Lenke
A magyar baromfiszektor 2015. I–IX. havi teljesítménye
Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Kállay Béla, 2016/01/31
2015. háromnegyed éves teljesítményének értékelésénél csak a terméktanács tagsági körére szorítkozunk és érdemben a baromfihús szektorra.
Az ágazat főbb mennyiségi számai mérsékelt növekedést mutatnak. Mind az I–IX. havi tények, mind az I–XI. havi prognózisok a baromfiszektor eredményes működését tükrözik.
A baromfihús szektor 2015. I. féléves eredményeit a legutóbbi 3 teljes év és a múlt év azonos időszakával összehasonlításban tartalmazza az 1. táblázat. Mint már arra korábban is utaltunk, a vágóbaromfi-termelés számai egy programokkal kiegészített számítási módszerrel, ún. előrejelzés (prognózis) segítségével az év végéhez már egészen közeli, belátható helyzetet tükröznek (lásd a pirossal írt adatokat). A várható vágásokhoz az alapanyagadatok november végéig tételesen rendelkezésre állnak.
A vágóbaromfi-termelés 11 havi várható eredménye, amely a 2014. évi bázist kereken 5%-kal haladja meg, november végéig csaknem elérte a tavalyi éves mennyiséget. Akár azt is mondhatjuk, hogy a baromfiágazat egészében – legalábbis a vágóalapanyag-előállítás alapján – 5% körüli abszolút növekedést mutat, ami nemzetgazdasági szinten is pozitív kihatással lehet a GDP növekedésére. A fajok tekintetében a csirke növekedési eredménye kiemelkedő, közel 10%-os, ugyanakkor a liba közel 20%-os lemaradása kellemetlen meglepetés ennél a hungarikumokat előállító fajnál, aminek okát valószínűleg csak később tudjuk kielemezni.
A baromfitermékek belföldi értékesítése a hazai baromfihús-fogyasztás örvendetes növekedését igazolja az I–III. negyedéves időszakban, ami a továbbfeldolgozott termékek e nyilvántartásokban nem szereplő mennyiségével még ennél is jobb képet mutat.
A magyar baromfiexport a hústermékek külpiaci sikerei által nagyban hozzájárul a gazdasági növekedéshez, emellett a külkereskedelmi mérleg pozitív szaldójához is. A szezontermékek utolsó negyedévi exportja az I–IX. havi növekedési arányt várhatóan még tovább fogja javítani.
Az Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) a laza piacszabályozású ágazatok közé sorolja a baromfi szektort, ami azt jelenti, hogy uniós közvetlen támogatást nem kaphat az ágazat. Ezért az agrárkormányzat csak a magyar költségvetési forrásokból tud az ágazat számára támogatást biztosítani. A Baromfi Termék Tanács (BTT) javaslatára a minisztérium az idei évre támogatási programot jelentett be az idei évtől az EU Bizottságnak az étkezési tojást termelő tyúkállományok, valamint a tyúk, liba, kacsa és pulyka tenyészállományok állatjóléti támogatására. A támogatás keretösszege idén 1,3 milliárd forint volt, amit az Unió Bizottsága jóváhagyott.
Az ágazat egyébként 60 ezer embernek ad munkát, a mezőgazdasági ágazatok közül még európai összevetésben is ennek a szektornak a legmagasabb szintű az integrációja, és csaknem 100 százalékban magyar tulajdonban van.
Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
Szomor Ökofarm: elkötelezett az őshonos fajok és a fenntartható biogazdálkodás irántAz elmúlt három és fél évtizedben Szomor Dezső bebizonyította, hogy a természetvédelem és a gazdasági érdekek nem ellenségei, hanem partnerei egymásnak. A Szomor Ökofarm története a Kiskunság szívében, a Kiskunsági Nemzeti Parkban, Apaj környékén indult el 1993-ban, és mára Magyarország egyik legjelentősebb mintagazdaságává vált, itt ugyanis az őshonos állatok tartása a természet védelmével ötvöződik. Szomor Dezsővel beszélgettünk.A Mesterséges Intelligencia és a baromfiágazat
A Nemzetközi Baromfitanács (International Poultry Council - IPC) idén januárban Atlantában (Egyesült Államok) rendezte meg éves konferenciáját, amelyen Dr. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója is jelen volt. A tanácskozáson megfogalmazódott, hogy a jelenlegi geopolitikai bizonytalanságok és az állategészségügyi kockázatok olyan kérdések, amelyeket értelmezni kell, ezért elengedhetetlen az információcsere. Az IPC tanácskozásán széles körű szakmai párbeszéd alakult ki, így a valós információcsere is megvalósult. Csorbai Attilával beszélgettünk.Valódi természet megőrzés a halas tavak nélkül nem működik
Lévai Ferenc nyerte el „Az Év Állattenyésztője” díjat a 2025-ös „Az Év Agrárembere” választáson, amely díjjal elismerték a több évtizedes, kiemelkedő halgazdálkodási és akvakultúra-fejlesztési munkásságát. A neves elismerést a 2026. április 21-én Balatonalmádiban rendezett ünnepélyes gálán adták át. Ha haltermelőben gondolkodunk, ennél jobb helyre nem is kerülhetett volna az elismerés, mert az Aranyponty Zrt. felépítésével egy olyan multifunkcionális tógazdaság jött létre, ami páratlan az országban. Lévai Ferenc győzelme a halászat és haltenyésztés fontosságát is fókuszba helyezte a hagyományos állattenyésztési ágazatok mellett. Lévai Ferenc vezérigazgatóval beszélgettünk. Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.Negyven éves tapasztalattal támogatják a szarvasmarhatartók munkáját
Az idei PREGA konferencián a díjazott innovációk között a Systo Kft. top állattenyésztési megoldása, a RISKA telepirányítási rendszere is szerepelt. Tomjanovich Géza ügyvezető igazgató vette át az elismerést, amelyet a díjátadó azzal méltatott, hogy a RISKA célja, hogy egy egységes, digitális, strukturált platformot biztosítson a telepi működés hatékonyabb irányítására. Nyilvántartja az állományra vonatkozó adatokat, elvégzi a kötelező jelentéseket, informál a munkaerő- és készletgazdálkodásról, vizsgálja a termelési eredményeket, ezzel támogatja a döntéshozást.
Találja meg az Önnek való tartalmat
Hirdetés
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza