Korszerű baromfiistállók

Kategória: Állattenyésztés | Szerző: Bárány László – Pupos Tibor – Szőllősi László, 2014/02/10
Címkék: csirke, brojler, brojleristálló, brojlerhizlalás, baromfi, baromfihús, csirkehús

Hazánkban a külső hőmérséklet jelentős ingadozása miatt a korszerű és gazdaságos brojlerhizlalás csak szabályozott környezetű (automatizált etetés és itatás, mesterséges világítás, klimatizált tartásterű) istállókban valósulhat meg.

A nyitott oldalfalú, függönnyel zárható istállók a brojlertartásban mára visszaszorultak. A zárt rendszerű istállókban a légcsere mennyisége, a beáramló levegő iránya jobban kontrollálható, és a madarak életképessége, növekedési üteme, takarmányhasznosítása, valamint az állomány komfortérzete is jobbnak bizonyult.

Meglévő épületek átalakítása

Brojlertartásra gyakorlatilag bármely, korábban más állat tartására (szarvasmarha, sertés) vagy eltérő célra használt épület (magtár, tároló épület stb.) is alkalmas lehet, amennyiben az átalakítás vagy felújítás kielégíti a baromfitartó épületekkel szemben támasztott minimális alapkövetelményeket.

Az átalakítás során az következő követelményeknek kell eleget tenni:

• Legyen alkalmas kellő mennyiségű etető- és itatófelület függesztett, emelhető-süllyeszthető elhelyezésére.
• Maradjon elegendő beépítési felület a végfali ventilátorok, oldal légbeejtő ablakok, az alagút-szellőztetés motoros zsaluinak vagy légfüggönyeinek beépítésére. Padlásteres ólak esetében az emeleten is!
• A padlástér alacsony parapet- és nyílásáthidalói esetén kiegészítő fogadókeretek vagy kazetták készítésével kell számolni a légbeejtők befogadására és automatikus működtetésére.
• A tartástér oldalfalai teremtsék meg a lehetőséget a légbeejtő ablakok sodronyos vagy acélhuzallal történő automatikus nyitására, zárására.
• Meg kell oldani kétszárnyú kapu beépítését az épület végfalában az alom és a trágya gépi mozgatása, a napos brojler könnyű letelepítése és a felhizlalt vágócsirke gépesített vagy ketreces elszállítása érdekében. • Indokolt az épületek szigetelésének ellenőrzése. Utólagos munkálatok esetén érje el a korszerű, új építésű istállók szigetelésének paramétereit. Figyelem! A hőszigetelés nemcsak télen, hanem a nyári nagy melegben is fontos.
• A végfali ventilátorok elhelyezésének kiválasztásában figyelembe kell venni az előírt távolságokat lakott területektől és közlekedési utaktól, továbbá az uralkodó szélirányt. A ventilátorok ne fújják az istálló elhasznált levegőjét széllel szemben, lakott területre vagy forgalmas útra.
• A tartástér padozatát és többi felületeit repedésmentesre kell felújítani a szalmonellamentesítés sikere érdekében.
• Gondoskodni kell minimum 2×3 m = 6 m2 alapterületű szervizhelyiségről a gyógyszerező berendezés, a vízbetáplálás szerelvényeinek – vízszűrő, víznyomás csökkentő, vezérlőszekrények – számára, akár a tartástérben, akár az épületen kívül.
• Ez a helyiség egyben szélfogóként és higiéniai zsilipként is szolgál, ezért célszerű, hogy a tartástér ebből a helyiségből nyíljék, megakadályozva a légtér esetleges hirtelen lehűlését vagy a közvetlen, személyi belépést a szennyezett külső területről az ól belsejébe.
• Környezetvédelmi előírás a mosó- és szennyvíz elvezetését, gyűjtését, tárolását kiépíteni.
• Szerfás istállókban (2. kép) a felújítás során ellenőrizni kell a faszerkezetek épségét, teherhordó képességét. A faoszlopok tövét mechanikai védelemmel kell ellátni az alomtrágya gépi kitárolásakor előforduló sérülés elkerülésére.
• Emeletes istállók padlástereihez úgy kell a belső feljáró lépcsőt kialakítani, hogy a földszinti és az emeleti tartásterek egymástól ajtóval is teljesen elkülönüljenek.

1. kép. Átalakított padlásteres baromfiistálló

Új istállók építése

Napjainkban igen kiélezett verseny folyik a minőségi baromfihús megtermelésében és annak termelési költségei csökkentésében, amely a jövőben csak fokozódik. Emellett az energiaárak folyamatos emelkedése, az EU állatjóléti előírásai olyan újabb igényekkel szembesítik a jelen és jövendő brojlertermelőit, melyek kielégítése a régi istállókban egyre nehezebben és kevésbé gazdaságosan teljesíthetők.

Új istállók építésével a baromfitartók kompromisszumok nélkül választhatják meg a legjobban megfelelő méretű és legjobb elhelyezkedésű konstrukciókat.

Az újonnan épülő, korszerű brojleristállók zártak, szabályozott környezettel a legkedvezőbb feltételeket teremtik meg a tartástechnológiai igények (etetés, itatás, fűtés, szellőztetés, világítás) kielégítésére, az állat-egészségügyi és az EU-normatívák szerinti állatjóléti követelmények betartására.

2. kép. Átalakított szerfás istálló

Istállóméretek

Elterjedt és bevált az átlagosan 1000–1200 m2 alapterületű, 12 m széles, 84–100 hosszú istálló kialakítása. Az épületek tényleges méretét az állomány létszáma és az építési telek lehetőségei határozzák meg. A telepméretek bővülése és a törekvés a beruházási fajlagos költségek csökkentésére az istállóméretek növekedését hozza magával. A tendencia a 15–18 m széles, 100–120 m hosszú épületek építése (1500– 1800 m3-es istállók).

A korszerű épületszerkezetek ugyan lehetőséget teremtenek a további méretnövelésnek akár 140 m hosszúságban és 20 m feletti szélességben is, de elterjedésüknek a mélyalmos tartás állat-egészségügyi és állatjóléti előírások növekvő követelményei és a szellőztetés hatékonyságának gyengülése jelent korlátozó tényezőt.

Istállószerkezetek

A korszerű brojleristálló hagyományos téglafalazással vagy az egyre jobban elterjedő könnyűszerkezetes változatban szendvicspanel oldalborítással készül. A kiválasztásnál a beszerzés, a kivitelezés és a szigetelés együttes költsége a mérvadó.

A korszerű könnyűszerkezetes épület főtartói horganyzott acélból készülnek. Tartós, ellenáll a korrozív gázoknak a tartástérben előforduló, estenként magas pára- és ammóniatartalomnak. Oldalfala többnyire szendvicspanel, ritkábban tégla.

Költségtakarékossági okokból fa szerkezeti anyagok is kerülnek a tetőtérbe. Ilyen megoldásoknál számolni kell a fokozott állat-egészségügyi kockázatokkal. A tetőtér lezárására szolgálnak a különböző anyagú és vastagságú szigetelt álmennyezetek.

A tetőtartó szerkezetek – rácsos tartók, kereszttartók, hosszirányú szelemenek – méretezésében és elhelyezésében már a tervezés fázisában célszerű a baromfitartó berendezések beépítésének és működtetésének műszaki követelményeit figyelembe venni. Az oldalfalakba, vég- és homlokfalakba beépítendő ventilátorok, motoros zsaluk és légbeejtő ablakok számára a fogadóés tartókeretek méretét előre, még a tervezés fázisában meg kell határozni, beépítési helyüket pedig ki kell jelölni.

Az istálló hosszában több ponton felfüggesztett etető-, itató- és fűtőberendezések statikus terhelést jelentenek a tetőszerkezet tartóelemeire. Az etető- és itatóberendezések az épület kereszt- vagy hossztartóira kerülhetnek felfüggesztésre 3 m-es osztásközökkel a tartástér teljes hosszában (3. kép).

3. kép. Funkcionálisan jól tervezett brojleristálló tartó- és tetőszerkezete

Átlagos tömegadatok:

• a tányéros etetővonal tömege: 6,5 kg/m;
• a tányéros etetővonal tömege vonal eleji napi garatnál: 100 kg;
• a tányéros etetővonal tömege vonalvégi hajtóműnél: 15 kg;
• a flexibilis behordóspirál tömege: 9 kg/m; • a flexibilis behordóspirál hajtóművének tömege: 36 kg;
• a szelepes itatóvonal tömege: 5 kg/3 m.

A fűtőberendezések függesztése 3 vagy 4 ponton történik az épület kereszttartóira vagy szelemenéire a fűtési zónák szerinti elosztásban.

Készülékek átlagos tömegadatai:

• Sierra gáz infrasugárzó: 11 kg;
• gázüzemű hőlégfúvók típustól és teljesítménytől függően: 25–48 kg;
• meleg vizes hőcserélő fűtőberendezések: típustól és teljesítménytől függően 60–90 kg a fűtővízzel együtt.

A brojleristálló tetőszerkezetét, kereszt- és hossztartóinak teherhordó képességét, kiosztását előzetesen, az iméntiek figyelembevételével célszerű megtervezni. Így elkerülhető a költséges és kevésbé esztétikus, gyakran a berendezések szakszerű üzemeltetését is akadályozó acél tartószerkezetek utólagos gyártása és felszerelése.

Istállóburkolatok és szigetelés

Tető

A korszerű istállók nyeregtetővel fedettek, melyek túlnyúlnak az oldalfalakon védve azokat a csapadéktól és erős napsugárzástól. Anyaguk horganyzott acéllemez. A fényvisszaverő felületek alkalmazása és a világos színezés választása csökkenti az épület napsugárzás okozta túlzott felmelegedését.

Álmennyezet

Visszatérő kérdés tervezéskor, hogy a tartástér légtere álmennyezettel vagy a nélkül kerüljön-e kialakításra. Álmennyezet választásakor nem szabad elfeledkezni az oldalfalakkal érintkező síkok hézagainak hibátlan és tartós tömítéséről, azaz a padlástértől való tökéletes elszigeteléséről. Ennek hiányában megvalósíthatatlan a „vákuumra” vezérelt automatikus szellőztetés és a fűtés összhangja. Ekkor a padlástérből érkező fals levegő megzavarja a légnyomásmérő automatikát, és lehetetlenné teszi a klímavezérlő komputerek helyes beállítását.

A tömítetlenség további kedvezőtlen hatása a fűtetlen padlás és a meleg tartástér között kialakuló nagy hőmérséklet-különbség és az ebből eredő folyamatos páralecsapódás a padozaton, oldalfalakon és mennyezeten. A jelenség télen, a csapadékos időszakokban, valamint nyáron, a hűvösebb hajnalokon is fennáll, teljesen átnedvesítve az almot.

Álmennyezet kialakításakor a padlástér nyári szellőztetéséről is gondoskodni kell. A túlzottan felmelegedett levegőt ventilátorokkal vagy a tetőgerincben kiépített szellőző rendszerrel lehet eltávolítani.

Álmennyezet nélkül

A sokéves építési és üzemeltetési tapasztalatok azt mutatják, hogy a vízszintes álmennyezet helyett a koporsó vagy sátor alakú légterek választása mellett egyre több érv szól. A tető alatti jelentős nagyságú légteret jól tudjuk hasznosítani, különösen a fűtési időszakokban gáz infrasugárzók használatakor. Minimum és keresztszellőztetési üzemmódban a tetőgerinc és a padozat közötti meleg levegő rétegződik, a hőmérséklet-különbség elérheti az 5–6 °C-ot is, különösen fiatal állomány számára történő fűtéskor, amikor az alomszinten megkívánt fűtési hőmérséklet 32–30 °C.

Keverő ventilátorok szakaszos üzemével ez a többlethő visszavezethető a baromfiállományra, jelentősen csökkentve az oldalfali légbeejtők nyitásának gyakoriságát és a felhasznált gáz mennyiségét.

A tetőgerinc alatti „kupola ” felé áramló meleg levegőben ritkul a fűtőgáz égéstermékeként keletkező széndioxid és az egyéb káros gázok koncentrációja, továbbá a bélsárral szennyezett alomból származó ammónia töménysége. Ennek köszönhető, hogy idő előtti kényszerszellőztetés és ebből eredő többlet gázfogyasztás nélkül is javulhat a tartástér levegője.

Oldalfalak, hőszigetelés

A könnyűszerkezetes istállók panelfalainak borítóanyaga horganyzott acél- vagy alumíniumlemez. A fényvisszaverő felületek alkalmazása és a világos színezés választása itt is csökkenti az épület napsugárzás okozta túlzott felmelegedését.

A korszerű baromfiistálló jó hőszigetelése az alapvető követelmények közé tartozik, és megtérülő befektetés mind a téli, mind pedig a nyári üzemeltetés számára. Anyagvastagsága 10–15 cm közötti legyen, minőségtől függően. Ez érinti a tetőt, az oldalfalakat, az álmennyezetet vagy annak híján a tartástér belső határoló felületeit.

A jó hőszigeteléssel télen a tartástér lehűlését és a fűtési energia költségeit, nyáron pedig a túlmelegedés miatt szükséges szellőztetési, hűtési költségeket csökkenthetjük.

Az épületet megtervezésénél további szempont a páralecsapódás megakadályozása az épületszerkezet felületén vagy annak belsejében.

Padozat

A brojlertermelő berendezések működtetéséhez, állat-egészségügyi követelmények (szalmonellamentesítés stb.) betartásához, szilárd és teherhordó padozat jöhet csak szóba. Az új építésű istállópadozat terhelésének alkalmasnak kell lennie a vágóbrojler gépi összegyűjtésére, targoncával történő rakodásra, az épület gépi kitrágyázására.

Az istálló szabad felületeinek, az oldalfalaknak, az álmennyezetnek és a padozatnak simának, rés- és repedésmentesnek kell lennie, hogy a rovarok, baktériumok, vírusok ne telepedhessenek meg bennük, tisztításuk könnyen elvégezhető legyen. Ellenállónak kell lenniük az állományváltás szervizperiódusában történő nagy nyomású vízzel történő mosás és a technológiai előírásokban szereplő fertőtlenítőszerekkel szemben.

A padozat és oldalfalak találkozását tömíteni kell az állat-egészségügyi feltételek biztosításához. Célszerű az oldalfalak védelmére a padozattól 30–40 cm-re betonszegélyt és ütközésvédelmet emelni a gépi kitrágyázások okozta sérülések elkerülésére.

Párakizárás

A korszerű baromfiistálló páramentesítése az épület alapozásának és padozatának talajnedvességgel szembeni szigetelésével kell kezdődnie. A különféle szigetelőanyagok, párazárófólia stb. beépítése elengedhetetlen a pont- és sávalapoknál valamint a padozat alatt.

Ajánlott kiadványokDr. Sabján Julianna – Dr. Sutus Imre:
A mezőgazdasági vállalkozások gazdálkodásának elemzésePupos Tibor - Sütő Zoltán - Szöllősi László (szerkesztők):
Versenyképes tojástermelésVéha Antal–Csanádi József–Gyimes Ernő:
Házi élelmiszer-feldolgozásBárány lászló - Pupos Tibor - Szöllősi László (szerkesztők):
Versenyképes brojlerhizlalás

Ez is érdekelhetiÚj beruházási pályázatokÚj támogatás érhető el a baromfi- és sertéságazatban Tizenhárommilliárd forint forrásból kapnak támogatást a baromfitartók