2026. 06. 07., vasárnap
Róbert
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Kisparcellás összehasonlító fajtakísérletek, 2015

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Magyar Kukorica Klub, Összeállította: dr. Szieberth Dénes, 2016/01/18

A kísérletek elhúzódó betakarítása miatt nem a szokásos részletességű elemzés és szöveges értékelés kíséretében adjuk közre
a Top20 kísérletek eredményeit. A hiányosságot a Magyar Kukorica Klub hamarosan a pótolja, s az Agráriumban is közreadjuk.

Ebben az évben a korai csoportban 22, a középérésűben 10 és a késői éréscsoportban 5 hibridet vizsgáltunk. Változás, hogy a korábbi években egy-két népszerű késői érésű hibridet vizsgáltunk a középérésű csoportban, s most saját csoportban vizsgáljuk őket. Ennek az az oka, hogy a nemesítő cégek és a termelők egyaránt keresik a klíma felmelegedéséhez való alkalmazkodás útjait. Az egyik megoldás a meghosszabbodó vegetációs idő jobb kihasználása lehet. Szintén új elem, hogy egy-egy tenyészidő csoportban csak egy hivatalos sztenderdet használunk, a másik sztenderdnek a csoport átlagát tekintjük. Ezt a megoldást azért látjuk indokoltnak, mert rendkívüli mértékben felgyorsult a fajtaváltás, és a sztenderdek valódi összehasonlító értéke gyorsan elavul. Dolgozunk egy, a hibridek közötti új összehasonlítási elv kialakításán, melyet remélhetőleg a jövő évtől már bevezethetünk. Az új szemlélet jobban meg fog felelni a precíziós gazdálkodás által támasztott követelményeknek.

Az elvetett kísérletiek közül (18) most csak 14 helyszín adatait adjuk közre. A közölt kísérletek Burgenland és a Dunántúl tájegység (10) és az Alföld (4) között oszlanak meg.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy a kísérleti eredmények kialakulását főként helyi időjárási hatások befolyásolták, s a kísérleti területeken alkalmazott agrotechnika, tápanyag-ellátási szint, gyomirtás és növényvédelmi beavatkozások ezeket a hatásokat erősítették vagy gyöngítették.

A kísérleteket érő kártételi hatások (főként kukoricamoly) szembetűnően Cegléden és Békéscsabán fejeződtek ki. A moly már korán megjelent Cegléden, Bólyban és Bruckban, míg a többi helyen vagy nem alakult ki jelentős fertőzés, vagy a második gradáció volt erőteljes (pl. Békéscsaba).

A csőfuzárium legszembetűnőbben Cegléden és Békéscsabán fertőzött, mellette az aszpergillus gomba tünetei is megfigyelhetők voltak. A kísérleti helyekről begyűjtött minták elbírálása és laboratóriumi vizsgálata majd választ ad arra, hogy mely fajok fertőztek, s a fertőzést követte-e veszélyes mennyiségű gombaméreg termelés.

A fajtákra vonatkozó további információk: www.magyarkukorica­klub.hu.







Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Borászat: botladozó marketing
A lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.
Vis maior helyzet a fagykárok és az aszály miatt
Május 15-én két vis maior helyzetet is bejelentett Bóna Szabolcs agrárminiszter. A 2026. március 1 és május 3 között tapasztalható tavaszi fagyok miatt a bejelentés az ország teljes területére érvényes 21 járás kivételével – olvasható a kap.gov.hu oldalon. Ugyanitt láthatják a gazdák, hogy az április 1 és május 12 közötti aszályos időjárást is vis maiornak tekinti a minisztérium, három járás kivételével. Az idén is száraz maradt az április és a május első két hete, a vetőgépek az ország nagy részén porba szórták a kukorica és a napraforgó vetőmagját. Könnyíti a gazdák helyzetét, hogy a közlemények csatolhatók a vis maior bejelentéshez, és egyben hitelt érdemlő tanúsítást is jelentek. 
Nagykun 2000 Mg. Zrt. a legnagyobb hazai rizstermesztő és feldolgozó
A magyar rizságazat helyzetéről nehéz hitelesebb képet kapni, mint a kisújszállási Nagykun 2000 Mg. Zrt.-nél. A társaság nemcsak a legnagyobb hazai rizstermesztő, hanem feldolgozó és integrátor szerepet is betölt. A vállalat élén álló Bori Tamás – aki egyben a Rizs Szövetség elnöke is – a teljes ágazat érdekeit képviseli hazai és európai szinten. Vele beszélgettünk a kihívásokról és a kilátásokról.
Árpád-Agrár Zrt.: a Napfény, a termálenergia és a szakértelem fellegvára
Hatvanhat évvel ezelőtt, január 27.-én alakult meg az Árpád-Agrár Zrt. jogelőd szervezete, az Árpád Zöldségtermelő Szövetkezet. A szövetkezet megalakításának már volt előzménye, ugyanis a szentesi kertészek 1957 januárjában önként hozták létre a Szentes és Vidéke Zöldség- és Gyümölcs Termelő és Értékesítő Szakszövetkezetet. Mindezt annak érdekében, hogy közös értékesítéssel erősítsék pozíciójukat a primőr zöldségpiacon. Ez a lépés a helyi bolgár kertészeti hagyományokra (a bolgár kertészek 1875-ös betelepülésére emlékezve) épült, kihasználva Szentes kedvező adottságait, a termálvizet, a napfényt és a termőtalajt.
A mélyművelés szocialista hagyomány?
Ha egy héten belül nem lesz kiadós eső, keresztet vethetünk a kukorica és a napraforgó termésére – panaszkodik egy több ezer hektáros hajdúsági gazdaság igazgatója. A tél közepén és végén ugyan esett hó, eső, de már hetek óta a szél szárítja a földeket. A tapasztalt gazdász szemek ránézésre megállapítják a nedvesség hiányát a búza és a repce táblákon. Elindultak vagy elindulnának a vetőgépek a kukorica és a napraforgó földeken is, de porba nem érdemes elszórni a magot.
Fagykárok és kártevők a kertészetekben
Szomorúan sétálgatnak kertjeikben a borsodi és a kunsági gyümölcskertészek. Látnivaló, hogy már áprilisban befejezték a szüretet. Észak-Magyarországon, Pest és Bács- Kiskun megyékben a mínusz 8 Celsius fokú hajnali lehűlések megtizedelték a meggy, a szilva és az alma ültetvényeket. A károkat még pontosan nem lehet felmérni, de a szakemberek a 30-90 százalék közé becsülik a terméskiesést. Ezzel

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza