2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Taschner Bor- és Pezsgőház

Kategória: Európai Unió | 2016/01/25

Családunk meglehetősen régóta foglalkozik bortermeléssel. 1806-ból találjuk az első írásos említést.

Az apai nagyanyai ágon, a Graflok voltak a ponzichterek – ahogy Sopronban a német gyökerű bortermelőket nevezik. Még a nagyszüleim is a hagyományos módon művelték a szőlőt. Korán reggel mentek ki a szőlőbe, késő délután értek haza. Nagyanyám aztán estebédet főzött, miközben öregapám kinyitotta a borkimérést az udvari helyiségben. Este nyolckor volt fájront, az addig iszogató, fröccsöző, kártyázó vendégek mehettek haza. Csak a vasárnap volt megszentelve, akkor nem volt munka, templomba mentek, öregapám szárnykürtön játszott, a zenekari próbák is akkor voltak.

Édesapám az első tanult ember a családban. Kertészmérnökként ő inkább szőlész, de öregapám ’83-as halála után neki is meg kellett tanulni bort készíteni, „kellett” – mit adott volna különben a mindennapi vendégeknek nagyanyám?

Soproni pezsgő

Az utóbbi években egyre nagyobb divatja van a termelői pezsgőnek. Magyarországon az elsők között voltam, aki 2005-ben elkezdett ezzel foglalkozni. Ez részben hobbi, részben marketing, a többi pincétől való egyik megkülönböztetés eszköze. Nem minden évben készül, ha igen 2-3000 palacknál nem több, és az is a champagne-i módszerrel, azaz palackos erjesztéssel és érleléssel. Minimum 24 hónapig tartó érlelés után degorzsálunk. Ha a pezsgő engedi, akkor nem likőrözzük egyáltalán, hiszen így mutatkozik meg a teljes szépsége.

Ő a saját borát már nagyban adta el. A ’80-as években mi is kannáztunk, illetve hordósan adtuk el a bort. Nekem az alapképzettségem vendéglátós, így először a borturizmusban láttam meg a kapcsolódásomat. A Pálos Pincében fogadtuk az előre bejelentkezett csoportokat. Akkoriban kezdett éledezni a borkultúra Magyarországon.

Édesapám borait mutattam be és adtam el ilyenkor. Az evéssel persze megjött az étvágy is: pár év alatt kiderült számomra, hogy ez lesz a hivatásom. Elvégeztem a szőlész-borász szakmérnöki képzést, elkezdtem saját bort készíteni, azokat pedig már palackozottan értékesítettem.

De milyen jó lenne saját szőlő is... Olyan, amit én telepítek el, magam nevelek fel... Erre 2007-ben került sor, Cabernet franc-t ültettem ki borvidékünk egyik legjobb Fertő-parti dűlőjében, a Spern Steinerben. Azóta ezt több saját is követte, követi: Irsai Olivér, Korai piros veltelini, Kékfrankos. Manapság családunk összesen 20 hektár szőlőt művel.


Közben még 2004-ben sikerült felépítenem a pincémet, a borházat, ahol végre olyan körülmények között dolgozhatok, amilyenről álmodtam. Feleségemmel és gyermekimmel ott lakom a borházban, hiszen ahogy mondani szokás: a gazda szeme hizlalja a jószágot.
Ha most valaki betér hozzánk Sopronban a Pihenőkeresztnél álló borházba, széles borválasztékon keresztül tudom a borvidékünket bemutatni, ráadásul pedig – egyedülállóan a Soproni borvidéken – a saját, palackos erjesztésű és érlelésű pezsgőimet is kóstoltatom. A lezárásként pedig törkölypálinkát.

A 2015-ös évjárat nálunk is kiemelkedően sikerült. Idén is elsőként nálunk volt kapható az Irsai Olivér, amit már augusztus 10-én szüreteltünk. Illatban, aromában, ízben nagyon gazdagok lettek az idei borok. A vörösek még jó ideig hordóban érnek, azokról legkorábban jövőre érdemes beszélni.

Taschner Bor- és Pezsgőház
9400 Sopron, Balfi út 164.
t: +36 (99) 506-605
m: +36 (20) 9-315-225
order@taschner.hu
www.taschner.hu

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

A marokkói import károsultjai lehetnek a magyar gazdák
Az Európai Unió által megkötött/megkötendő - és sokszor az átláthatóság követelményének sem megfelelő - kereskedelmi megállapodásoknak/politikai alkuknak ismét az európai – és így a magyar – agrárium fizetheti meg árát, fogalmazott Papp Zsolt György, a NAK elnöke. Az európai gazdák már most is rendkívüli nyomás alatt állnak: emelkedő termelési költségek, csökkenő jövedelmezőség és fokozódó piaci bizonytalanság jellemzi az ágazatot. Az Európai Bizottság ugyanakkor ilyen körülmények ellenére is újabb, az európai mezőgazdaságot hátrányosan érintő kereskedelmi alkuk sorát tervezi megkötni. A nemrég tető alá hozott és az uniós döntéshozatali folyamatokon áterőszakolt Mercosur-egyezmény mellett formálódik az EU és Ausztrália, valamint az EU és Marokkó közötti megállapodás is. Mindkét egyezmény végrehajtása jelentős hatással lenne az európai mezőgazdasági termelés jövőjére, húzta alá a NAK elnöke.
Magyarország mindent megtesz az EU-Mercosur egyezmény ideiglenes hatályba lépésének megakadályozásáért
Magyarország minden eszközzel azon van, hogy megakadályozza az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás ideiglenes hatályba lépését - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a „Megvédjük a magyar földet! Megvédjük a magyar gazdákat!” címmel tartott sajtótájékoztatón.
Szigorúbb szabályokkal kell megvédeni az európai rizstermesztést
Közös felelősségünk, hogy megőrizzük az európai rizstermelés biztonságát, versenyképességét és fenntarthatóságát, éppen ezért szigorúbb uniós piacvédelmi szabályokra van szükség - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Riso Nemzetközi Rizsfesztiválon Vercelliben.
Eredmények és kudarcok az uniós csatlakozástól napjainkig
„Húsz év az Európai Unióban és a jövő” címmel január elején szervezett online szakmai kerekasztal beszélgetést a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) mezőgazdasági és élelmiszeripari szakosztálya. Az EU-csatlakozás várakozásairól, a magyar agrárium reményeiről és csalódásairól Kapronczai Istvánt, az Agrárgazdasági Kutatóintézet nyugalmazott főigazgatóját, az MKT mezőgazdasági és élelmiszeripari szakosztályának elnökségi tagját kérdeztük.
Két évtized tanulságai
Húsz éve, hogy beléptünk az Európai Unióba. Napjainkban sok vita zajlik arról, hogy mit adott Magyarországnak a tagság, milyen eredményeket értünk el, és milyen problémákkal szembesültünk? Font Sándorral, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának az elnökével végeztünk el egy időutazást.
Állandóan igazolnia kell a létét az Európai Uniónak
Idén május elsejével töltjük be az Európai Unióban a húszéves tagságunkat. A belépéssel új perspektívát, lehetőséget kapott Magyarország arra, hogy a gazdaság, benne az agrárágazat felzárkózzon a nyugati színvonalhoz. Persze, már a kezdeti időszak sem volt zökkenőmentes, de az elmúlt két évtized jelentős fejlődésről tanúskodik. Dr. Mezei Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág, agrár- és uniós kapcsolati központ vezetője az uniós csatlakozást követő években aktívan vett részt az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának a munkájában, és a FAO római központjában is képviselte Magyarországot. Vele beszélgettünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza