Béla
Kisparcellás összehasonlító fajtakísérletek, 2015
Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Magyar Kukorica Klub, Összeállította: dr. Szieberth Dénes, 2016/01/18
A kísérletek elhúzódó betakarítása miatt nem a szokásos részletességű elemzés és szöveges értékelés kíséretében adjuk közre
a Top20 kísérletek eredményeit. A hiányosságot a Magyar Kukorica Klub hamarosan a pótolja, s az Agráriumban is közreadjuk.
Ebben az évben a korai csoportban 22, a középérésűben 10 és a késői éréscsoportban 5 hibridet vizsgáltunk. Változás, hogy a korábbi években egy-két népszerű késői érésű hibridet vizsgáltunk a középérésű csoportban, s most saját csoportban vizsgáljuk őket. Ennek az az oka, hogy a nemesítő cégek és a termelők egyaránt keresik a klíma felmelegedéséhez való alkalmazkodás útjait. Az egyik megoldás a meghosszabbodó vegetációs idő jobb kihasználása lehet. Szintén új elem, hogy egy-egy tenyészidő csoportban csak egy hivatalos sztenderdet használunk, a másik sztenderdnek a csoport átlagát tekintjük. Ezt a megoldást azért látjuk indokoltnak, mert rendkívüli mértékben felgyorsult a fajtaváltás, és a sztenderdek valódi összehasonlító értéke gyorsan elavul. Dolgozunk egy, a hibridek közötti új összehasonlítási elv kialakításán, melyet remélhetőleg a jövő évtől már bevezethetünk. Az új szemlélet jobban meg fog felelni a precíziós gazdálkodás által támasztott követelményeknek.
Az elvetett kísérletiek közül (18) most csak 14 helyszín adatait adjuk közre. A közölt kísérletek Burgenland és a Dunántúl tájegység (10) és az Alföld (4) között oszlanak meg.
Általánosságban elmondhatjuk, hogy a kísérleti eredmények kialakulását főként helyi időjárási hatások befolyásolták, s a kísérleti területeken alkalmazott agrotechnika, tápanyag-ellátási szint, gyomirtás és növényvédelmi beavatkozások ezeket a hatásokat erősítették vagy gyöngítették.
A kísérleteket érő kártételi hatások (főként kukoricamoly) szembetűnően Cegléden és Békéscsabán fejeződtek ki. A moly már korán megjelent Cegléden, Bólyban és Bruckban, míg a többi helyen vagy nem alakult ki jelentős fertőzés, vagy a második gradáció volt erőteljes (pl. Békéscsaba).
A csőfuzárium legszembetűnőbben Cegléden és Békéscsabán fertőzött, mellette az aszpergillus gomba tünetei is megfigyelhetők voltak. A kísérleti helyekről begyűjtött minták elbírálása és laboratóriumi vizsgálata majd választ ad arra, hogy mely fajok fertőztek, s a fertőzést követte-e veszélyes mennyiségű gombaméreg termelés.
A fajtákra vonatkozó további információk: www.magyarkukoricaklub.hu.
Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
Talajélet: fenntartása a növénytermelés alapjaA precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül – foglalta össze a gazdák teendőinek egy csokrát Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Az évtizedekig tartó leegyszerűsített termelési szerkezet, a monokultúra, a szerves trágya hiánya folyamatosan szegényítette a talajok természetes életét, a klímaváltozással együtt járó vízhiány pedig az ország nagy részén veszteségbe fordította a növénytermelést. Aki tanulmányozta Kemenesy Ernő professzor munkásságát, számíthatott erre, mert ő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós, morzsás szerkezetének kialakítását nevezte.Szójatermelés: az import csökkentése a cél
A szakemberek tapasztalata az, hogy a szójatermelési kedv alapvetően két dologtól függ: a felvásárlási áraktól és a támogatásoktól. Azt azért hozzáteszik, hogy egyetlen év termelési eredményéből nem szabad hosszú távú következtetéseket levonni. Ha versenytársával, a napraforgóval hasonlítjuk össze, kiderül, hogy ötéves átlagban szinte azonos a két növény hozama, de a szója mérsékeltebben reagál a szélsőséges időjárásra.Torma: húsvéti Hungarikum
Magyarország Európa legjelentősebb tormatermesztője. Itthon 1200 hektáron termelünk tormát, ez az uniós termelés fele. A termés több mint 80 százalékát exportáljuk, így biztos piaca van a gazdák termékének. A torma termesztése egy körzetre, a Hajdúságra koncentrálódik. A Hajdúsági Torma 2008 óta oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék, amelyet 2021-ben Hungarikummá is nyilvánítottak, köszönhetően a hajdúsági termőtájnak – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai kiadványában.Aranyszínű sárgaság: a megelőzés a védekezés
Az idei tavaszon is az aranyszínű sárgaságnak nevezett betegség okozza a legnagyobb aggodalmat a szőlőkben. Ez a szőlő veszélyes, gyógyíthatatlan betegsége, csak a megelőzés jelenti a megoldást. A betegséget Európa számos országában ismerik, itthon már 2013-ban észlelték először a Zala vármegyei Lentiben. Azóta folyamatosan terjedt, mára a 22 borvidékből a legtöbb érintett, és a nem borvidékhez tartozó szőlőkben is megjelent. Legsúlyosabb a helyzet Zala vármegyében, a Balaton északi és déli szőlőültetvényeiben, másutt a kórokozó megjelenése szórványos.Vetési Nap Mezőfalván
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által március 27-én szervezett Vetési Napon, Orbán Viktor miniszterelnök és Papp Zsolt, a NAK elnöke, illetve Jakab István, a MAGOSZ elnöke megújították a Magyar Kormány és a két szervezet között 2013-ban létrejött együttműködési megállapodást.A víz a fenntartható agrárium alapja
Az éghajlatváltozás következtében gyakoribbá váló aszályok, villámárvizek és vízhiányos időszakok különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. A víz nemcsak a termelés alapja, hanem a vidéki közösségek megtartó erejének záloga is. „Az esélyt teremtő víz” üzenete az agráriumban azt fejezi ki, hogy a jövő mezőgazdasága csak akkor lehet versenyképes és fenntartható, ha a vízgazdálkodás tudatos, előrelátó és igazságos alapokra épül. Ez magában foglalja a fenntartható öntözési rendszerek fejlesztését és a víztakarékos technológiák széles körű alkalmazását, valamint a természetközeli vízmegtartó megoldások előtérbe helyezését, hiszen az élhető, egészséges környezet csak a víz tájban tartásával biztosítható, amely hozzájárul a helyi mikroklíma stabilizálásához, a talajélet és a biodiverzitás fenntartásához, valamint a szélsőséges időjárási hatások mérsékléséhez.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza