2026. 04. 23., csütörtök
Béla
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

KWS kukoricatermelési verseny

Kategória: Növénytermesztés | 2016/01/17

A KWS Magyarország Kft. nem egy hagyományos nyitórendezvénnyel, hanem egy díjátadóval kezdte az új vetőmagszezont.

A KWS csoport független, hosszú hagyományokra visszatekintő családi tulajdonban lévő vállalkozás, amely közel 160 éve foglalkozik vetőmag-nemesítéssel.

A vetőmag-nemesítés iránt teljes mértékben elhivatott vállalkozásként minden jelentősebb növénykultúrában képviselteti magát a piacon: kukorica (siló, szemes és biogáz célú), cirok, cukorrépa, kalászos (búza, rozs, és árpa), olajos magvak (repcemag, napraforgó) és burgonya.
A KWS Csoport több mint 40 leányvállalattal és társult vállalkozással rendelkezik világszerte, így 70-nél is több országban folytatja tevékenységét. A cégcsoport évről évre növeli beruházásait. Az éves forgalmának mintegy 15%-át fekteti be újra a kutatás és fejlesztés területén. A KWS csapatát mintegy 4400 fő alkotja, ezen belül az innovációért felelős kutatásokon már több mint 1200 személy dolgozik.

A KWS hazai fejlődését mi sem bizonyítja jobban, mint hogy piaci részesedése 2014-ben a kukoricapiacon 5%, az őszi káposztarepce piacán 23% volt. Értékesítésük legnagyobb részét forgalmazó partnereiken keresztül bonyolítják le, amely rugalmasabb készletelérhetőséget biztosít kisebb partnereink részére is.

Az 1999-ben alakult kft. mára már a magyarországi vetőmagpiac meghatározó résztvevőjévé vált. A sikerek mögött komoly munka van, hiszen csapatuk folyamatos tréningelésével és képzésével azon vannak, hogy folyamatosan erősítsék pozícióikat a piacon és a KWS csoporton belül.

Szezonnyitó díjátadással

A rendezvényen kihirdették a 2015-ben első ízben megrendezett szemes kukorica termelési verseny eredményeit és átadták a díjakat, végül pedig kisorsolásra került a „Nyerjen a KWS új repcéivel!” nyereményjáték fődíja, egy Opel Adam személyautó.

„Mi is vezetett bennünket a szemes termény verseny megrendezéséhez 2015-ben? – tette fel a kérdést megnyitójában Pallós Mihály ügyvezető. – Egy ilyen esemény mozgatórugója mindig az innováció. A világon minden cég kutat, fejleszt, hogy minél jobb termékeket tudjon a piacra hozni. Ebben a KWS, mint a világpiacon 4. helyen álló vetőmagos cég, élenjár. A dél-amerikai és ázsiai nyitás mellett a mi bölcsőnk persze azért Európa. Európában a 2. legnagyobb kukorica vetőmagot forgalmazó cég. Ha belevesszük Ukrajnát és Oroszországot is, akkor ez a pozíció a 3., 13%-os részesedéssel. Az innováció vezet oda, hogy új termékek lesznek, lesznek, amelyeket be kell vezetni és sikeres gazdálkodást kell velük folytatni. Magyarországon mind Muronyban, mind Kozármislényben jelentős nemesítési programok zajlanak, ahol a kollégák a helyi és környező országok körülményeihez próbálják a legjobb vonalakat kiszelektálni. A napraforgó-nemesítésünkről annyit, hogy egy intenzív kezdés után 2017-től már a saját nemesítésű hibridekkel is piacra fogunk lépni.

A házi termelési versenybe négy új hibridet neveztünk be, ezek a KWS 2370, a Kamparis, a KWS 2482 és a Konfites. Ez a négy hibrid felölelte a teljes érési időt, a FAO 300-tól a FAO 450-ig. A KWS 2370 a sor legkorábbi képviselője, egy FAO 300-as hibrid, amely terméspotenciálban óriási kihívója a 300-as csoport második felébe tartozóknak. A Kamparis 360–370-es FAO-értékű. A KWS 2482 a legnagyobb ígéret, hiszen 410-es FAO-val a legnagyobb terméspotenciálra képes új hibridünk. A sort a Konfites zárja, amelynek a terméspotenciálja szinte egyezik a 2482-esével, viszont sokkal alkalmazkodóképesebb a különböző termesztési adottságokhoz. A versenyen végül 94 településről összesen 116 termelő vett részt, és a terméseredmények jócskán meghaladták a hazai átlagot.”
A termésverseny győztesei és győztes termésátlagai:

  • Kamparis: 12,2 t/ha; Nagy Attila
  • Konfites: 14,59 t/ha; Boda István
  • KWS 2370: 10,1 t/ha; Levendovics László
  • KWS 2482: 13,42 t/ha; Borsos Zsigmond.

„Ezeknek a hibrideknek a bevezetése 2015-ban már elindult, el is adtunk belőlük 16 000 zsákkal. A célunk a versennyel az volt, hogy ezt a megújult portfoliót minél jobban megismertessük, bemutassuk az erősségeinket és partnerséget kínáljunk a termelőinknek, hogy akik részt vettek a versenyben, legyenek nagykövetei a termékeinknek, segítsenek széles körben megismertetni a KWS szemes kukorica hibridjeit”.

Termesztéstechnológia az adatlapok elemzése alapján

Még mindig előtérben a konvencionális talajművelés:
– mélyszántás ágyekével vagy váltvaforgató ekével 78%;
– talajlazító, kapás vagy egyéb forgatásos művelés (pl. tárcsa) 19%
a táanyag-utánpótlás idejét tekintve még mindig ősszel és tavasszal, a magágy előkészítésekor vagy a vetéssel egy menetben történik (N, K, S, P);
az elővetemény hangsúlyosan kalászos vagy ritkasoros kapás (szőlőoltvány!);
vetés: 2015.03.14.–2015.05.12.;
egyre nagyobb hangsúlyt fordítunk a tőszám helyes megválasztásával elérni a magasabb termésátlagokat (65 000–72 000 tő/ha).

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Talajélet: fenntartása a növénytermelés alapja
A precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.
Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.
Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.
Aranyszínű sárgaság: a megelőzés a védekezés
Az idei tavaszon is az aranyszínű sárgaságnak nevezett betegség okozza a legnagyobb aggodalmat a szőlőkben. Ez a szőlő veszélyes, gyógyíthatatlan betegsége, csak a megelőzés jelenti a megoldást. A betegséget Európa számos országában ismerik, itthon már 2013-ban észlelték először a Zala vármegyei Lentiben. Azóta folyamatosan terjedt, mára a 22 borvidékből a legtöbb érintett, és a nem borvidékhez tartozó szőlőkben is megjelent.  Legsúlyosabb a helyzet Zala vármegyében, a Balaton északi és déli szőlőültetvényeiben, másutt a kórokozó megjelenése szórványos.
Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.
A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza