2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Kisparcellás összehasonlító fajtakísérletek, 2015

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Magyar Kukorica Klub, Összeállította: dr. Szieberth Dénes, 2016/01/18

A kísérletek elhúzódó betakarítása miatt nem a szokásos részletességű elemzés és szöveges értékelés kíséretében adjuk közre
a Top20 kísérletek eredményeit. A hiányosságot a Magyar Kukorica Klub hamarosan a pótolja, s az Agráriumban is közreadjuk.

Ebben az évben a korai csoportban 22, a középérésűben 10 és a késői éréscsoportban 5 hibridet vizsgáltunk. Változás, hogy a korábbi években egy-két népszerű késői érésű hibridet vizsgáltunk a középérésű csoportban, s most saját csoportban vizsgáljuk őket. Ennek az az oka, hogy a nemesítő cégek és a termelők egyaránt keresik a klíma felmelegedéséhez való alkalmazkodás útjait. Az egyik megoldás a meghosszabbodó vegetációs idő jobb kihasználása lehet. Szintén új elem, hogy egy-egy tenyészidő csoportban csak egy hivatalos sztenderdet használunk, a másik sztenderdnek a csoport átlagát tekintjük. Ezt a megoldást azért látjuk indokoltnak, mert rendkívüli mértékben felgyorsult a fajtaváltás, és a sztenderdek valódi összehasonlító értéke gyorsan elavul. Dolgozunk egy, a hibridek közötti új összehasonlítási elv kialakításán, melyet remélhetőleg a jövő évtől már bevezethetünk. Az új szemlélet jobban meg fog felelni a precíziós gazdálkodás által támasztott követelményeknek.

Az elvetett kísérletiek közül (18) most csak 14 helyszín adatait adjuk közre. A közölt kísérletek Burgenland és a Dunántúl tájegység (10) és az Alföld (4) között oszlanak meg.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy a kísérleti eredmények kialakulását főként helyi időjárási hatások befolyásolták, s a kísérleti területeken alkalmazott agrotechnika, tápanyag-ellátási szint, gyomirtás és növényvédelmi beavatkozások ezeket a hatásokat erősítették vagy gyöngítették.

A kísérleteket érő kártételi hatások (főként kukoricamoly) szembetűnően Cegléden és Békéscsabán fejeződtek ki. A moly már korán megjelent Cegléden, Bólyban és Bruckban, míg a többi helyen vagy nem alakult ki jelentős fertőzés, vagy a második gradáció volt erőteljes (pl. Békéscsaba).

A csőfuzárium legszembetűnőbben Cegléden és Békéscsabán fertőzött, mellette az aszpergillus gomba tünetei is megfigyelhetők voltak. A kísérleti helyekről begyűjtött minták elbírálása és laboratóriumi vizsgálata majd választ ad arra, hogy mely fajok fertőztek, s a fertőzést követte-e veszélyes mennyiségű gombaméreg termelés.

A fajtákra vonatkozó további információk: www.magyarkukorica­klub.hu.







Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza