2026. 10. 19., hétfő
Nándor
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Harmadik hálaadás napi konferencia

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Kállay Béla, 2016/01/31

2015. november 25-én az USA-ban hivatalos ünnepnek nyilvánított Hálaadás Napja alkalmából a Magyar Pulykaszövetség harmadik alkalommal rendezte meg éves szakmai konferenciáját.

A rendezvényen a mintegy 60 ezer embert foglalkoztató baromfi- és kiemelten a pulykaágazat legfontosabb kérdései kerültek terítékre. A konferencián az USA Budapesti Nagykövetsége is képviseltette magát.

Mint elhangzott, bár tapasztalható volt 1–2 éves visszaesés mind a pulykahús-fogyasztásban, mind a termelésben Európa-szerte, mára a nyugat-európai piaccal összhangban a hazai szektor is helyreállt; továbbá a baromfihús, azon belül a pulykahús fogyasztásának alakulása az OECD/FAO előrejelzései alapján tovább nőhet.

A hazai pulykaszegmens továbbra is kiemelkedő eredményeket mutat európai, illetve világszinten is: Magyarország a világ pulykahús-termelésének 2%-át állítja elő, míg a világ pulykahúsexportjából mintegy 4–5%-kal részesedik. A partnerek döntően európai uniós országok, de az elmúlt években a hazai pulykatermelők Svájcba, Oroszországba és Hongkongba is szállítottak pulykatermékeket. Az egy főre jutó hazai fogyasztás – ami volt 7 kg is – most évi 5–5,5 kg. Ezzel az értékkel Magyarország a legnagyobb pulykafogyasztó nemzetek között továbbra is előkelő helyen áll.

A Magyar Pulykaszövetség harmadik szakmai konferenciáján a termékek, készítmények témája volt napirenden. Dr. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke a nemzetközi trendek bemutatása után kiemelte, „a hazai pulykahús-előállítás és -fogyasztás növekedésének egyik legfontosabb gátló tényezője a baromfi termékeket terhelő 27%-os áfa, melyet mielőbb le kell csökkenteni – a sertéshúsokhoz hasonlóan – 5%-ra.”

A hazai szektor helyzetértékeléséről szóló előadásában Erdélyi István, a Magyar Pulykaszövetség elnöke, a Gallicoop Zrt. vezérigazgatója kiemelte, hogy a magyar pulykaágazat „az 1–2 éves gödör után ismét jó teljesítményt mutat, mind a termelés, mind a fogyasztás tekintetében.”

Erdélyi István a továbbiakban kifejtette, hogy a jelenlegi kielégítő teljesítményt jelentős mértékben befolyásolhatja a politikai beavatkozások esetleges gazdasági kontraszelekciója, amely mellett az ágazatot nemzetközi szinten is érintik az állatjólét, a környezetvédelem, a vállalati hatékonyság vagy éppen az állategészségügy aktuális trendjei és kérdései. A magyar pulykatarmelés évi 90–100 ezer tonna körüli alapanyag-előállítással meghatározó része a BTT tagsági köre által ma már ismét 500 ezer tonna feletti összes vágóbaromfi-termelésnek, amely zömmel integrációkban valósul meg, lényegében 6 nagy termelőegységben, tehát jól kezelhető koncentrációban. A magyar pulyka a világpiacon is megállja helyét, a gazdasági növekedésnek is méltó részese.

A konferencia fő mondanivalójához tartozik, hogy „a baromfihúsok, közte a pulykahús jövője és jövőbeni fogyasztása OECD/FAO előrejelzések alapján várhatóan kedvezően fog alakulni, többek között Brazília, India, Oroszország, Kína és Dél-Afrika esetében is” – jelentette ki Soós Mihály, a Debreceni Egyetem Marketing és Kereskedelmi Intézetének adjunktusa. A kutató szerint a pulykahús, amely a második leggyakrabban fogyasztott baromfihús, népszerűsége nem véletlen: jó az ár-érték aránya, egészséges, ezáltal illeszkedik a tudatos táplálkozáshoz, jó márványozottsággal rendelkezik, mindemellett könnyen beszerezhető és könnyen elkészíthető, illik a magyar konyhához, valamint „kiadósabb”, mint más baromfihúsok.

Csíki Sándor gasztroblogger, a Food and Wine blog szerzője a pulykahús gasztronómiában betöltött szerepéről elmondta, hogy presztízse további erősítésre vár, és számos érdekesség jellemzi: míg a fogyasztási adatokat és a kedveltséget tekintve általában népszerű húsnak számít – amelyet az étkezési tradíciók erősítenek –, addig a fogyasztását a mai napig a szezonalitás határozza meg. Az is elmondható, hogy olyan alapanyagról van szó, amely hagyományos étrendünkben sikeres helyettesítője lehet számos húsfélének. A szakember szerint a jövőben intenzív marketinggel a téli pulykaszezon meghosszabbítható, és takarmányozással, a tartási körülmények végiggondolásával olyan termék is előállíthatóvá válhat, amely már a „fine-dining” éttermek kényes ízlését is kielégíti, ezzel pedig a pulyka is egy új, eddig el nem ért szintre érhet.

* A cikk a kiadott sajtóközlemény szerkesztett változata.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Húsmarhatartás: pozitív trendet mutat a jövedelmezőség
A 2026-os tartós aszály miatt romokban van a mezőgazdaság. A növénytermelésben több száz milliárd forint a kár, összeomlás szélén áll a sertéstenyésztés, zuhanó felvásárlási árak jellemzik a tejtermelést. Ritka és szerencsés kivételnek számít a húsmarhatartás, amelynek jövedelmezősége pozitív trendet mutat, az ágazat helyzete javult az előző évekhez képest. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint a fiatal bikák termelői ára 40 százalékkal nőtt, ez az emelkedés nagyobb profithoz juttatja a gazdákat. Az USDA előrejelzése szerint Amerikában és Európában is csökken a marhahústermelés, ez a globális hiány magasan tarthatja a felvásárlási árakat.
A térség motorja a Formula GP Kft.
Harmincöt éve, hogy a FORMULA GP Kft.-t négy alapító tag létrehozta. Az alapítók részben műszaki érdekeltségű szakemberek, akik az autóversenyzés világát kedvelik, jól ismerik. Sántha Imre, a Kft. ügyvezető igazgatója agrárvégzettségű. Az elnevezéshez híven az agrárágazatban „száguld” a FORMULA GP Kft., hiszen az elmúlt három és fél évtizedben egy kis növénytermesztő gazdaságból komplex, vertikálisan integrált, a hajdúsági térség meghatározó agrárvállalkozásává, cégcsoporttá fejlődött. Sántha Imrével beszélgettünk.
Nem elég túlélni a tejválságot: három ponton kell új alapokra helyezni a magyar tejágazatot
Manapság ritkán találkozni olyan szakemberrel, aki a problémákra megoldásokat is javasol. Dr. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese ilyen ember, akinek koncepciója szerint a magyar tejágazat hosszú távú stabilizálásához három területen egyszerre van szükség változásra: kiszámíthatóbb termelői ár-képzésre és erősebb termelői alkupozícióra, versenyképesebb és magasabb hozzáadott értéket előállító hazai feldolgozóiparra, valamint a magyar tejtermékek iránti tudatos fogyasztói kereslet megerősítésére. A három pillér egymásra épül, ezért egyik sem képes önmagában tartós megoldást adni. Sziráki Bencével beszélgettünk.
Hőstressz és takarmányhiány
Egész Európában növekszik a hőhullámos napok száma - írja a Sustainable Agriculture című agrár szakmai folyóirat. Magyarországon az ezredforduló óta kilenccel nőtt a hőhullámos napok száma, és az emelkedés nem áll meg az előrejelzések szerint. Ennek hatása a gabonatermelésben az idén 2 milliárd euró veszteséget okozhat Európában, Magyarországon 450 – 500 milliárd forint lehet a kár; de elérte az állattenyésztési ágazatokat is.
Szomor Ökofarm: elkötelezett az őshonos fajok és a fenntartható biogazdálkodás iránt
Az elmúlt három és fél évtizedben Szomor Dezső bebizonyította, hogy a természetvédelem és a gazdasági érdekek nem ellenségei, hanem partnerei egymásnak. A Szomor Ökofarm története a Kiskunság szívében, a Kiskunsági Nemzeti Parkban, Apaj környékén indult el 1993-ban, és mára Magyarország egyik legjelentősebb mintagazdaságává vált, itt ugyanis az őshonos állatok tartása a természet védelmével ötvöződik. Szomor Dezsővel beszélgettünk.
A Mesterséges Intelligencia és a baromfiágazat
A Nemzetközi Baromfitanács (International Poultry Council - IPC) idén januárban Atlantában (Egyesült Államok) rendezte meg éves konferenciáját, amelyen Dr. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója is jelen volt. A tanácskozáson megfogalmazódott, hogy a jelenlegi geopolitikai bizonytalanságok és az állategészségügyi kockázatok olyan kérdések, amelyeket értelmezni kell, ezért elengedhetetlen az információcsere. Az IPC tanácskozásán széles körű szakmai párbeszéd alakult ki, így a valós információcsere is megvalósult. Csorbai Attilával beszélgettünk.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza