Az USA diktál a kukoricapiacon

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Dr. Molnár Zsuzsa, Agrárgazdasági Kutató Intézet, 2016/01/15

2015/2016. gazdasági évi várakozások

Az északi féltekén lassan véget ér a kukorica aratása, és bár a déli féltekén még most vetik a 2015/2016. gazdasági évben betakarításra kerülő tengerit, egyre pontosabb képet kapunk a folyó évi szezon globális kibocsátásáról. Az Egyesült Államok agrárminisztériuma (USDA) legfrissebb projekciója szerint a korábbi várakozásokat felülmúló, azonban az egy évvel korábbi mindenkori rekordtól 34 millió tonnával elmaradó, 975 millió tonna tengeri kerülhet ebben a szezonban a világ tárolóiba (1. táblázat). Ez minden idők harmadik legnagyobb termése lehet. Ukrajna és a Dél-afrikai Köztársaság vártnál kisebb termelését kompenzálja az USA, Brazília és Argentína korábban előre jelzettnél vélhetően nagyobb kibocsátása, jóllehet, a déli félteke legnagyobb termelőinél még bizonytalanok az előrejelzések. Ennek ellenére a nagy áthozott készletekkel 1183 millió tonnára bővülő kínálat több mint elég a 971 millió tonnára (–3,3 millió tonna) becsült felhasználás fedezéséhez. A szakértők a világpiaci forgalom további gyengülésére számítanak, az egy évvel korábbinál 4,2 millió tonnával kevesebb, azaz 128 millió tonna termény fordulhat meg a nemzetközi piacon. Mindezek eredményeként a szezon végén a valaha volt legnagyobb tartalék, 212 millió tonna kukorica maradhat a raktárakban világszerte, ami a kisebb kibocsátás ellenére is nyomást gyakorolhat a termény piacára a következő hónapokban.

A világ elsőszámú kukoricatermelőjénél, az USA-ban november végéig befejeződött a betakarítás, és az előzetes adatok szerint a tavalyinál 14 millió tonnával kevesebb, azaz 347 millió tonna kukorica termett. A csökkenés a termőterület 1 millió hektáros zsugorodásának tudható be, hiszen a hektáronkénti hozamok a tavalyihoz hasonlóan kimagaslóak voltak (11 tonna/hektár). A világpiaci forgalom lanyhulása a szakértők várakozásai szerint nem érinti az USA folyó gazdasági évi kivitelét, ugyanis az egy évvel korábbival csaknem azonos mennyiségű, 46 millió tonna exportot jeleznek. Az észak-amerikai ország ezzel a mennyiséggel a 2015/2016. gazdasági évben is biztosítja elsőbbségét a nemzetközi piacon. Mivel a külkereskedelem mellett előreláthatóan a felhasználás szintje sem változik (301 millió tonna), a kisebb kibocsátás ellenére is közel 45 millió tonna (+0,7 millió tonna) lehet a 2015/2016. gazdasági évi zárókészlet.

A déli félteke három meghatározó kukoricatermelőjének (Brazília, Argentína és a Dél-afrikai Köztársaság) terméskilátásai még igen bizonytalanok. Az USDA egyelőre együttesen 120 millió tonna kukorica betakarításával számol 2016 tavaszán, 2,3 millió tonnával kevesebbre, mint az idén volt. Brazíliában a legfrissebb prognózis szerint 81,5 millió tonna kukorica kerülhet a magtárakba. Az egy évvel korábbinál 3,5 millió tonnával kevesebb termés nem akadályozza a dél-amerikai ország folyó gazdasági évi exportjának a növekedését, hiszen az előző szezon kiemelkedő termelésének és a nagy felhalmozott készleteknek köszönhetően 33 millió tonnát értékesíthet a világpiacon (+11 millió tonna) a világ második legnagyobb exportőre. Argentínában az USDA projekciója szerint 25,6 millió tonnára (–0,9 millió tonna) csökkenhet a kukoricatermés. A 10 millió tonnára jelzett felhasználás mellett 17 millió tonna juthat exportra (–1,4 millió tonna). A két latin-amerikai ország 2015/2016. gazdasági évben várható kivitele így megközelítheti az 50 millió tonnát, amire utoljára a 2012/2013. évi szezonban volt példa. A dél-amerikai kukorica iránti kereslet az Európai Unió nagyobb importigénye és Ukrajna kisebb exportkapacitása miatt fokozódhat.

Ukrajna és oroszország

Az elmúlt évek dinamikus fejlődésének eredményeként Ukrajna és Oroszország mára a régió és a világ meghatározó kukoricatermelőjévé és -exportőrévé vált. A két fekete-tengeri ország a 2015/2016. gazdasági évben együttesen 36,5 millió tonna tengerit takaríthat be, 3,3 millió tonnával kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az oroszországi termelésnövekedés (+2,2 millió tonna) nem tudta kompenzálni az idén nyáron aszály sújtotta Ukrajna terméskiesését (–5,5 millió tonna). Ukrajnában az agrárminisztérium tájékoztatása szerint 3,9 millió hektárról (a teljes termőterület 96 százaléka) 22 millió tonna kukoricát takarítottak be 2015. november végéig. Az előző évek hozamainál gyengébb, 5,56 tonna/hektár termésátlaggal számolva 23 millió tonna lehet a szovjet utódállam idei kibocsátása. A tavalyinál 19 százalékkal kisebb termés miatt az export 24 százalékkal eshet vissza: 15 millió tonna kerülhet a nemzetközi piacra a folyó évi szezonban. Oroszországban ellenben rekordtermést takaríthatnak be, ami a kivitel élénkülését eredményezi – elsősorban az Európai Unió irányába. A két szovjet utódállam globális kukoricakereskedelemből való részesedése 2 százalékponttal 15 százalékra mérséklődhet.

Európai Unió

Az Európai Unióban a júliusi és augusztusi hőség megviselte a kukoricaállományokat, jelentősen romlottak a korábban még biztató terméskilátások. A Tallage francia piacelemző vállalat szerint a 2014. évinél 18,6 millió tonnával kevesebb, azaz 57,3 millió tonna kukorica betakarítása valószínűsíthető az idén. A legnagyobb veszteséget Franciaország könyvelte el, ahol a tavalyinál 5 millió tonnával kevesebb kukoricát tároltak be a gazdák. A nyári aszály miatt az állományok kondíciója számottevően gyengült a tenyészidőszakban, sőt, a termőterület 5 százalékán nem volt betakarítható termés. Ennek következtében 1,6 millió hektárról 8,37 tonna/hektár hozam mellett (–17 százalék) 13,7 millió tonna kukorica került a magtárakba. Az egy évvel korábbihoz viszonyítva közel 20 százalékos a termésdeficit az Unió második legnagyobb termelőjeként számon tartott Romániában annak dacára, hogy a termőterület 9 százalékkal nőtt. A hektáronkénti hozam 25 százalékkal 3,4 tonnára esett egy év alatt, így 9,3 millió tonna kukorica termett. A romániaihoz hasonló mértékű volt a terméscsökkenés Olaszországban. A terület zsugorodása és a hektáronkénti hozam gyengülése hatására 23 százalékkal kisebb, azaz 6,7 millió tonna lett a kibocsátás.

Magyarország

Magyarországon a Földművelésügyi Minisztérium (FM) adatai szerint 6,4 millió tonna kukoricát takarítottak be a termelők az idén. Noha ez 7 százalékkal felülmúlja a korábbi várakozásokat, 31 százalékkal elmarad a tavalyi mindenkori rekordtól. A nyári szárazság miatt ugyanis a hozam a 2014. évihez képest 27 százalékkal romlott az idén, hektáronként 5,7 tonna volt a termésátlag. A múlt évinél kisebb termés ellenére a belföldi ellátás biztosított kukoricából. Exportra azonban kevesebb, mindössze 2,0–2,2 millió tonna jut (–1,8–2 millió tonna) az agrártárca tájékoztatása szerint. A főbb partnerek Németország, Románia, Olaszország, Hollandia és Ausztria maradhatnak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a tavalyi rekordtermésből 3,6 millió tonna kukoricát exportált hazánk a 2015. január–szeptember közötti időszakban, ennek 86 százalékát az említett célországokba.

Tekintettel a kisebb európai termésre és az uniósnál előnyösebb árú, harmadik országokból származó kukorica versenyképességére, a Tallage előrejelzése szerint a tagországok közötti kereskedelem jelentősen veszíthet lendületéből a 2015/2016. gazdasági évben. Ez elsősorban Franciaország, Magyarország, Románia és Bulgária Unión belüli exportját érintheti. A szakértők úgy vélik, hogy a közösség 2015/2016. gazdasági évi kukorica-behozatala 4,4 millió tonnával 13 millió tonnára nőhet. Az Európai Bizottság egyelőre 4,4 millió tonna kukorica importját hagyta jóvá a 2015. július 1. és november 24. közötti periódusban, 1,7 millió tonnával többet, mint egy évvel korábban. A legnagyobb szállítmányok Spanyolországba (1,3 millió tonna) és Hollandiába (1 millió tonna) érkeztek a jelzett periódusban. Noha a várakozások szerint az import összetételében csökken Ukrajna súlya ebben a szezonban, az uniós behozatal 60 százaléka érkezhet a fekete-tengeri országból (7,8 millió tonna). Ezzel egy időben háttérbe szorulhat a szerbiai (600 ezer tonnával 5 százalékos részesedés a teljes uniós behozatalból), és előtérbe kerülhet a brazíliai (2,1 millió tonna, 16 százalék), valamint az oroszországi (1,2 millió tonna, 9 százalék) import.

Ártendenciák

A kukorica legközelebbi lejáratra szóló jegyzése 20 dollárral 140 USD/tonna (38–40 ezer forint/tonna) szintig mérséklődött 2015 első félévében a chicagói árutőzsdén (CME/CBOT). A piacot az előző, 2014/2015. gazdasági év globális rekordterméséből maradt bőséges készletek, valamint a következő szezonra vonatkozó – de a korábbi rekordtól elmaradó –termésbecslések tartották nyomás alatt a nyár elején (1. ábra). A fordulat június derekán következett be, amikor a néhány évente visszatérő és az USA-ban nagy esőzésekkel járó El Niño természeti jelenség felerősödése miatt a kukoricavetések állapotának számottevő romlásáról, egyes területeken annak pusztulásáról számoltak be az USA-ban. Ekkor a piac a terméscsökkenés lehetőségét árazta be, és kezdetét vette az egy hónapig tartó árrally Chicagóban. Ezt követően az újabb, az USA termelésére vonatkozó biztató prognózisok megnyugtatták a kedélyeket a piacon, aminek a hatását csak fokozta a dél-amerikai új termés piacra lépése, valamint a továbbra is jelentős világpiaci készletek, így a július közepi 169 USD/tonna (48,2 ezer forint/tonna) csúcsponthoz képest csaknem 20 százalékkal 137 USD/tonnára (38,5 ezer forint/tonna) esett a jegyzés szeptember elejére.

A betakarítás közeledtével egyre biztosabbá vált, hogy a főbb termelő országokban (USA, Ukrajna, Európai Unió) a tavalyinál kisebb termést takarítanak be a gazdák 2015-ben, ami – átmenetileg – 150 USD/tonna (43 ezer forint/tonna) fölé emelte a termény legközelebbi lejáratra szóló kurzusát az ősz folyamán.

Az Európai tőzsdéken

A világpiaci hatások a párizsi árutőzsdére (Euronext/MATIF) is begyűrűztek, és a kukorica jegyzése a chicagói változásokhoz igazodott 2015 eddig eltelt időszakában. Az év eleji 160 euró/tonna (50 ezer forint/tonna) körüli szintről a nyár derekáig 194 euró/tonnára (61 ezer forint/tonna) emelkedett a kurzus, majd novemberre 165–170 euró/tonna (50–54 ezer forint/tonna) tartományba ereszkedett. Magyarországon, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a takarmánykukorica fronthavi jegyzése az európai trendet követte az év első felében, majd az új termést (2015. júliusától) 44–47 ezer forint/tonna közé árazta be a piac.

A fizikai piacon kicsi volt az árak volatilitása 2015 első félévében (2. ábra). A nemzetközi árak változékonysága az idei kibocsátással kapcsolatos bizonytalanságok erősödésével nőtt a nyár folyamán, majd a betakarítás időszakában ismét csökkent. Novemberben az új termés nyomására 170 USD/tonnára (49–50 ezer forint/tonna) mérséklődött az USA-ból, 166 USD/tonnára (48 ezer forint/tonna) a Brazíliából, és 180 USD/tonnára (52 ezer forint/tonna) a Franciaországból származó kukorica exportára (FOB). Az árcsökkenést a franciaországi termény esetében az euró USA dollárral szembeni gyengülése is erősítette. Ugyanakkor a fekete-tengeri exportőröknél termelt kukorica kikötői ára alig változott, 170 USD/tonna (49–50 ezer forint/tonna) körül stabilizálódott. Magyarországon, az AKI PÁIR adatai szerint ezalatt 45 ezer forint/tonna fölé emelkedett a termény áfa és szállítási költség nélküli termelői ára (FGATE). Az Európai Unió piaca a közösség jelentős importigénye miatt kitett a világpiaci változásoknak, ezért a belpiaci kukoricaárakat ezek közvetlenül fogják befolyásolni a következő hónapokban.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai