Újdonságok a szántóföldön

Kategória: Növénytermesztés | 2016/01/19

Az újdonságokról, innovációkról szóló konferencián Dr. Darius Przeradzki, a Bayer CropScience magyarországi üzletágvezetője köszöntötte a vendégeket, érdeklődőket és számolt be az anyacég változásairól.

„Valószínűleg hallottak róla, hogy a vállalatunknál, a Bayernél nagy változások történtek. Ennek az évnek a közepéig a Bayer egy tipikus vegyipari konglomerátum volt. Egy olyan vállalat, amely magában foglalta az „élettudományokat”, tehát az egészségügyi és mezőgazdasági részlegeket, de a hagyományos vegyipari részleget is. Ez évnek az elején a Bayer elnöki tanácsa úgy döntött, hogy a Bayernek át kell alakulnia „élettudományi” vállalattá. Így aztán szeptembertől a vegyipari részleg – amelyet egyébként ”anyagtudományi” részlegnek nevezhetünk, azaz nagyrészt az új anyagokkal foglalkozik – levált a vállalattól és jövő év januárjától külön vállalatként működik tovább. Három ágazata lesz: a farmakológiai részleg, amely minden olyan humán gyógyszert magában foglal, amely receptköteles; a „fogyasztói egészség” részleg, amelyben az olyan gyógyszerkészítmények vannak, amelyek nem receptkötelesek; a harmadik pedig a Cropscience, azaz a „növénytudományi” részleg. Ide tartozik elsősorban is a növényvédő szer és vetőmag üzletág. De ide tartozik a környezet-egészségügyi és az állatgyógyászati részleg is. Sok változás van tehát, de a vállalt fő iránya, beleértve a Cropscience-t is, nem változik. A Bayer nyilvánvaló, világos célja, hogy a világ egyik vezető, innovációval foglalkozó cége legyen. Természetesen ugyanezt a célt követi a mezőgazdasági részleg is.

A mai nap is az új termékekről, az innovációról szól. Az egyik ilyen, amit szeretnék kiemelni, az az új sztárkészítményünk a kukoricában, a Capreno. A másik a deflector. Úgy tudjuk, hogy a magyar növényvédelmi hatóság hamarosan nyilvánosságra fogja hozni az új növényvédelmi szabályzatot. Ez az új rendelet egyértelműen tartalmazni fogja azt a növényvédelmi előírást, hogy minden pneumatikus vetőgépre kötelező lesz felszerelni a deflektort.”

A kukorica 2015. évi gyomosodási viszonyairól Szabó László, a Hajdú-Bihar Megyei növényvédelmi hatóság szakembere tartott előadást.
Mindenekelőtt az itt jelenlévő gazdálkodókon keresztül gratulált az egész országnak, tapasztalatai szerint ugyanis 2015-ben a parlagfűvel kapcsolatban nagyot léptünk előre: amint a kalászos gabona lekerült e területről, azonnal megindult a tarlóhántás. A kukorica növényvédelme problémamentesen folyt, nagyon szép indításokat lehetett látni, a gazdák tudták és tették a dolgukat. Napraforgónál helyenként voltak problémák, de nem annyi, mint 5–10 évvel ezelőtt. Mindez, lehet, hogy annak köszönhető, hogy a hatóság egyre gyakrabban jár kint és bírságol. De talán még inkább annak, hogy a gazdák megértették, mi a feladatuk a parlagfűvel kapcsolatban.

Véleménye szerint a kukoricában nem a kétszikűek irtása a fő probléma, hanem az egyszikűeké. Míg korábban az első 20 legfontosabb gyomnövény között csak 6 egyszikű volt, addig az utolsó gyomfelvételezésnél már nyolc, és nem biztos, hogy amikor a következő meglesz, ez a szám maradni fog. A kukoricában gyomosító egyszikűek között biztosan ott van három, mindenekelőtt a kakaslábfű és a muharfélék. Ezek nem is egy időben kelnek, így aki csak a postemergens védelemre hagyatkozik, aminek nincs tartamhatása, annak igencsak oda kell figyelnie, hogy a helyes időpontot eltalálja, amikor a növényvédő szer mindegyikkel kapcsolatba tud kerülni. Éppen ezért minden cég arra törekszik, hogy egy felszívódó, tartamhatású komponens is kerüljön a készítményébe, illetve a tankkombinációjába.

Mivel az egyszikűekkel a kapásokban, így kukoricában mindenkinek foglalkoznia kell, nagyon oda kell figyelni a muharfélék fejlettségére. Ezek ötleveles állapotig postemergensen kezelendők, ötlevelesnél nagyobb, semmiképp se legyen, ne menjenek túl a gyökérváltáson, mert akkor már nagyon nehéz megfelelő hatóanyagot találni. Míg a kakaslábfüvet ki lehet szedni gyökérváltás után, a muharféléket nem.

Fontos kérdés, hogyan lehet elkerülni a rezisztencia kialakulását. Ebben óriási szerepe van a vetésváltásnak is és a szerrotációnak is. Oda kell figyelni, hogy egyszer kalászos is kerüljön a területre. És a kalászos után a tarlót glifozáttal, megfelelő, bőséges dózisban, legalább 5 liter/ha-ral kell kezelni.

Mindennek a tetejébe jönnek, érkeznek az országba új gyomnövények is. Az ázsiai gyapjúfüvet először 2007-ben Borsodban találták meg, és ma már nem is kell keresni. 2011-ben már megjelent Hajdú-Biharban is. Nem a szél útján terjed, a kombájn viszi egyik helyről a másikra. A tudomány mai állása szerint a nikoszulfuron a leghatékonyabb szer ellene postemergensen.

A másik ilyen új gyomnövény a parti köles. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli részén találták meg és már Debrecen alatt jár. Sajnos a Laudis nem, de a Bayer új terméke, a Capreno elég jó hatékonyságot mutat ellene.

A kukorica gyomirtásának néhány aranyszabálya: Kukoricát 3 és 7 leveles korában gyormirtózzunk, később már nem! Hogy melyik szert használjuk, azt a gyom és nem a kukorica fenológiája határozza meg! Ez alapján lehetséges korai posztemergens (egyszikűek 1-3 leveles, kétszikűek szik2-4 levél), postemergens (egyszikűek 3-5 leveles, kétszikűek 2-4 levél) és késői postemergens (7 levél, esetleg kevéssel utána) gyomirtás, de az egyszikűek a döntők!

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai