2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Újdonságok a szántóföldön

Kategória: Növénytermesztés | 2016/01/19

November 19-én a Bayer CropScience Kecskeméten rendezte a CAP-EX-PRO – újdonságok a szántóföldön című konferenciát. Cikkünkben a kukorica növényvédelméről szóló előadást idézzük.

Az újdonságokról, innovációkról szóló konferencián Dr. Darius Przeradzki, a Bayer CropScience magyarországi üzletágvezetője köszöntötte a vendégeket, érdeklődőket és számolt be az anyacég változásairól.

„Valószínűleg hallottak róla, hogy a vállalatunknál, a Bayernél nagy változások történtek. Ennek az évnek a közepéig a Bayer egy tipikus vegyipari konglomerátum volt. Egy olyan vállalat, amely magában foglalta az „élettudományokat”, tehát az egészségügyi és mezőgazdasági részlegeket, de a hagyományos vegyipari részleget is. Ez évnek az elején a Bayer elnöki tanácsa úgy döntött, hogy a Bayernek át kell alakulnia „élettudományi” vállalattá. Így aztán szeptembertől a vegyipari részleg – amelyet egyébként ”anyagtudományi” részlegnek nevezhetünk, azaz nagyrészt az új anyagokkal foglalkozik – levált a vállalattól és jövő év januárjától külön vállalatként működik tovább. Három ágazata lesz: a farmakológiai részleg, amely minden olyan humán gyógyszert magában foglal, amely receptköteles; a „fogyasztói egészség” részleg, amelyben az olyan gyógyszerkészítmények vannak, amelyek nem receptkötelesek; a harmadik pedig a Cropscience, azaz a „növénytudományi” részleg. Ide tartozik elsősorban is a növényvédő szer és vetőmag üzletág. De ide tartozik a környezet-egészségügyi és az állatgyógyászati részleg is. Sok változás van tehát, de a vállalt fő iránya, beleértve a Cropscience-t is, nem változik. A Bayer nyilvánvaló, világos célja, hogy a világ egyik vezető, innovációval foglalkozó cége legyen. Természetesen ugyanezt a célt követi a mezőgazdasági részleg is.

A mai nap is az új termékekről, az innovációról szól. Az egyik ilyen, amit szeretnék kiemelni, az az új sztárkészítményünk a kukoricában, a Capreno. A másik a deflector. Úgy tudjuk, hogy a magyar növényvédelmi hatóság hamarosan nyilvánosságra fogja hozni az új növényvédelmi szabályzatot. Ez az új rendelet egyértelműen tartalmazni fogja azt a növényvédelmi előírást, hogy minden pneumatikus vetőgépre kötelező lesz felszerelni a deflektort.”

A kukorica 2015. évi gyomosodási viszonyairól Szabó László, a Hajdú-Bihar Megyei növényvédelmi hatóság szakembere tartott előadást.
Mindenekelőtt az itt jelenlévő gazdálkodókon keresztül gratulált az egész országnak, tapasztalatai szerint ugyanis 2015-ben a parlagfűvel kapcsolatban nagyot léptünk előre: amint a kalászos gabona lekerült e területről, azonnal megindult a tarlóhántás. A kukorica növényvédelme problémamentesen folyt, nagyon szép indításokat lehetett látni, a gazdák tudták és tették a dolgukat. Napraforgónál helyenként voltak problémák, de nem annyi, mint 5–10 évvel ezelőtt. Mindez, lehet, hogy annak köszönhető, hogy a hatóság egyre gyakrabban jár kint és bírságol. De talán még inkább annak, hogy a gazdák megértették, mi a feladatuk a parlagfűvel kapcsolatban.

Véleménye szerint a kukoricában nem a kétszikűek irtása a fő probléma, hanem az egyszikűeké. Míg korábban az első 20 legfontosabb gyomnövény között csak 6 egyszikű volt, addig az utolsó gyomfelvételezésnél már nyolc, és nem biztos, hogy amikor a következő meglesz, ez a szám maradni fog. A kukoricában gyomosító egyszikűek között biztosan ott van három, mindenekelőtt a kakaslábfű és a muharfélék. Ezek nem is egy időben kelnek, így aki csak a postemergens védelemre hagyatkozik, aminek nincs tartamhatása, annak igencsak oda kell figyelnie, hogy a helyes időpontot eltalálja, amikor a növényvédő szer mindegyikkel kapcsolatba tud kerülni. Éppen ezért minden cég arra törekszik, hogy egy felszívódó, tartamhatású komponens is kerüljön a készítményébe, illetve a tankkombinációjába.

Mivel az egyszikűekkel a kapásokban, így kukoricában mindenkinek foglalkoznia kell, nagyon oda kell figyelni a muharfélék fejlettségére. Ezek ötleveles állapotig postemergensen kezelendők, ötlevelesnél nagyobb, semmiképp se legyen, ne menjenek túl a gyökérváltáson, mert akkor már nagyon nehéz megfelelő hatóanyagot találni. Míg a kakaslábfüvet ki lehet szedni gyökérváltás után, a muharféléket nem.

Fontos kérdés, hogyan lehet elkerülni a rezisztencia kialakulását. Ebben óriási szerepe van a vetésváltásnak is és a szerrotációnak is. Oda kell figyelni, hogy egyszer kalászos is kerüljön a területre. És a kalászos után a tarlót glifozáttal, megfelelő, bőséges dózisban, legalább 5 liter/ha-ral kell kezelni.

Mindennek a tetejébe jönnek, érkeznek az országba új gyomnövények is. Az ázsiai gyapjúfüvet először 2007-ben Borsodban találták meg, és ma már nem is kell keresni. 2011-ben már megjelent Hajdú-Biharban is. Nem a szél útján terjed, a kombájn viszi egyik helyről a másikra. A tudomány mai állása szerint a nikoszulfuron a leghatékonyabb szer ellene postemergensen.

A másik ilyen új gyomnövény a parti köles. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli részén találták meg és már Debrecen alatt jár. Sajnos a Laudis nem, de a Bayer új terméke, a Capreno elég jó hatékonyságot mutat ellene.

A kukorica gyomirtásának néhány aranyszabálya: Kukoricát 3 és 7 leveles korában gyormirtózzunk, később már nem! Hogy melyik szert használjuk, azt a gyom és nem a kukorica fenológiája határozza meg! Ez alapján lehetséges korai posztemergens (egyszikűek 1-3 leveles, kétszikűek szik2-4 levél), postemergens (egyszikűek 3-5 leveles, kétszikűek 2-4 levél) és késői postemergens (7 levél, esetleg kevéssel utána) gyomirtás, de az egyszikűek a döntők!

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza