A minőség lehet a kitörési pont

Kategória: Kamara | Szerző: V.B., 2016/02/01

2015 sok szempontból jelentős év a magyar mezőgazdaság történetében: földtörvény, új uniós költségvetési ciklus, a vidékfejlesztési támogatási források átcsoportosítása, a nagygazdaságok támogatásmegvonása, élelmiszeráfa-csökkentés, tejkvóta kivezetése.

– Hogyan értékeli a NAK szerepvállalását ezeknek a folyamatoknak a megtervezésében és levezénylésében/megvalósításában?

– A Közös Agrárpolitika (KAP) átalakítása és a Vidékfejlesztési Program (VP) kialakítása terén igyekeztünk aktívak lenni, javaslataink több esetben vissza is köszöntek a döntésekben. 2013 óta azon dolgoztunk, hogy felkészülten várjuk az egységes kérelmek benyújtásának időszakát. A munka meghozta gyümölcsét, sikerült zökkenőmentesen átállni az új támogatási rendszerre. Az eligazodás megkönnyítése érdekében fórumokat rendeztünk, kézikönyveket, kiadványokat készítettünk. A tavalyi esztendő másik fontos mérföldköve a Vidékfejlesztési Program augusztusi elfogadása volt. Azon dolgozunk, hogy tagjaink minden olyan információnak a birtokában lehessenek, amelyek segítik őket a Vidékfejlesztési Programban való eligazodásban, a források lehívásában. A tejkvóta kivezetése uniós döntés volt, de igyekeztünk minden tőlünk telhető segítséget megadni a termelőknek. Amúgy 2015 egy nagyon hektikus év volt, de úgy gondolom, hogy folyamatosan tudtuk azt a teljesítményt nyújtani, amit talán elvárhatunk magunktól, és a tagság is elvárhat tőlünk. Gyorsan, határidőre, szakmai alapon fogalmaztuk meg a véleményünket. Az idei év várhatóan legalább ilyen izgalmas és impulzusokkal teli lesz, és teljes erőbedobással állunk a feladatok elé.

– Mint az eddigi legszélesebb tagsági körű agrárkamara elnöke, hogyan látja a mai magyar mezőgazdaság jelenlegi helyzetét?

– Vannak sikeres, és vannak kevésbé jó helyzetben lévő ágazataink. A Vidékfejlesztési Program azonban kiváló fejlesztési lehetőségeket biztosít, kitörési pont lehet az agrárium számára. Bízunk abban, hogy az ágazat szereplői felelősen és jól tudják majd felhasználni a forrásokat.
A lehető legtöbb információt nyújtjuk számukra annak érdekében, hogy döntéseik gazdaságilag megalapozottak és racionálisak legyenek. Természetesen mindenki sokat gondol a 2020 utáni időszakra, hiszen a Közös Agrárpolitikát addig látjuk előre. Én úgy vélem, hogy a KAP, mint olyan, nem fog megszűnni. Lehet, hogy a támogatási rendszer át fog alakulni, és úgy kell készülnünk, hogy egy sokkal élesebb versenyhelyzetben kell majd megállnunk a talpunkon 2020 után. Ezért próbáljuk a források felhasználását a versenyképesség, a teljesítmény szempontjából a mostaninál magasabb szintre emelni.

– Miket tart mezőgazdaságunk lehetséges kitörési pontjainak és legnagyobb nehézségeinek?

– A kitörési pont mindenképpen a minőség kell, hogy legyen, hiszen Magyarország méretéből eredően soha nem a tömegtermények előállításában lesz sikeres. A talajadottságok, a klimatikus viszonyok, a szakértelem mind megvan ahhoz, hogy prémium minőséget tudjunk előállítani, szinte mindenből. Ezt a körülményt kell meglovagolnunk. Én azt gondolom, hogy a GMO-mentes növénytermesztés is egy ilyen lehetőség, még akkor is, ha bizonyos kockázatot jelent, hogy elutasítjuk a genetikailag módosított növényi kultúrák köztermesztését. Hiszen kiváló minőségben tudunk GMO-mentes termékeket előállítani, ami iránt még, ha szűkebb körben is, jelentős érdeklődés mutatkozik a világpiacon. Ha mi ennek az igénynek az első számú kiszolgálói leszünk, még mindig nagyobb felvevőpiachoz jutunk, mint amit a magyar mezőgazdaság elő tud állítani. Tehát alapvetően az olyan piaci szegmensek kiszolgálásra kell törekednünk, ami magasabb minőséget és persze magasabb árat is jelent. Ágazati szinten nehéz különbséget tenni, és nehéz jóslatokba bocsátkozni. Bízom benne, hogy a munkaerőigényes ágazatoknak a felfutása – ilyenek az állattenyésztés, a kertészeti kultúra és feldolgozás – növelni fogja a magyar vidék életképességét, népességmegtartó erejét.

– Milyen tevékenységekre, irányokra koncentrál a NAK az idei évben?

– Alapvetően a Kamara szolgáltató jellegét erősítjük, szeretnénk kihasználni a tagság számosságából adódó előnyöket. Van néhány olyan konkrét elképzelésünk, amelyekről még nem született döntés, úgyhogy ezekről egyelőre nem tudok beszámolni, de több olyan tevékenységet is szeretnénk elkezdeni, akár a falugazdász-hálózat közreműködésével, ami az eredeti vállalásunkat hozza közelebb annak teljesítéséhez.
Célunk változatlanul az, hogy tagjainknak anyagi értelemben legalább a befizetett tagdíjjal azonos nagyságrendben tudjunk szolgáltatást nyújtani. Természetesen vannak olyan szolgáltatások, amelyeket nem lehet pénzben mérni, amelyeknek a megléte nehezen beváltható forintra.
Ez pedig az információ.

– Folytatódik-e a jövőben és milyen módon az állami földek értékesítése?

– Tudtommal igen, azokat a földeket kínálják fel megvételre, amelyeket még nem hirdettek meg, illetve amelyek nem keltek el. Ezeknél a kikiáltási árak ugyanazok lesznek, mint tavaly voltak. (Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár január 17-én bejelentette, hogy eddig 130 ezer hektár termőföldet értékesítettek a Földet a gazdáknak programban. Tavasz végéig további 140 ezer hektár földet kívánnak eladni. Ebben a körben már halastavak is lesznek, így összesen 260–280 ezer hektárt értékesítenek – a szerk.)

– Köszönjük a tájékoztatást és eredményes munkát kívánunk!

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai