2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

KWS kukoricatermelési verseny

Kategória: Növénytermesztés | 2016/01/17

A KWS Magyarország Kft. nem egy hagyományos nyitórendezvénnyel, hanem egy díjátadóval kezdte az új vetőmagszezont.

A KWS csoport független, hosszú hagyományokra visszatekintő családi tulajdonban lévő vállalkozás, amely közel 160 éve foglalkozik vetőmag-nemesítéssel.

A vetőmag-nemesítés iránt teljes mértékben elhivatott vállalkozásként minden jelentősebb növénykultúrában képviselteti magát a piacon: kukorica (siló, szemes és biogáz célú), cirok, cukorrépa, kalászos (búza, rozs, és árpa), olajos magvak (repcemag, napraforgó) és burgonya.
A KWS Csoport több mint 40 leányvállalattal és társult vállalkozással rendelkezik világszerte, így 70-nél is több országban folytatja tevékenységét. A cégcsoport évről évre növeli beruházásait. Az éves forgalmának mintegy 15%-át fekteti be újra a kutatás és fejlesztés területén. A KWS csapatát mintegy 4400 fő alkotja, ezen belül az innovációért felelős kutatásokon már több mint 1200 személy dolgozik.

A KWS hazai fejlődését mi sem bizonyítja jobban, mint hogy piaci részesedése 2014-ben a kukoricapiacon 5%, az őszi káposztarepce piacán 23% volt. Értékesítésük legnagyobb részét forgalmazó partnereiken keresztül bonyolítják le, amely rugalmasabb készletelérhetőséget biztosít kisebb partnereink részére is.

Az 1999-ben alakult kft. mára már a magyarországi vetőmagpiac meghatározó résztvevőjévé vált. A sikerek mögött komoly munka van, hiszen csapatuk folyamatos tréningelésével és képzésével azon vannak, hogy folyamatosan erősítsék pozícióikat a piacon és a KWS csoporton belül.

Szezonnyitó díjátadással

A rendezvényen kihirdették a 2015-ben első ízben megrendezett szemes kukorica termelési verseny eredményeit és átadták a díjakat, végül pedig kisorsolásra került a „Nyerjen a KWS új repcéivel!” nyereményjáték fődíja, egy Opel Adam személyautó.

„Mi is vezetett bennünket a szemes termény verseny megrendezéséhez 2015-ben? – tette fel a kérdést megnyitójában Pallós Mihály ügyvezető. – Egy ilyen esemény mozgatórugója mindig az innováció. A világon minden cég kutat, fejleszt, hogy minél jobb termékeket tudjon a piacra hozni. Ebben a KWS, mint a világpiacon 4. helyen álló vetőmagos cég, élenjár. A dél-amerikai és ázsiai nyitás mellett a mi bölcsőnk persze azért Európa. Európában a 2. legnagyobb kukorica vetőmagot forgalmazó cég. Ha belevesszük Ukrajnát és Oroszországot is, akkor ez a pozíció a 3., 13%-os részesedéssel. Az innováció vezet oda, hogy új termékek lesznek, lesznek, amelyeket be kell vezetni és sikeres gazdálkodást kell velük folytatni. Magyarországon mind Muronyban, mind Kozármislényben jelentős nemesítési programok zajlanak, ahol a kollégák a helyi és környező országok körülményeihez próbálják a legjobb vonalakat kiszelektálni. A napraforgó-nemesítésünkről annyit, hogy egy intenzív kezdés után 2017-től már a saját nemesítésű hibridekkel is piacra fogunk lépni.

A házi termelési versenybe négy új hibridet neveztünk be, ezek a KWS 2370, a Kamparis, a KWS 2482 és a Konfites. Ez a négy hibrid felölelte a teljes érési időt, a FAO 300-tól a FAO 450-ig. A KWS 2370 a sor legkorábbi képviselője, egy FAO 300-as hibrid, amely terméspotenciálban óriási kihívója a 300-as csoport második felébe tartozóknak. A Kamparis 360–370-es FAO-értékű. A KWS 2482 a legnagyobb ígéret, hiszen 410-es FAO-val a legnagyobb terméspotenciálra képes új hibridünk. A sort a Konfites zárja, amelynek a terméspotenciálja szinte egyezik a 2482-esével, viszont sokkal alkalmazkodóképesebb a különböző termesztési adottságokhoz. A versenyen végül 94 településről összesen 116 termelő vett részt, és a terméseredmények jócskán meghaladták a hazai átlagot.”
A termésverseny győztesei és győztes termésátlagai:

  • Kamparis: 12,2 t/ha; Nagy Attila
  • Konfites: 14,59 t/ha; Boda István
  • KWS 2370: 10,1 t/ha; Levendovics László
  • KWS 2482: 13,42 t/ha; Borsos Zsigmond.

„Ezeknek a hibrideknek a bevezetése 2015-ban már elindult, el is adtunk belőlük 16 000 zsákkal. A célunk a versennyel az volt, hogy ezt a megújult portfoliót minél jobban megismertessük, bemutassuk az erősségeinket és partnerséget kínáljunk a termelőinknek, hogy akik részt vettek a versenyben, legyenek nagykövetei a termékeinknek, segítsenek széles körben megismertetni a KWS szemes kukorica hibridjeit”.

Termesztéstechnológia az adatlapok elemzése alapján

Még mindig előtérben a konvencionális talajművelés:
– mélyszántás ágyekével vagy váltvaforgató ekével 78%;
– talajlazító, kapás vagy egyéb forgatásos művelés (pl. tárcsa) 19%
a táanyag-utánpótlás idejét tekintve még mindig ősszel és tavasszal, a magágy előkészítésekor vagy a vetéssel egy menetben történik (N, K, S, P);
az elővetemény hangsúlyosan kalászos vagy ritkasoros kapás (szőlőoltvány!);
vetés: 2015.03.14.–2015.05.12.;
egyre nagyobb hangsúlyt fordítunk a tőszám helyes megválasztásával elérni a magasabb termésátlagokat (65 000–72 000 tő/ha).

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza