egyéb adatok rendelkezésre állnak.

Ágazati szereplők véleménye szerint viszont a rendszeren akad még csiszolnivaló. Az áfacsökkentés kapcsán például nem egyértelmű, hogy a félsertés esetében a bőrös vagy a nyúzott áru azonos megítélés alá tartozik-e. A szakemberek szerint, mivel a két termék azonos vámtarifaszám alá tartozik, hasonló megítélés alá kell esniük. A helyzet tisztázására a húsipari szakmai szervezetek a NAV állásfoglalását kérték.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet szerint az áfacsökkentéssel a vágóhidak likviditási helyzete javulhat. Az intézkedéssel az élősertés és a félsertés esetében értelmetlenné válik a feketeforgalmazás legelterjedtebb formája, ám más kiszerelésű tőkehúsoknál megnőhet a csalás kockázata. A gabonafélék, olajos magvak és egyes fehérjenövények esetében már élő fordított áfa tapasztalataiból kiindulva valószínűleg a mostani sertésáfa-csökkentés sem marad hatástalan. A növényi termékeknél azonban már látható, hogy a csalók más javakra, például lisztre, étolajra álltak át. A szakma ezért általános, valamennyi alapvető élelmiszerre kiterjedő áfacsökkentést tartana üdvözítőnek.

korszerűBB gyártás

A minőségi váltás, a minőségi változás éve lesz az idei a sertéságazatban, amit több meghatározó lépés is ösztönöz – jelentette ki Feldman Zsolt egy szakmai fórumon, amelyet a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) rendezett Alsónémediben.

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára meghatározó jelentőségűnek tartja az ágazat szempontjából, hogy ez év január 1-jén 27 százalékról 5 százalékra csökkent az élő- és félsertés általános forgalmi adója (áfa). Ettől a lépéstől a szaktárca tisztább gazdaságot, rendezettebb piaci viszonyokat vár az ágazatban.

A fogyasztói keresletet tovább élénkítheti a várhatóan a közeljövőben bevezetendő új ágazati minőségtanúsítási rendszer, a Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy alkalmazása is.

Az áfakulcs leszállításának ágazati tapasztalatait az első negyedévben összegzik a szaktárcánál, és ettől annak beigazolódását várják, hogy az áfacsökkentés pozitívan befolyásolta az ágazat gazdálkodási viszonyait, így más agrárágazatokban is hasonló hatást váltana ki.

A helyettes államtitkár emlékeztetett: a VM a feldolgozók helyzetén is javítani kíván. Példaként hozta a múlt év végén kiírt, a húsfeldolgozó üzemek technológiai megújítását szolgáló 716 millió forint keretösszegű pályázatot. Ennek a forrásnak a segítségével több feldolgozó korszerűsítheti a gyártási folyamatokat.

Bognár Lajos, a VM élelmiszerlánc-biztonságért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy fontos az áru teljes nyomon követhetőségének biztosítása. Ezt az élelmiszerlánc-biztonság a teljes körű ellenőrzés biztosításával, valamint a minőségi alapanyagtermelés feltételeinek megteremtésével tudja szavatolni. Ez utóbbi tekintetében kiemelten fontosnak tartotta a komoly gazdasági károkat okozó sertésbetegség, a PRRS leküzdésére irányuló mentesítési program megkezdését.

Németh Antal, a VHT elnöke a többi között elmondta: az elmúlt évtizedben a belföldi sertésállomány lényegesen, mintegy 40 százalékkal, a kocaállomány pedig még ennél is nagyobb mértékben csökkent. Az ágazat stratégiai programja ezen kíván gyökeresen változtatni azzal, hogy megteremti a magyar sertésállomány növelésének feltételeit.

A magyar sertéshús piaca rendkívül nyitott, jelenleg mintegy 220 ezer tonna import érkezik az országba, míg a belföldi termelés mennyisége 250 ezer tonna. A magyar kivitel mennyisége pedig mintegy 230 ezer tonnát tesz ki évente. A sertésstratégia ennek a helyzetnek a kezelését is célozza.

Bővülő támogAtások

Jelentősen, 8,5 milliárd forintra emelkedik a sertés állatjóléti támogatás keretösszege az idén – jelentette be Czerván György, a Vidékfejlesz tési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára. 2010-ben erre mindössze 6 milliárd forint volt felhasználható. Ezt az összeget a szaktárca az aszályos időjárásra tekintettel, nemzeti hatáskörben 2012-ben 20 százalékkal, 7,2 milliárd forintra emelte. Hozzáfűzte: a Vidékfejlesztési Minisztérium a 2014-es költségvetés tárgyalásakor sikeresen képviselte álláspontját, ennek eredményeként vált lehetővé, hogy a sertés állatjóléti támogatásra fordítható keretöszszeg ismét emelkedjen.

Sikerként könyvelhető el az is, hogy a minisztérium erőfeszítéseinek köszönhetően az Európai Bizottság engedélyezte Magyarország számára a sertés állatjóléti támogatás 2018. december végéig történő fenntartását. A sertés állatjóléti támogatás megemelése lehetővé teszi az idei támogatási igények teljes mértékű kifizetését.

Az állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére 2010-ben 4,5 milliárd forint állt rendelkezésre, amelyből az ágazat 3 milliárd forinttal részesedett. Ez évre a VM a keretösszeget 7,5 milliárd forintra emelte, amelyből mintegy 5,5 milliárd forintot használhat fel a sertéságazat. Az állati hulla ártalmatlanítására 2014-ben 3 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez az összeg a 2010-es 1 milliárd forintos támogatási szinthez képest szintén jelentős emelkedés.

Az állattartó telepek korszerűsítését támogató, az Unió által társfinanszírozott pályázatot több alkalommal is meghirdette a szaktárca. 2012-ben 73 milliárd forint összértékű támogatási kérelmet bíráltak el pozitívan, a múlt évben 35 milliárd forint volt a keretösszeg erre a pályázati jogcímre.

A mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtott támogatás igénybevételének lehetőségét szintén több alkalommal hirdették meg. A jogcímet legutóbb tavaly nyitották meg újra 25 milliárd forintos keretösszeggel.

Ezek az intézkedések – ahogyan az élő és félsertés általános forgalmi adójának csökkentése is – a sertésstratégia céljainak megvalósítását szolgálják, azt, hogy a jelenlegi mintegy 3 milliós sertésállomány 6 millióra nőjön.

külön kezelt mAngAlIcA

A szaktárca külön kiemelt területként kezeli a mangalicatartást. Az e területen dolgozó gazdákat a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történő megőrzésére nyújtandó támogatáson keresztül segíti. A VM 2014-ig közel 400 millió forinttal támogatott 118 mangalicatartót az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap forrásaiból.

A múlt évben a minisztérium megállapodást kötött a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületével. Ennek keretében a sertésstratégia 1,6 milliárd forintos keretösszegéből mintegy 110 millió forinttal támogatta a mangalicából készült termékek népszerűsítését itthon és külföldön, továbbá a mangalica eredetigazolási és minőségbiztosítási programjának kidolgozását. Ezekre célokra az idén is hasonló nagyságrendű összeget biztosít a szaktárca az egyesület számára.

A mangalica fajtát szinte a kihalás széléről sikerült visszahozni. A törzskönyvezett mangalica kocák száma ma már megközelíti a 8500-at az országban. A hízóké pedig mintegy 60 ezer, ez a magyar sertésállomány mintegy 2 százaléka.

Ajánlott kiadványokDr. Böő István:
A növendék- és felnőtt sertések betegségei - A gazdaságok gyakoribb állatbetegségei II.
Dr. Böő István:
A malacok betegségei - A gazdaságok gyakoribb állatbetegségei I.
Dr. Böő István:
Gazdasági állataink betegségmegelőzése
Dr. Szűcs Endre (szerk.):
Vágóállat- és húsminőség

Ez is érdekelhetiÚj támogatás érhető el a baromfi- és sertéságazatban Jelentős károkat okozhat az afrikai sertéspestis, ha bekerül az országbaIsmét megjelent Magyarország határán a sertéspestis

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

MOHOSZ: a reformprogram megvalósításának az útján
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) vezetése – élén a MOHOSZ Választmánya által megválasztott új elnökséggel – komplex érdekvédelmi, közfeladatellátási, gazdasági és sportszakági feladatokat lát el a több mint egymillió hazai horgász és a tagszervezetek érdekében. Az új elnökség stabil gazdasági helyzetű, de egy strukturális és szemléletbeli paradigmaváltásra szoruló szervezetet vett át a korábbi vezetéstől. Puskás Norbert MOHOSZ elnökkel és prof. Dr. Urbányi Bélával, az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK) főigazgatójával beszélgettünk.
A baromfiágazatban sok a jövőt érintő kérdőjel
Új helyre, a Fehér útra költözött a Baromfi Termék Tanács (BTT), mivel a székhelyüknek korábban helyt adó épületet annak tulajdonosa értékesítette. A nyári költözést követően, már az új irodában ültünk le beszélgetni Dr. Csorbai Attilával, a BTT elnök-igazgatójával. A hazai baromfi ágazat szempontjából számos negatív hatást érzékelhettünk az elmúlt időszakban: geopolitikai bizonytalanságok, harmadik országokból származó importnyomás, aszály és következményei, valamint régi és új járványos megbetegedések. Az igen gyenge (mennyiségben, minőségben) kukoricatermés miatt a termelésnek jelentős változtatásokat kellett végrehajtania a takarmány beszerzésekben és receptúrákban is. E nehézség ellenére a baromfihús termelése szép jövő előtt áll, mert mind európai, mind világszinten nő a fogyasztása. Jelenleg ez az emberiség legkedveltebb húsfélesége és egyik legjelentősebb fehérjeforrása.
Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Precíziós takarmányozás: biológia, ökonómia, informatika
A aszály nem csak a növénytermelőket sújtotta az idén. A forró nyári napokon a hőstressz rontotta az állattenyésztés hozamait, takarmányból kevés termett és drága lett, ugyanakkor a beltartalmi értéke is gyengébb. A takarmányok minőségének hanyatlása korszerű takarmányozási technológiákkal eredményesen korrigálható. Ehhez nyújt szakszerű segítséget Babinszky László professzor Precíziós takarmányozás: tények és tévhitek című anyaga.
Húsmarhatartás: pozitív trendet mutat a jövedelmezőség
A 2026-os tartós aszály miatt romokban van a mezőgazdaság. A növénytermelésben több száz milliárd forint a kár, összeomlás szélén áll a sertéstenyésztés, zuhanó felvásárlási árak jellemzik a tejtermelést. Ritka és szerencsés kivételnek számít a húsmarhatartás, amelynek jövedelmezősége pozitív trendet mutat, az ágazat helyzete javult az előző évekhez képest. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint a fiatal bikák termelői ára 40 százalékkal nőtt, ez az emelkedés nagyobb profithoz juttatja a gazdákat. Az USDA előrejelzése szerint Amerikában és Európában is csökken a marhahústermelés, ez a globális hiány magasan tarthatja a felvásárlási árakat.
A térség motorja a Formula GP Kft.
Harmincöt éve, hogy a FORMULA GP Kft.-t négy alapító tag létrehozta. Az alapítók részben műszaki érdekeltségű szakemberek, akik az autóversenyzés világát kedvelik, jól ismerik. Sántha Imre, a Kft. ügyvezető igazgatója agrárvégzettségű. Az elnevezéshez híven az agrárágazatban „száguld” a FORMULA GP Kft., hiszen az elmúlt három és fél évtizedben egy kis növénytermesztő gazdaságból komplex, vertikálisan integrált, a hajdúsági térség meghatározó agrárvállalkozásává, cégcsoporttá fejlődött. Sántha Imrével beszélgettünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza