Takarmányozás – bizalommal tekinthetünk 2016-ra

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Kállay Béla, 2016/01/30

Az alapanyag-ellátás témakörben Pótsa Zsófiától, a Gabona­feldolgozók, Kereskedők és Takarmánygyártók Szövetsége főtitkárától kaptunk országos viszonylatú információkat.

A búza aratás utáni végeredménye 5,2 millió tonna lett, amit a tavalyihoz hasonlóan jónak tartanak, az árpa 1,4 millió tonna. A kukorica betakarítása november 2-án 72%-on állt. A múlt évben elérte a mindenkori rekordot, ami 9 millió tonna volt. Június-júliusban azt lehetett gondolni, hogy ez megismétlődik, de a nyár második fele legtöbb helyen aszályos volt, ami miatt a mostani becslések 6–6,2 millió tonnát ígérnek, ami a hazai igényeket bőven fedezi. Az ára jelenleg, 70–75%-os betakarításnál 42–45 ezer forint.

A takarmánybúza ára csökkenő tendenciát mutatott, most 45 ezer forint tonnánként, jó ellátás mellett.

A szója- és szójadara világpiaci ára most számunkra viszonylag kedvező, a jövő évben 110–120 ezer forint körüli tonnánkénti árral lehet számolni.

A keveréktakarmány gyártásához a napraforgódara elegendő, a repcedara a tavalyinál kisebb mennyiségben áll rendelkezésre.

A takarmányipar és a tápgyártás helyzetéről Bustyaházai Lászlót, a Gabonaszövetség Takarmánygyártók Tagozata elnökét kérdeztük.

A szemes termények piaca mint a fentiekből is kiderült, nyugodtnak, biztonságosnak mondható.

A szójából idén rekordtermések mutatkoznak, árban jelenleg kedvező, de így is a legdrágább komponens, ezért legalább részleges kiváltására törekednek. Ennek most is egyik lehetősége a DDGS, ezt kiterjedten használják. A napraforgódarára 60–70 ezer forint árat lehet becsülni, repcedara pedig kevés van a rossz termés miatt.

Ami a keveréktakarmányok árát illeti, az árcsökkenés tavaly bekövetkezett, főleg az olcsó kukorica miatt, most emelt mindenki egy kicsit, mert a betakarításkor drágább volt a kukorica, mint tavaly. Mindent összevetve jövőre nagyjából ártartás vagy minimális emelés várható a baromfitápoknál.

A beszélgetésnek ennél a részénél az 5 éves közelmúlt keveréktakarmány-árainak alakulását mindenesetre érdemes áttekinteni a 1. táblázatban egy bizonyos mintán keresztül, ami a Baromfi Termék Tanács konzekvens, rendszeres és módszerében azonos adatgyűjtéséből származik.

Az idősor 2014/15 fordulóját viszonyító értéknek (100%) véve az adatok jól mutatják a 2015 előtti drasztikus árnövekedéseket, majd az árak múlt évben beállt normalizálódását.

Az elnök szerint a takarmányiparnak annyiban kedvezőbb a helyzete – a 3 évvel ezelőttihez képest –, hogy a termelő-feldolgozó fázis jobb helyzetbe került, például például támogatások, hitelkonstrukciók terén és a fizetési idő javulása következtében normális egyensúly állt be. Az utóbbi 2–3 évben komoly keverőüzemi beruházások és felújítások történtek Magyarországon, de az elnök szerint még mindig kevés az évi 100 ezer tonna feletti üzem, amelyek már a korszerűséget képviselik. Ezek végtermékeit ugyan értelemszerűen viszonylag magas amortizációs költség terheli, mivel újak, de a gyártási költség jóval kisebb, ami miatt gazdaságosabbak a régieknél.

Ezt a táblázatot 5–6 év óta már többször bemutattuk, most sem mulasztjuk el, mert szinte történelmi tanulsága van. Mint minden adatsor, némileg hibákkal terhelt lehet az adatszolgáltatási fegyelem, a feldolgozási pontatlanságok és más okok miatt, de a belőle kimutatható trend elsősorban a magyarországi állatállományok – ezen belül elég reálisan az abrakfogyasztó fajok – létszámának, valamint a termelés volumenének változásait tükrözi. Ennélfogva a kép az állattenyésztés és állatitermék-termelés súlyos visszaesését igazolja. Vannak ugyan más tényezők is, amelyek néha ellenkező hatással vannak a takarmányfelhasználásra, ilyen pozitív tényező, ami valóban realitás is, a takarmányértékesítési mutató tényleges javulása. Ez mind a takarmányipar minőségi és technológiai fejlődésének, mind az állatok genetikai képessége előrehaladásának köszönhető, ezért kétségtelenül elismerésre méltó. Mivel a takarmányipar kisebb és változó mértékben ugyan, de exportra is termel, esetenként annak változása is befolyásolhatja a táblázat adatait.

Az utóbbi évek adatait minden évben hozzáírtuk a korábbiakhoz, és sajnos az tapasztalható, hogy a 10 évvel ezelőtti visszaesés kezdete óta a trend nem változik, növekedésről egyáltalán nem beszélhetünk.

Takarmánygyártó üzemek véleménye

A szakmai szövetségtől kapott információkon túl kikértem néhány meghatározó takarmánygyártó cég véleményét a főbb kérdésekben, mindenekelőtt a 2016. évre várható helyzet alakulása tekintetében. Ezeket nevek említése nélkül a következőkben tudom röviden összegezni.

A véleményekből számomra legfontosabb tanulság az volt, hogy a takarmánygyártó és az állatitermék-előállítók integrációjában – tekintet nélkül arra, hogy melyik oldal az integrátor – érhető el a legnagyobb hatékonyság. Az integrációban dolgozó cégek szakemberei, vezetői nagyobb biztonsággal és pozitív várakozásokkal készülnek a jövő évre mind az alapanyag-ellátás, mind a tápok forgalmazása terén, jobban képesek áttekinteni a hazai és a nemzetközi piacot. Ki kell emelni itt azt is, hogy a korrekt partneri kapcsolatok kialakításának ez az egyetlen sikeres útja. A gyártók szerint a fizetési fegyelem javulása is érzékelhető.

Kiegyensúlyozott viszonyok

A magyar takarmányipar helyzetét a többnyire egybehangzó véleményeket tekintve a homogenitás, a kiegyensúlyozottság jellemzi, amihez kétségtelenül a világpiac mai viszonyai is hozzájárulnak. Kevés kivétellel előfordulnak ugyan egyes régiókban ellátási vagy áreltérések, ennél fogva véleményeltérések is.
Az egyes alapanyagoknál egybehangzó vélemények szerint a búza jövőbeni nagyobb szerepe látszik kibontakozni a bekeverési arányokat illetően.

A legtöbb esetben megmutatkozik a szójadara – részbeni – kiváltására tett erőfeszítések szándéka, a helyettesítő komponensek felhasználása növekvő arányú.

A baromfitápok mint gyártási végtermékek és a másik oldalon mint input költségek árviszonyaiban a jövő évben viszonylag nyugodt piaci helyzet várható, az idei év elejétől már tapasztalható néhány %-os áremelkedés főleg a takarmánykiegészítők (premixek, MCP stb.) drágulása miatt következett be.

A GMO-kérdésben – amelyre a beszélgetések során érintőlegesen kitértünk – a takarmányiparon belül egyértelmű állásfoglalással egyelőre nem lehet találkozni. Közismert az a tény, hogy az USA-ból, Brazíliából és Argentínából importált szójadarával ilyen módon kezelt anyag hosszú évek óta rendszeresen kerül a tápokba. Egyöntetűek a vélemények abban, hogy mind Magyarországon, mind külföldön létezik GMO-mentes takarmánygyártás, de csak egy meghatározott, szűk piaci szegmensben, ahol e termékek árai lényegesen magasabbak, és ezeket a velük előállított állati termékekben is érvényesíteni fogják. A téma megítélésében tapasztalható bizonytalanságot fokozza, hogy eddig nem tudunk olyan meggyőző kísérleti vagy tudományos eredményekről, amelyek a GMO-anyagokat tartalmazó termékek káros vagy veszélyes, esetleg jótékony hatását, de legalábbis ártalmatlanságát egyértelműen bizonyították volna.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai