Borászati körkép

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: V.B., 2016/01/24

Az ágazat évente 29 millió eurót, azaz 8,5 milliárd forintot használhat fel különböző jogcímeken, amely az ágazatban a legjelentősebb támogatás a rendszerváltás óta. Az Európai Unióhoz történt csatlakozás óta a szőlőültetvények szerkezetátalakításának és átállításának támogatása jogcímen több mint 41 milliárd forintot kaptak a termelők, amely mintegy 20 000 hektár szőlőültetvény megújítását tette lehetővé.

Az Európai Unió költségvetési ciklusától eltérő, 2013–2018 közötti támogatási időszakban az ágazatban a rendelkezésre álló 119 millió eurós összes forrásból jelenleg 103 millió euró támogatás kifizetése vagy lekötése történt meg. Sikeres volt az idei évben a borászati gépek beszerzésének támogatása is. Az eredetileg tervezett 4 millió eurós keretre 8,5 millió euró támogatási igény érkezett be. A támogatások kifizetése 2015. október 15-ig megtörtént.

A borászati gépek, technológiai berendezések beszerzésének támogatását 2016-tól a vidékfejlesztési forrásokból lehet majd igényelni. A rendelkezésre álló forráskeret mintegy 20 milliárd forint, a támogatás igénybevételének feltételrendszere kidolgozás alatt van. A jelenlegi SAPS -rendszeren alapuló alaptámogatási rendszer továbbvihető 2020 végéig, amelynek értelmében egységes hektáronkénti átalánytámogatást kaphat minden szőlőtermelő gazdálkodó.

A Magyar Bor Akadémia idén 25. alkalommal adja át hazánk legrégebbi és legrangosabb borszakmai elismerését az Év Bortermelője Magyarországon-díjat. Közel 200 felkért, szakmailag hiteles jelölő – köztük a borágazat képviselői, étteremvezetők, sommelier-k, oktatók, kutatók, séfek – küldte el jelölését. A jelölt borászok a már hagyományosnak számító „Borest a Bor Akadémián” rendezvényen mutatkoztak be boraikkal november 20-án a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.

A díj eddigi életében először fordult elő, hogy holtverseny miatt az öt jelölt helyett az idei évben hatan versengenek a megtisztelő címért:
Borbély Tamás – Badacsonyi borvidék; Jásdi István – Balatonfüred-Csopaki borvidék; Koch Csaba – Hajós-Bajai borvidék; Mészáros Pál – Szekszárdi borvidék; Szőke Mátyás – Mátrai borvidék; Szöllősi Mihály – Neszmélyi borvidék.

A jelöltek bemutatkozásukat követően rövid interjút adtak az Agráriumnak, melynek során beszámoltak a maguk és borvidékük idei tapasztalatairól, a 2015-ös év szőlőterméseinek minőségéről és hozamairól, a piaci lehetőségeikről és fejlesztési elképzeléseikről.

Borbély Tamás

– A 2015-ös év sokféle szélsőségessége ellenére, úgy gondolom, nagyon eredményes esztendőnek bizonyult. A csapadékos tél végét, a tavaszelőt, májustól augusztusig szeles, szinte már légköri aszály követte, hogy aztán augusztusban megint ömöljön ránk az eső. A Badacsonyi borvidék termelőinek az idei nagy időjárási szélsőségek ellenére mind az alapborok, tehát a mindennapok borai terén, mind a csúcsborok tekintetében sikerült jó évet zárniuk. Az ültetvények nagy részén a mennyiséggel is elégedettek lehetünk. A tavalyival ellentétben a gombabetegségek sem okoztak számottevő kárt. A szőlők tavasszal nagyon jól kötődtek, magas volt a fürtszám.

– Piaci helyzet?

– A piacon most már egyre inkább hallani a vendégektől, hogy a termelőknek 2014-ben is sikerült szép borokat készíteni, sok helyen a komolyabb nagy fehérek is most jöttek ki a piacra. Az új borokat kóstolgatva én azt mondom, hogy nagyon jó, lendületes, jó savakkal bíró, szép gyümölcsös borok vannak. A csúcsborok most nálunk is fahordóban érlelődnek. Szeptember első hetében egy-egy fajtánál a szeptember végi szüretnél is 14-es alkoholok jöttek be Olaszrizlingből vagy a Szürkebarátból már szeptember elején is.

– Mi jut az ágazatnak az új Vidékfejlesztési Programból?

– Ígéretünk van rá, hogy ezekben a programokban nemcsak a termelési, de a marketing- és vendéglátási oldal támogatására is lehetőség lesz. Ahogy én tudom, az idén már nemigen fognak napvilágra kerülni konkrét támogatási lehetőségek, ezekre csak a jövő év elején számíthatunk.

– Milyenek a 2016-os kilátások?

– Borok tekintetében az idei évjárat alapján jók az esélyek. Mindenesetre jól jönne egy valódi tél, hogy végre kifagyjanak a kártevők és a gombabetegségek. Egyes időjósok szerint akár az évtized leghidegebb tele köszönthet ránk.

Koch Csaba

– A 2015-ös év a borvidéken minőségben nagyon jó volt, mennyiségi szempontból elmaradt a várttól.

– Mi okozta a terméskiesést?

– Szilveszter napjától január elsejére virradóan mínusz 21–22 fokot mutatott a hőmérő. Jelzem, ez éjszaka volt a leghidegebb egész télen. Ennek ellenére úgy tűnt, a fagy nem okozott kárt a szőlőkben. A második fagyos eseményünk március elején volt mínusz 7 fokkal. Ez idő tájt még nem indult meg ugyan a rügyfakadás, de a nedvkeringés már igen, és bizonyos fajták komoly fagyási tüneteket mutattak az áprilisi fakadáskor. A szakemberek egy része azon az állásponton volt, hogy márciusi nagy hideg ártott, mások meg úgy vélték, a január elsejei. Tény, hogy egy nagyon komoly téli fagyhoz hasonló tünetegyüttes lépett fel a borvidéken. Az elmondottak alapján nem ért bennünket nagy meglepetés, hogy 2015-ben borvidéki átlagunk 2000 hektáron nem éri el a 70 mázsa hektáronkénti hozamot. Ami jó hír, hogy a szőlőminőséggel nem volt baj, sőt…

– Az hogy lehetséges, hiszen 2015 nyara kimondottan aszályos volt.

– A siker részben a borvidékre jellemző, jó vízgazdálkodású, löszös altalajnak köszönhető, vagyis hogy nem szenvedtünk aszálykárt, miközben a délvidék kedvező klimatikus adottságaihoz igazodva az érés az országosnál gyorsabb ütemben haladt. Így a szüretkori „özönvíz” az olyan igazi nagy fajtáinkat, mint a Cabernet Sauvignon, már nem tudta károsítani.
Az illatos fajták köztük a cserszegiek nagyon szépek voltak. Eső ide, eső oda, nagyon szép rozékat tudtunk készíteni. A borvidéken hál’ istennek nagyon kevés rothadás érzékeny Merlot van, s persze a zweigeltek sem bírták az idő viszontagságait. A Kadarkával pedig úgy jártunk, hogy bár sikerült megmenteni a termést, de csak veszteségek árán.
Összességében elmondhatom, hogy 2014-hez képest mindenképpen jó évjáratunk van. Ha szüretkor nem jön az eső, óriási évjáratunk lenne. A szőlők nagyon sok színanyaggal bírtak, magas volt az érettségi fokuk. Szóval a kisebb termés dacára korrekt, jó évjáratban tudtunk szüretelni.

– És jövőre?

– Az Alföldön, illetve Magyarországon minden olyan szőlőültetvényen, amely nem éri el a tengerszint feletti 150 méter magasságot – ez igaz a Siklósi-medence, a Tokaj-hegyalja alacsonyan fekvő részeire is –, a kemény teleken komoly téli fagykárok keletkeznek. Így hát az az idén is a legfontosabb várakozásunk, hogy a hőmérséklet ne essen 20 fokkal fagypont alá. Nálunk ez okozza a legnagyobb gazdasági kárt.
Igényes jó borfogyasztókra várunk, mert azt gondolom, a borászok csak a fogyasztókkal együtt tudnak fejlődni. Nincs igényes borfogyasztó igényes borászatok nélkül, és fordítva. Magyarországon nagyban köszönhető a Bor Akadémiának és az általa kitalált Év Bortermelője és egyéb címeknek az, hogy nagyon sok kifinomult ízlésű, komoly borfogyasztó van ma az országban, akik a vásárlási szokásaikkal befolyásolják a termelést és a piacot, ami után menni kell, hiszen olyan bort kell készíteni, amit a fogyasztók megvásárolnak. És igényes fogyasztóknak csak igényes bort lehet készíteni.

Mészáros Pál

– Szekszárdon a július–augusztus nagyon meleg és száraz volt, de a talajok jó vízgazdálkodásának köszönhetően a szőlőket nem viselte meg. Később a szeptemberi esőzések komoly riadalmat okoztak a szőlősgazdák körében, de mint később kiderült, az ősz eleji csapadékbőség nem csinált nagyobb bajt. A kiszáradt, száraz talajok felitták a vizet, amitől a szőlő is felüdült, mi több, elkezdett cukrosodni. Egy ideig úgy látszott, extra évjáratunk lesz. Az újabb októberi esők azonban olyannyira közbeszóltak, hogy mára „csupán” arról beszélhetünk, hogy 2015 egy jó évjáratként vonul be a szekszárdi borvidék történelmébe.

– Vagyis?

– Borból 20 százalékkal többre számítunk, mint tavaly, és a minőség is jó.

– Milyen az itteni szőlősgazdák, borászok együttműködése?

– Tizennégy éve éppen mi kezdtük a Kadarka-kóstolót, amire március első keddjén kerítünk sort. Akinek van Kadarkája és elhozza, mielőtt megkóstoljuk, elmondja, hol termett, mikor szüretelte, hogyan, milyen technológiával készítette a bort, termékeit végül egy neves borász értékeli. Aki akar és tud, az sokat tanulhat a kóstolóból. Annál inkább is, mert itt nem borversenyzők jönnek össze. Egyébként létezik már Kékfrankos-, Bikavér-, Merlot- és Cabernet-kóstolás is a borvidéken. Ezek az események hozzásegítenek bennünket a szekszárdi borok egységesüléséhez.

– Piac?

– Nem panaszkodhatunk, a szekszárdi bor divatba jött. Minden szekszárdi eladja a borát. Ezért nincs is éles konkurencia.

– Támogatások?

– Szekszárd elég jól kihasználta az uniós pályázatokat az utóbbi időben. A támogatási pénzekhez való jutás lehetősége most kicsit lelassult, de reméljük, hogy újra lesznek ilyen lehetőségek.

– Időjárás?

– Mi sem szeretjük a nagy hideget, s bár a szekszárdi dombokon nemigen fagynak el a szőlők, de a rügyeket megviseli nagy hideg.

– Mivel foglalatoskodik ezekben a napokban egy szekszárdi szőlész-borász?

– Fejtjük, kóstolgatjuk az új borokat. Nagy öröm, ha azokban kellemes, jó ízt, zamatot fedezünk fel. Igyekszünk már korán fahordókba tenni, mert így gyorsabban érnek, jobban lehet rá következtetni, milyen lesz egy év múlva. Ideje van az idősebb borok házasításának is, hiszen karácsony előtt nagyon sok palack gazdára talál.

Szőke Mátyás

– A 2015-ös év meglehetősen érdekesnek bizonyult. Az első időszakban attól féltünk, hogy elmennek a savak, de a problémát a természet megoldotta: szépen fejlődtek a cukorfokok, és megmaradtak a savak is. Tehát azt mondom, különösen szép évjárat volt számomra a 2015-ös, ami általában igaz az egész Mátraaljára is. A Merlot Cabernet-ket 23-24 cukorfokkal szüreteltük. Mi egyébként nagyon visszafogott termésmennyiséggel dolgozunk.

A klímaváltozásokra jellemző, hogy pár éve kitakartuk a szőlőfürtöt, hogy jobban érje a napsugár. Az elmúlt két évben arra kellett figyelni, hogy inkább takarásban hagyjuk a fürtöket. A talajban minden csepp csapadékot megőrzünk. Mélylazítást végzünk ősszel, tavasszal lezárjuk a talajokat, nem engedjük kipárologni. Nagyon odafigyelünk a zöldmunkákra is. Virágzás után meglátjuk, a kötődéstől függően, és csak annyit hagyunk meg a szőlőn, amit biztonságosan meg tud termelni. A szőlőtermesztőnek tudni kell, mit akar a pincében készíteni. Gyenge szőlőből nincs olyan varázsló, aki nagy bort tud készíteni: a szőlőművelésnél kezdődik el a borkészítés.

– Piac?

– Nagyon oda kell figyelni. Az a baj, hogy sokan kapkodnak. Hiszem, hogy eljön az az idő, amikor a magyar bor arra a szintre kerül a világpiacon, ahol a helye van. Mi tudunk nagy minőséget, de nagy tömeget nem. Kis ország vagyunk, de tudunk nagy értéket képviselni. Nekünk nem nagy tömegben kell gondolkodnunk, hanem nagy minőségben. Azok az emberek, akik megmutatják magukat külföldön, viszik magukkal a többieket. Én kint Kaliforniában vagy bárhol külföldön az egész országot, a magyar bort képviselem. Minél többen jutunk ki, annál több borászt tudunk magunkkal vinni. A mi boraink Amerikában éttermekben, szállodákban kaphatók. És nem akarok abba a hibába beleesni, hogy felvásárolok gyenge minőségű szőlőt, és kiesünk a piacról. Megmondtam, mi ennyit tudunk, de ez garantált minőség.

– Időjárás?

– Azt várnám, hogy legyen egyszer már tél. Visszajönnének azok az idők, amikor van tél, tavasz, nyár, ősz. Most egy kiadós fagy kellene, ami meggyepálná az áttelelő betegségeket.

2016. január elsejétől új engedélyezési rendszer váltja fel az új szőlőültetvények telepítését tiltó eddigi átmeneti szabályozást az Európai Unióban, illetve azon belül a Közös Agrárpolitikában. Az Európai Bizottság már közzétette az új szabályozást, ami kiegészíti az engedélyezési rendszerre vonatkozó rendeletet. Az új szabályokról a Közös Agrárpolitika eddigi utolsó reformja során, 2013 végén állapodtak meg a tagállamok és az Európai Parlament. Az akkor elfogadott kompromisszum felülírta a 2008-as borpiaci reformnak azt a rendelkezését, miszerint 2016-tól kezdődően, de legkésőbb 2018-ban teljesen liberalizálták volna a szőlőtelepítési jogokat az Európai Unióban, felhagyva a termőterület korlátozásával. A termelés szabályozásának következtében az elmúlt 10 évben uniós szinten körülbelül 10–15 százalékkal csökkent a szőlő termőterülete az EU-ban. Ezzel egy időben más Európán kívüli borexportőröknél átlagosan 40 százalékkal nőtt a szőlőtermő terület nagysága. A borfogyasztásnál is hasonló trend nyilvánult meg: miközben Európában hanyatlott vagy stagnált a bor fogyasztása, addig főleg az Egyesült Államokban és Kínában dinamikusan nőtt az elmúlt években.

Szöllősi Mihály

– Az idei időjárás a Neszmélyi borvidéknek is kedvezett. Tekintve, hogy az ország északi részén vannak az ültetvényeink, egy kicsit mindig hűvösebb, csapadékosabb, párásabb a klíma. Ebből következően itt nálunk megmaradnak a fürtökben a savak, megmaradnak az illatok. S mivel Neszmély fehérboros vidék: az idén nagyon szépen beértek a szőlők.

A Neszmélyi borvidéken a fehér borszőlő fajták dominálnak, melyekből Irsai Olivér, Cserszegi Füszeres, Zenit, DOTIS Cuvée, Olaszrizling, Chardonnay, Sauvignon Blanc, Királyleányka, Müller Thurgau, Magnus Cuvée, Barrique Chardonnay, Barrique Sauvignon Blanc borokat készítünk. A pincénk borválasztékában megtalálhatók a vörösborok is, Cabernet Sauvignon és Kékfrankos, ezenkívül mindig készítünk egy könnyű rosét Cabernet Sauvignon, Merlot és Kékfrankos fajtákból.

A neszmélyi borok népszerűsítésének segítésére kialakítottuk a borutat a borvidéken. Ha a borversenyek eredményeit megnézzük, akár az idei bormustrán, a 24 fehérboros aranyéremből hatot a mi borvidékünk nyert. „Próbáljuk a borvidéket fölrázni.” 2015. évben első ízben rendeztük meg nyáron a Tatai-tó partján a háromnapos Neszmélyi bor- és halünnepet. Itt jegyzem meg, hogy az eseményre csak a helyi borászok kaptak meghívót, de így is 11 borászat képviseltette magát. Úgy tapasztaljuk, egyre inkább terjed a fehérborok divatja, lévén megváltoztak az étkezési szokások, s a könnyebb ételekhez gyümölcsös, zamatban gazdag, könnyebb fehérborok dukálnak.
– Piac?

– Elsődlegesen belföldi piacra szállítunk, vevőink között ott vannak a multinacionális élelmiszerláncok, a vendéglátóipar, de próbáljuk az exportot is. Lengyelországba folyamatosan szállítunk, de jelentős az exportunk Németországba, Szlovákiába is. Amióta kinyílt a határ északi szomszédunk és Magyarország között, sokan jönnek hozzánk a túloldalról, de szállítunk a határ túloldalának közelébe. Japánba a közelmúltban indítottunk el egy nagyon ígéretes szállítmányt. Reméljük az üzleti próbálkozásnak lesz folytatása. De kint voltunk borainkkal Kínában, Sanghajban is. Azt szokták mondani, az a legjobb bor, amit sikerült eladni.

– Lesz-e pénz fejlesztésekre?

– Mi folyamatosan fejlesztettünk az elmúlt időszakban. Az első volt a pince, most a szőlőterületek megújítása van soron. A 35 hektárból eddig már 23 hektárral végeztünk, hét hektár megújítása most van soron a fajtaváltás keretében. Reményeik szerint új telepítések révén néhány éven belül az összes szőlőterület megújul, és megfelel a minőségi borkészítés követelményeinek. Vallom, hogy ami a szőlőben nincs benne, azt a borász nem tudja beletenni, s persze, hogy nálunk a pince kulcsa a metszőolló.

Szöllősi Mihály az Év Bortermelője

Lapzártánk után kaptuk a hírt, hogy Szöllősi Mihály nyerte el az 2014-es Év Bortermelője címet – a győztes nevét december 4-én hirdette ki a Magyar Bor Akadémia (MBA).
„Jó bort csak kifogástalan minőségű szőlőből lehet készíteni. A pince kulcsa maga a metszőolló. Küldetésünk a neszmélyi borok világhírnevének visszaszerzése és a kulturált borfogyasztás hirdetése” – fejtette ki Szöllősi Mihály.
A Szöllősi Pincészet legkiemelkedőbb bora az Olaszrizling, amely a borvidék zászlósbora. Emellett a borvidékre jellemző mindegyik fontosabb fehérbor megtalálható a repertoárban: Irsai Olivér, Királyleányka, Chardonnay, Sauvignon blanc, Cserszegi fűszeres, Szürkebarát, Tramini, Zenit. Szöllősi Mihály nagyon büszke arra, hogy az országban azon boros gazdák között volt, akik először próbálkoztak a Chardonnay és Sauvignon blanc fajták házasításával és 12 hónapos, fahordós érlelésével.
A Szöllősi család borai több megmérettetésen szereztek elismeréseket: díjazták nemzetközi borversenyeken, több ízben nyerték el például a Magyar Tudományos Akadémia bora címet. Az Év Bortermelője-díj nem egy bor kiváló minőségének elismerését jelenti, hanem a nyertes bortermelő több éven át tartó, kiemelkedő teljesítményéért, borainak állandó kiváló minőségéért, azok hazai és külföldi sikereiért, a borszakmáért tett erőfeszítéseiért adományozható.
„Szerencsés vagyok, mert a pincémet a Zichy grófok építették téglából még 1830-ban. Ebben a pincében az 1848-as szabadságharc honvédjei is kóstoltak bort, ami nem mindennapi érzés annak, aki bejön ebbe a pincébe. A bormúzeumunkba egy felejthetetlen kóstolóra invitálunk mindenkit, ahol megízlelhetik akár az összes rendelkezésre álló fajtánkat. Ha már kellően összemelegedtünk és jó a hangulat, sorra kerülhetnek akár még a ritka muzeális tételeink is… Ezek után pedig házias ételeket tálalnánk, melyeket saját kemencénkben is elkészíthetünk, vagy bográcsozhatunk. Messze földön híres a gulyáslevesem, a birka- és a marhalábszár pörköltem.” – nyilatkozta a díjazott.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai