Támogatási centrumban a sertéságazat

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Agrárium-összeállítás, 2014/02/10
Címkék: sertés, sertéságazat, anyakoca, sertéstartás, sertéshús

Az év eleje óta eltelt időszak tapasztalatai alapján pozitív folyamatok indultak el az élő- és a félsertés áfájának 5 százalékra csökkentésével – tájékoztatta lapunkat a Vidékfejlesztési Minisztérium. A tárca közleménye szerint ugyan az áfacsökkentés hatásainak vizsgálata összetett feladat, de a hatások felmérésével kapcsolatos munka már januárban elkezdődött, a témában eddig két egyeztető megbeszélést tartottak. Az információkat a tárca koordinálásával az összes érintett szereplővel közösen összesítik.

élénkülő kereslet

Az ágazati, termelői visszajelzések alapján az év elején általában jellemző alacsony kereslet megélénkült, a termelők a forgalom növekedéséről számolnak be, emellett a kisüzemek is emelkedő keresletről tájékoztatták az érdekképviseleti szervezeteket – közölte a tárca. Kisebb élénkülés van a tenyészállatok forgalmában is, ennek oka az lehet, hogy a tenyészállatok vásárlása is az 5 százalékos áfakörbe tartozik január elsejétől.

Az intézkedés eredményeit a hazai alapanyagok iránti kereslet mellett számos egyéb ponton kell vizsgálni a közlemény szerint: így figyelemmel kísérik az élőállat felvásárlás mennyiségi és áradatait, a külkereskedelmi folyamatokat, az áfabevételek alakulását, valamint az érintettek likviditási helyzetének alakulását is.

A tárca tájékoztatása szerint a konkrét adatok érdemi elemzése csak 2–3 hónap elteltével kezdődhet meg, ahogy az ahhoz szükséges statisztikai, áfabevallási és egyéb adatok rendelkezésre állnak.

Ágazati szereplők véleménye szerint viszont a rendszeren akad még csiszolnivaló. Az áfacsökkentés kapcsán például nem egyértelmű, hogy a félsertés esetében a bőrös vagy a nyúzott áru azonos megítélés alá tartozik-e. A szakemberek szerint, mivel a két termék azonos vámtarifaszám alá tartozik, hasonló megítélés alá kell esniük. A helyzet tisztázására a húsipari szakmai szervezetek a NAV állásfoglalását kérték.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet szerint az áfacsökkentéssel a vágóhidak likviditási helyzete javulhat. Az intézkedéssel az élősertés és a félsertés esetében értelmetlenné válik a feketeforgalmazás legelterjedtebb formája, ám más kiszerelésű tőkehúsoknál megnőhet a csalás kockázata. A gabonafélék, olajos magvak és egyes fehérjenövények esetében már élő fordított áfa tapasztalataiból kiindulva valószínűleg a mostani sertésáfa-csökkentés sem marad hatástalan. A növényi termékeknél azonban már látható, hogy a csalók más javakra, például lisztre, étolajra álltak át. A szakma ezért általános, valamennyi alapvető élelmiszerre kiterjedő áfacsökkentést tartana üdvözítőnek.

korszerűBB gyártás

A minőségi váltás, a minőségi változás éve lesz az idei a sertéságazatban, amit több meghatározó lépés is ösztönöz – jelentette ki Feldman Zsolt egy szakmai fórumon, amelyet a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) rendezett Alsónémediben.

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára meghatározó jelentőségűnek tartja az ágazat szempontjából, hogy ez év január 1-jén 27 százalékról 5 százalékra csökkent az élő- és félsertés általános forgalmi adója (áfa). Ettől a lépéstől a szaktárca tisztább gazdaságot, rendezettebb piaci viszonyokat vár az ágazatban.

A fogyasztói keresletet tovább élénkítheti a várhatóan a közeljövőben bevezetendő új ágazati minőségtanúsítási rendszer, a Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy alkalmazása is.

Az áfakulcs leszállításának ágazati tapasztalatait az első negyedévben összegzik a szaktárcánál, és ettől annak beigazolódását várják, hogy az áfacsökkentés pozitívan befolyásolta az ágazat gazdálkodási viszonyait, így más agrárágazatokban is hasonló hatást váltana ki.

A helyettes államtitkár emlékeztetett: a VM a feldolgozók helyzetén is javítani kíván. Példaként hozta a múlt év végén kiírt, a húsfeldolgozó üzemek technológiai megújítását szolgáló 716 millió forint keretösszegű pályázatot. Ennek a forrásnak a segítségével több feldolgozó korszerűsítheti a gyártási folyamatokat.

Bognár Lajos, a VM élelmiszerlánc-biztonságért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy fontos az áru teljes nyomon követhetőségének biztosítása. Ezt az élelmiszerlánc-biztonság a teljes körű ellenőrzés biztosításával, valamint a minőségi alapanyagtermelés feltételeinek megteremtésével tudja szavatolni. Ez utóbbi tekintetében kiemelten fontosnak tartotta a komoly gazdasági károkat okozó sertésbetegség, a PRRS leküzdésére irányuló mentesítési program megkezdését.

Németh Antal, a VHT elnöke a többi között elmondta: az elmúlt évtizedben a belföldi sertésállomány lényegesen, mintegy 40 százalékkal, a kocaállomány pedig még ennél is nagyobb mértékben csökkent. Az ágazat stratégiai programja ezen kíván gyökeresen változtatni azzal, hogy megteremti a magyar sertésállomány növelésének feltételeit.

A magyar sertéshús piaca rendkívül nyitott, jelenleg mintegy 220 ezer tonna import érkezik az országba, míg a belföldi termelés mennyisége 250 ezer tonna. A magyar kivitel mennyisége pedig mintegy 230 ezer tonnát tesz ki évente. A sertésstratégia ennek a helyzetnek a kezelését is célozza.

Bővülő támogAtások

Jelentősen, 8,5 milliárd forintra emelkedik a sertés állatjóléti támogatás keretösszege az idén – jelentette be Czerván György, a Vidékfejlesz tési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára. 2010-ben erre mindössze 6 milliárd forint volt felhasználható. Ezt az összeget a szaktárca az aszályos időjárásra tekintettel, nemzeti hatáskörben 2012-ben 20 százalékkal, 7,2 milliárd forintra emelte. Hozzáfűzte: a Vidékfejlesztési Minisztérium a 2014-es költségvetés tárgyalásakor sikeresen képviselte álláspontját, ennek eredményeként vált lehetővé, hogy a sertés állatjóléti támogatásra fordítható keretöszszeg ismét emelkedjen.

Sikerként könyvelhető el az is, hogy a minisztérium erőfeszítéseinek köszönhetően az Európai Bizottság engedélyezte Magyarország számára a sertés állatjóléti támogatás 2018. december végéig történő fenntartását. A sertés állatjóléti támogatás megemelése lehetővé teszi az idei támogatási igények teljes mértékű kifizetését.

Az állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére 2010-ben 4,5 milliárd forint állt rendelkezésre, amelyből az ágazat 3 milliárd forinttal részesedett. Ez évre a VM a keretösszeget 7,5 milliárd forintra emelte, amelyből mintegy 5,5 milliárd forintot használhat fel a sertéságazat. Az állati hulla ártalmatlanítására 2014-ben 3 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez az összeg a 2010-es 1 milliárd forintos támogatási szinthez képest szintén jelentős emelkedés.

Az állattartó telepek korszerűsítését támogató, az Unió által társfinanszírozott pályázatot több alkalommal is meghirdette a szaktárca. 2012-ben 73 milliárd forint összértékű támogatási kérelmet bíráltak el pozitívan, a múlt évben 35 milliárd forint volt a keretösszeg erre a pályázati jogcímre.

A mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtott támogatás igénybevételének lehetőségét szintén több alkalommal hirdették meg. A jogcímet legutóbb tavaly nyitották meg újra 25 milliárd forintos keretösszeggel.

Ezek az intézkedések – ahogyan az élő és félsertés általános forgalmi adójának csökkentése is – a sertésstratégia céljainak megvalósítását szolgálják, azt, hogy a jelenlegi mintegy 3 milliós sertésállomány 6 millióra nőjön.

külön kezelt mAngAlIcA

A szaktárca külön kiemelt területként kezeli a mangalicatartást. Az e területen dolgozó gazdákat a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történő megőrzésére nyújtandó támogatáson keresztül segíti. A VM 2014-ig közel 400 millió forinttal támogatott 118 mangalicatartót az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap forrásaiból.

A múlt évben a minisztérium megállapodást kötött a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületével. Ennek keretében a sertésstratégia 1,6 milliárd forintos keretösszegéből mintegy 110 millió forinttal támogatta a mangalicából készült termékek népszerűsítését itthon és külföldön, továbbá a mangalica eredetigazolási és minőségbiztosítási programjának kidolgozását. Ezekre célokra az idén is hasonló nagyságrendű összeget biztosít a szaktárca az egyesület számára.

A mangalica fajtát szinte a kihalás széléről sikerült visszahozni. A törzskönyvezett mangalica kocák száma ma már megközelíti a 8500-at az országban. A hízóké pedig mintegy 60 ezer, ez a magyar sertésállomány mintegy 2 százaléka.

Ajánlott kiadványokHerdovics Mihály – Komka Gyula – Tóth László:
A sertéstartás és -takarmányozás gépesítéseDr. Szűcs Endre (szerk.):
Vágóállat- és húsminőségNovotniné Dr. Dankó Gabriella szerk.:
SertéstenyésztésDr. Böő István:
A malacok betegségei - A gazdaságok gyakoribb állatbetegségei I.

Ez is érdekelhetiÚj támogatás érhető el a baromfi- és sertéságazatban Jelentős károkat okozhat az afrikai sertéspestis, ha bekerül az országbaIsmét megjelent Magyarország határán a sertéspestis