Kisparcellás összehasonlító fajtakísérletek, 2015

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Magyar Kukorica Klub, Összeállította: dr. Szieberth Dénes, 2016/01/18

Ebben az évben a korai csoportban 22, a középérésűben 10 és a késői éréscsoportban 5 hibridet vizsgáltunk. Változás, hogy a korábbi években egy-két népszerű késői érésű hibridet vizsgáltunk a középérésű csoportban, s most saját csoportban vizsgáljuk őket. Ennek az az oka, hogy a nemesítő cégek és a termelők egyaránt keresik a klíma felmelegedéséhez való alkalmazkodás útjait. Az egyik megoldás a meghosszabbodó vegetációs idő jobb kihasználása lehet. Szintén új elem, hogy egy-egy tenyészidő csoportban csak egy hivatalos sztenderdet használunk, a másik sztenderdnek a csoport átlagát tekintjük. Ezt a megoldást azért látjuk indokoltnak, mert rendkívüli mértékben felgyorsult a fajtaváltás, és a sztenderdek valódi összehasonlító értéke gyorsan elavul. Dolgozunk egy, a hibridek közötti új összehasonlítási elv kialakításán, melyet remélhetőleg a jövő évtől már bevezethetünk. Az új szemlélet jobban meg fog felelni a precíziós gazdálkodás által támasztott követelményeknek.

Az elvetett kísérletiek közül (18) most csak 14 helyszín adatait adjuk közre. A közölt kísérletek Burgenland és a Dunántúl tájegység (10) és az Alföld (4) között oszlanak meg.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy a kísérleti eredmények kialakulását főként helyi időjárási hatások befolyásolták, s a kísérleti területeken alkalmazott agrotechnika, tápanyag-ellátási szint, gyomirtás és növényvédelmi beavatkozások ezeket a hatásokat erősítették vagy gyöngítették.

A kísérleteket érő kártételi hatások (főként kukoricamoly) szembetűnően Cegléden és Békéscsabán fejeződtek ki. A moly már korán megjelent Cegléden, Bólyban és Bruckban, míg a többi helyen vagy nem alakult ki jelentős fertőzés, vagy a második gradáció volt erőteljes (pl. Békéscsaba).

A csőfuzárium legszembetűnőbben Cegléden és Békéscsabán fertőzött, mellette az aszpergillus gomba tünetei is megfigyelhetők voltak. A kísérleti helyekről begyűjtött minták elbírálása és laboratóriumi vizsgálata majd választ ad arra, hogy mely fajok fertőztek, s a fertőzést követte-e veszélyes mennyiségű gombaméreg termelés.

A fajtákra vonatkozó további információk: www.magyarkukorica­klub.hu.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai