2026. 07. 23., csütörtök
Lenke
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Harmadik hálaadás napi konferencia

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Kállay Béla, 2016/01/31

2015. november 25-én az USA-ban hivatalos ünnepnek nyilvánított Hálaadás Napja alkalmából a Magyar Pulykaszövetség harmadik alkalommal rendezte meg éves szakmai konferenciáját.

A rendezvényen a mintegy 60 ezer embert foglalkoztató baromfi- és kiemelten a pulykaágazat legfontosabb kérdései kerültek terítékre. A konferencián az USA Budapesti Nagykövetsége is képviseltette magát.

Mint elhangzott, bár tapasztalható volt 1–2 éves visszaesés mind a pulykahús-fogyasztásban, mind a termelésben Európa-szerte, mára a nyugat-európai piaccal összhangban a hazai szektor is helyreállt; továbbá a baromfihús, azon belül a pulykahús fogyasztásának alakulása az OECD/FAO előrejelzései alapján tovább nőhet.

A hazai pulykaszegmens továbbra is kiemelkedő eredményeket mutat európai, illetve világszinten is: Magyarország a világ pulykahús-termelésének 2%-át állítja elő, míg a világ pulykahúsexportjából mintegy 4–5%-kal részesedik. A partnerek döntően európai uniós országok, de az elmúlt években a hazai pulykatermelők Svájcba, Oroszországba és Hongkongba is szállítottak pulykatermékeket. Az egy főre jutó hazai fogyasztás – ami volt 7 kg is – most évi 5–5,5 kg. Ezzel az értékkel Magyarország a legnagyobb pulykafogyasztó nemzetek között továbbra is előkelő helyen áll.

A Magyar Pulykaszövetség harmadik szakmai konferenciáján a termékek, készítmények témája volt napirenden. Dr. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke a nemzetközi trendek bemutatása után kiemelte, „a hazai pulykahús-előállítás és -fogyasztás növekedésének egyik legfontosabb gátló tényezője a baromfi termékeket terhelő 27%-os áfa, melyet mielőbb le kell csökkenteni – a sertéshúsokhoz hasonlóan – 5%-ra.”

A hazai szektor helyzetértékeléséről szóló előadásában Erdélyi István, a Magyar Pulykaszövetség elnöke, a Gallicoop Zrt. vezérigazgatója kiemelte, hogy a magyar pulykaágazat „az 1–2 éves gödör után ismét jó teljesítményt mutat, mind a termelés, mind a fogyasztás tekintetében.”

Erdélyi István a továbbiakban kifejtette, hogy a jelenlegi kielégítő teljesítményt jelentős mértékben befolyásolhatja a politikai beavatkozások esetleges gazdasági kontraszelekciója, amely mellett az ágazatot nemzetközi szinten is érintik az állatjólét, a környezetvédelem, a vállalati hatékonyság vagy éppen az állategészségügy aktuális trendjei és kérdései. A magyar pulykatarmelés évi 90–100 ezer tonna körüli alapanyag-előállítással meghatározó része a BTT tagsági köre által ma már ismét 500 ezer tonna feletti összes vágóbaromfi-termelésnek, amely zömmel integrációkban valósul meg, lényegében 6 nagy termelőegységben, tehát jól kezelhető koncentrációban. A magyar pulyka a világpiacon is megállja helyét, a gazdasági növekedésnek is méltó részese.

A konferencia fő mondanivalójához tartozik, hogy „a baromfihúsok, közte a pulykahús jövője és jövőbeni fogyasztása OECD/FAO előrejelzések alapján várhatóan kedvezően fog alakulni, többek között Brazília, India, Oroszország, Kína és Dél-Afrika esetében is” – jelentette ki Soós Mihály, a Debreceni Egyetem Marketing és Kereskedelmi Intézetének adjunktusa. A kutató szerint a pulykahús, amely a második leggyakrabban fogyasztott baromfihús, népszerűsége nem véletlen: jó az ár-érték aránya, egészséges, ezáltal illeszkedik a tudatos táplálkozáshoz, jó márványozottsággal rendelkezik, mindemellett könnyen beszerezhető és könnyen elkészíthető, illik a magyar konyhához, valamint „kiadósabb”, mint más baromfihúsok.

Csíki Sándor gasztroblogger, a Food and Wine blog szerzője a pulykahús gasztronómiában betöltött szerepéről elmondta, hogy presztízse további erősítésre vár, és számos érdekesség jellemzi: míg a fogyasztási adatokat és a kedveltséget tekintve általában népszerű húsnak számít – amelyet az étkezési tradíciók erősítenek –, addig a fogyasztását a mai napig a szezonalitás határozza meg. Az is elmondható, hogy olyan alapanyagról van szó, amely hagyományos étrendünkben sikeres helyettesítője lehet számos húsfélének. A szakember szerint a jövőben intenzív marketinggel a téli pulykaszezon meghosszabbítható, és takarmányozással, a tartási körülmények végiggondolásával olyan termék is előállíthatóvá válhat, amely már a „fine-dining” éttermek kényes ízlését is kielégíti, ezzel pedig a pulyka is egy új, eddig el nem ért szintre érhet.

* A cikk a kiadott sajtóközlemény szerkesztett változata.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Szomor Ökofarm: elkötelezett az őshonos fajok és a fenntartható biogazdálkodás iránt
Az elmúlt három és fél évtizedben Szomor Dezső bebizonyította, hogy a természetvédelem és a gazdasági érdekek nem ellenségei, hanem partnerei egymásnak. A Szomor Ökofarm története a Kiskunság szívében, a Kiskunsági Nemzeti Parkban, Apaj környékén indult el 1993-ban, és mára Magyarország egyik legjelentősebb mintagazdaságává vált, itt ugyanis az őshonos állatok tartása a természet védelmével ötvöződik. Szomor Dezsővel beszélgettünk.
A Mesterséges Intelligencia és a baromfiágazat
A Nemzetközi Baromfitanács (International Poultry Council - IPC) idén januárban Atlantában (Egyesült Államok) rendezte meg éves konferenciáját, amelyen Dr. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója is jelen volt. A tanácskozáson megfogalmazódott, hogy a jelenlegi geopolitikai bizonytalanságok és az állategészségügyi kockázatok olyan kérdések, amelyeket értelmezni kell, ezért elengedhetetlen az információcsere. Az IPC tanácskozásán széles körű szakmai párbeszéd alakult ki, így a valós információcsere is megvalósult. Csorbai Attilával beszélgettünk.
Valódi természet megőrzés a halas tavak nélkül nem működik
Lévai Ferenc nyerte el „Az Év Állattenyésztője” díjat a 2025-ös „Az Év Agrárembere” választáson, amely díjjal elismerték a több évtizedes, kiemelkedő halgazdálkodási és akvakultúra-fejlesztési munkásságát. A neves elismerést a 2026. április 21-én Balatonalmádiban rendezett ünnepélyes gálán adták át. Ha haltermelőben gondolkodunk, ennél jobb helyre nem is kerülhetett volna az elismerés, mert az Aranyponty Zrt. felépítésével egy olyan multifunkcionális tógazdaság jött létre, ami páratlan az országban. Lévai Ferenc győzelme a halászat és haltenyésztés fontosságát is fókuszba helyezte a hagyományos állattenyésztési ágazatok mellett. Lévai Ferenc vezérigazgatóval beszélgettünk. 
Az ASP és az import megállítása dönti el a sertésszektor jövőjét
A reméltnél gyengébben sikerült az elmúlt év a magyar húsipar számára, a piaci helyzet és az állatbetegségek nagyban korlátozták a növekedést. A magyar sertéshúságazat számára nagy fejlődési lehetőséget kínál, ha sikeresen valósítják meg az uniós pályázatokon nyertes fejlesztési projekteket, a szükséges banki finanszírozás biztonságához azonban stabilabb piaci pozíciók kellenének, amelyhez – a Hússzövetség szerint – szükség lenne a lehetséges piacvédelmi intézkedések bevezetésére. Nagy kockázatot jelent a Horvátország felől is terjedő afrikai sertéspestis is, amelynek megállítása létkérdés a hazai sertéshús termékpálya jövője szempontjából. 
Báránytartás: csökkenő állomány, emelkedő árak
Közeleg a húsvét, ismét lendületet kaphat a bárány export. A magyar báránynak hagyományos piaca az olasz, a magyar export 51 százaléka ott talál gazdára, de várhatóan nagyobb lesz a kereslet a francia, a német, a belga és a holland vásárlók körében is. Az olaszok a 12-16 kilogramm súlyú bárányokat keresik a leginkább, de az európai muszlim közösségekben az ennél kissé nagyobb súlyú bárányokat is vásárolják.
Negyven éves tapasztalattal támogatják a szarvasmarhatartók munkáját
Az idei PREGA konferencián a díjazott innovációk között a Systo Kft. top állattenyésztési megoldása, a RISKA telepirányítási rendszere is szerepelt. Tomjanovich Géza ügyvezető igazgató vette át az elismerést, amelyet a díjátadó azzal méltatott, hogy a RISKA célja, hogy egy egységes, digitális, strukturált platformot biztosítson a telepi működés hatékonyabb irányítására. Nyilvántartja az állományra vonatkozó adatokat, elvégzi a kötelező jelentéseket, informál a munkaerő- és készletgazdálkodásról, vizsgálja a termelési eredményeket, ezzel támogatja a döntéshozást.

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza