2026. 04. 21., kedd
Konrád
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

A magyar baromfiszektor 2015. I–IX. havi teljesítménye

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Kállay Béla, 2016/01/31

2015. háromnegyed éves teljesítményének értékelésénél csak a terméktanács tagsági körére szorítkozunk és érdemben a baromfihús szektorra.

Az ágazat főbb mennyiségi számai mérsékelt növekedést mutatnak. Mind az I–IX. havi tények, mind az I–XI. havi prognózisok a baromfiszektor eredményes működését tükrözik.

A baromfihús szektor 2015. I. féléves eredményeit a legutóbbi 3 teljes év és a múlt év azonos időszakával összehasonlításban tartalmazza az 1. táblázat. Mint már arra korábban is utaltunk, a vágóbaromfi-termelés számai egy programokkal kiegészített számítási módszerrel, ún. előrejelzés (prognózis) segítségével az év végéhez már egészen közeli, belátható helyzetet tükröznek (lásd a pirossal írt adatokat). A várható vágásokhoz az alapanyagadatok november végéig tételesen rendelkezésre állnak.

A vágóbaromfi-termelés 11 havi várható eredménye, amely a 2014. évi bázist kereken 5%-kal haladja meg, november végéig csaknem elérte a tavalyi éves mennyiséget. Akár azt is mondhatjuk, hogy a baromfiágazat egészében – legalábbis a vágóalapanyag-előállítás alapján – 5% körüli abszolút növekedést mutat, ami nemzetgazdasági szinten is pozitív kihatással lehet a GDP növekedésére. A fajok tekintetében a csirke növekedési eredménye kiemelkedő, közel 10%-os, ugyanakkor a liba közel 20%-os lemaradása kellemetlen meglepetés ennél a hungarikumokat előállító fajnál, aminek okát valószínűleg csak később tudjuk kielemezni.

A baromfitermékek belföldi értékesítése a hazai baromfihús-fogyasztás örvendetes növekedését igazolja az I–III. negyedéves időszakban, ami a továbbfeldolgozott termékek e nyilvántartásokban nem szereplő mennyiségével még ennél is jobb képet mutat.

A magyar baromfiexport a hústermékek külpiaci sikerei által nagyban hozzájárul a gazdasági növekedéshez, emellett a külkereskedelmi mérleg pozitív szaldójához is. A szezontermékek utolsó negyedévi exportja az I–IX. havi növekedési arányt várhatóan még tovább fogja javítani.

Az Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) a laza piacszabályozású ágazatok közé sorolja a baromfi szektort, ami azt jelenti, hogy uniós közvetlen támogatást nem kaphat az ágazat. Ezért az agrárkormányzat csak a magyar költségvetési forrásokból tud az ágazat számára támogatást biztosítani. A Baromfi Termék Tanács (BTT) javaslatára a minisztérium az idei évre támogatási programot jelentett be az idei évtől az EU Bizottságnak az étkezési tojást termelő tyúkállományok, valamint a tyúk, liba, kacsa és pulyka tenyészállományok állatjóléti támogatására. A támogatás keretösszege idén 1,3 milliárd forint volt, amit az Unió Bizottsága jóváhagyott.
Az ágazat egyébként 60 ezer embernek ad munkát, a mezőgazdasági ágazatok közül még európai összevetésben is ennek a szektornak a legmagasabb szintű az integrációja, és csaknem 100 százalékban magyar tulajdonban van.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
Negyven éves tapasztalattal támogatják a szarvasmarhatartók munkáját
Az idei PREGA konferencián a díjazott innovációk között a Systo Kft. top állattenyésztési megoldása, a RISKA telepirányítási rendszere is szerepelt. Tomjanovich Géza ügyvezető igazgató vette át az elismerést, amelyet a díjátadó azzal méltatott, hogy a RISKA célja, hogy egy egységes, digitális, strukturált platformot biztosítson a telepi működés hatékonyabb irányítására. Nyilvántartja az állományra vonatkozó adatokat, elvégzi a kötelező jelentéseket, informál a munkaerő- és készletgazdálkodásról, vizsgálja a termelési eredményeket, ezzel támogatja a döntéshozást.
Kísért a múlt: stabilan csökkenő adatok
Az EU-csatlakozás óta folyamatosan csökken az állattenyésztés aránya a mezőgazdasági termelésben. A falusi felvásárlási infrastruktúra már korábban megszűnt, lakat került a csarnokok, szövetkezeti felvásárló helyek ajtajára. Erre kénytelen-kelletlen reagáltak a kisebb állattartók, vágóhídra küldték jószágaikat. Néhány helyen kitartottak, egy bakonyalji kis faluban például mostanában adta föl az utolsó, a négy tehenet tartó gazda az állattartást, igyekszik majd növénytermelésből megélni.
Egy versenyképes ágazat fenntarthatósági küzdelmei
Nagy István agrárminiszter több fórumon is kijelentette, hogy a magyar barofiágazat az egyik legversenyképesebb állattenyésztési ágazat Magyarországon, így a jövőbeli kilátások is biztatóak. A miniszteri dicséret természetesen megalapozott, bár Dr. Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács (BTT) elnök-igazgatója szerint igen sok munka és küzdelem húzódik meg a siker mögött.
Kiemelkedő kutatási teljesítmények az Állatorvostudományi Egyetemen
Hazai és nemzetközi finanszírozású kutatási projektek aktív részese az Állatorvostudományi Egyetem Élelmiszerlánc-tudományi Intézete (ÉTI), amely saját forrásokat is megmozgat oktatói és hallgatói tudományos tevékenységének támogatására. Mint azt dr. Süth Miklós, az egyetem stratégiai rektorhelyettese az Agráriumnak elmondta: a jövőt célozzák és a meglévő alapkutatások mellett főként arra koncentrálnak, hogy a piacon is hasznosítható eredményeket mutassanak fel.
A vízélet szolgálatában
A hazai tógazdasági haltermelés számára a klímaváltozás összetett és komoly kihívást jelent, amely komplex válaszokat és innovációt igényel az ágazat szereplőitől. A változó időjárási és vízellátási körülmények, valamint az évszakok átalakulása jelentősen befolyásolják a tógazdaságok működését és termelékenységét Magyarországon. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik fontos megoldása a Walise okosbója alkalmazása.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza