Kategória: Agrártámogatások | Szerző: Barabás Tamás, KKV fejlesztési tanácsadó, ügyvezető, 2016/02/03
A 2016-os esztendővel lendületet vettek a vidékfejlesztési támogatások. Ez rendkívül jó hír, különösen akkor, ha megismerjük ezek részleteit.
Lapzártakor aktuálisan az alábbi felhívások érhetőek el, amely lista hétről hétre folyamatosan bővül:
- VP-4-10.1.1-15 – Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés;
- VP-4-11.1.-11.2.-15 – Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása;
- VP-5-4.1.1.6-15 – Az állattenyésztési ágazat fejlesztése, trágyatárolók építése;
- VP-19.1-15 – Helyi Fejlesztési Stratégiák elkészítésének támogatása;
- VP-3-4.2.1-15 – Mezőgazdasági termékek értéknövelése és erőforrás-hatékonyságának elősegítése a feldolgozásban;
- VP4-10.2.1.-15 – A védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ megőrzése;
- VP4-10.2.2.-15 – Ritka és veszélyeztetett növényfajták genetikai erőforrásainak és mikroorganizmusok ex situ megőrzése.
Az élelmiszer-termelési támogatás
A fenti támogatások közül a legizgalmasabb a „Mezőgazdasági termékek értéknövelése és erőforrás- hatékonyságának elősegítése a feldolgozásban”, mely a korábbi évek élelmiszeripari beruházási támogatásaihoz hasonló. A felhívást már nagyon sokan várták, hiszen az élelmiszeripari és italgyártás területén fejleszteni kívánó cégek már régen juthattak támogatási forráshoz.
A felhívás teljes kerete 151 milliárd forint, amely várhatóan 5000 projektet finanszíroz majd. A projektenként kapható támogatás mértéke önálló projekt esetében 500 millió forint, míg ún. kollektív beruházásnál 1500 millió forint. Kollektív projektnek minősül a legalább öt – jogilag és gazdaságilag egymástól független – kedvezményezett által közösen végrehajtott projekt (konzorcium). Kollektív projektnek minősül továbbá a termelői csoport, a termelői értékesítő szervezet, a mezőgazdasági termelők tagságával működő szövetkezet, valamint a szociális szövetkezet által végrehajtott projekt.
A támogatás maximális mértéke a Közép-magyarországi régióban az összes elszámolható költség 40%-a, nem a Közép-magyarországi régióban pedig 50%-a.
A fő paraméterek elég kecsegtetőek, éppen ezért elég nagy érdeklődésre tart számot ez a forrás.
Különösen fontos, hogy meghatározott TEÁOR számú (10–11-es) tevékenységek végzéséhez kapcsolódó beruházások támogatottak csak, amelyek:
- italgyártás;
- egyéb élelmiszer gyártása;
- gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás;
- húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása;
- malomipari termék, keményítő gyártása;
- növényi, állati olaj gyártása;
- pékáru, tésztafélék gyártása;
- tejfeldolgozás.
Fenti felsorolásnak azonban nem része, így ebben a felhívásban nem támogatott a szőlőbor készítése és a takarmánygyártás.
A fenti keretfeltételek mellett csupán egy ütőképes fejlesztésre van szükségünk. Ennek része lehet:
- a termeléshez kapcsolódó új eszközök, gépek beszerzése, új technológiai rendszerek és kapacitások kialakítása;
- az anyagmozgatáshoz és/vagy raktározáshoz és/vagy csomagoláshoz kapcsolódó új eszköz beszerzése;
- a termeléshez, a vállalatirányításhoz, a belső nyilvántartási és a vállalati infokommunikációs rendszerekhez kapcsolódó informatikai eszközök és szoftverek beszerzése;
- a tevékenységet szolgáló épületek, építmények kivitelezése;
- a környezeti erőforrás-hatékonyságot célzó fejlesztések támogatása (környezetterhelés csökkentése, energiahatékonyság növelése).
A megvalósításra 24 hónap áll majd rendelkezésre, amelyhez támogatási előleg igényelhető. Utóbbi esetében fontos azonban, hogy az előlegre szükséges biztosítékot nyújtanunk – egyéb esetben nem.
Nem volt szó még a pályázók köréről, melyek legalább 1 éves múlttal rendelkező mezőgazdasági termelőnek minősülő vállalkozások, illetve a hasonló minimális múltat felmutatni tudó nem mezőgazdasági kis- és középvállalkozások, valamint a korábban már részletesen bemutatott együttműködések, kollektívák.
A projektek értékelésekor jelentős súlyt kap az üzleti tervek realitása, ezt kiegészítendő pedig fontos a tervezéskor az energiahatékonyság, környezetvédelem megjelenése a projektben, a munkahelyteremtés vagy éppen valamely minősítési rendszerhez való kapcsolódás (pl. ökológiai gazdálkodás, Kiváló Magyar Élelmiszer, Nemzeti Parki Termékek).
Az élelmiszeripari beruházások támogatására elérhető forrás tehát rendkívüli lendületet adhat az ágazatnak, sokan várták, így aligha számíthatunk kis érdeklődésre.
Trágyatárolók építése
Végezetül pedig pár szóban a trágyatárolók építésére kapható támogatásról. Ezen beruházási célra a mezőgazdasági termelők, illetve ezek csoportjai akár 100 millió forintot is kaphatnak az ország egész területén (maximum 40–50%-os intenzitás mellett).
Elindultak tehát a nagyobb beruházásokat támogató felhívások, és még csupán a sor elején járunk. Rovatunkban a jövőben egyre több ilyen lehetőségről kapnak információt, ami, reméljük, hónapról hónapra segítheti munkájukat és fejlesztéseik megvalósítását.
További kérdés esetén örömmel állok olvasóink rendelkezésére! Sikeres pályázást, kreatív projektépítést kívánok a 2016-os pályázati időszakban is!
Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
Hírlevél feliratkozásLegfrisebb cikkekből ajánljuk
„Mindenkinek mozgósítania kell az alkalmazkodó képességét is” – interjú Szabó Istvánnal, az OTP Agrár vezetőjével
A klímaváltozás hatásai egyre jobban érezhetőek, a mezőgazdaságban a szélsőséges időjárás, a vízhiány, a talajromlás és az új kártevők megjelenése mind komoly kihívások elé állítják a gazdálkodókat. A változó környezethez való alkalmazkodás nemcsak technológiai, hanem pénzügyi és stratégiai kérdés is, amiben a mezőgazdasági szereplőknek megbízható partnerekre van szükségük. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Szabó Istvánnal, az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóságának vezetőjével, aki vázolta a hazai agrárium előtt álló kihívásokat és lehetőségeket. Az interjú során szó esett a vízgazdálkodásról, a talajművelés korszerűsítéséről, valamint azokról a pénzügyi lehetőségekről, amelyek segíthetik a gazdákat a fenntarthatóbb működés felé vezető úton.Fenntartható? Az ország kenyere és a gazdák jövedelme
Az öntözés nem ad elegendő választ a fenntartható mezőgazdálkodásra. A szakértők szerint 9 köbkilométer talajvíz hiányzik alólunk. Az átlagos hőmérséklet folyamatosan emelkedik, a talajok vízszintje csökken, az öntözhető területek aránya csupán két százalék. Belátható ideig más megoldásokat kell keresniük a gazdáknak. Változtathatják a termelési szerkezetüket, cserélhetnek fajtákat, igyekezhetnek a tájban tartani a vizet; vagy azt a drasztikus megoldást is választhatják, hogy a rendkívül száraz területeken fölhagynak a növénytermeléssel. Ezeket a súlyos döntéseket meg kell hozniuk, hiszen az ország kenyerét ugyan megtermelik, de a saját jövedelmezőségük már kérdéses. Rövid ellátási lánc: törik az első karika?
Háromszáz termelői piac működik ma Magyarországon, amelyeken friss, szezonális magyar élelmiszereket vásárolhatunk. A termelői piac nem csupán árukat, hanem életérzést is jelent, ahol a termékek kipróbálására és vásárlására ösztönzik a fogyasztókat – ajánlja a termelői piacokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Régen volt a háztáji, tíz éve lett ismert a rövid ellátási lánc fogalma. Mindkettő a falusi termelés serkentő gyakorlata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is rendszeres támogatója a remélhetően sikeres termelési gyakorlatnak, szakmai rendezvényeken készítik föl a termelőket a pályázatokra és a jövedelmező értékesítésre. Az uniós agrártámogatások elvonása ellen tüntettek
Összeurópai gazdatüntetést tartott Brüsszelben május 20-án a Copa-Cogeca uniós termelői szervezet és 70 európai agrár-érdekképviselet. A MAGOSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részvételével megtartott akció résztvevői az uniós agrárforrások elvonása ellen tiltakoztak. Az Európai Bizottság tervei szerint ugyanis a gazdák pénzéből kellene finanszírozni az európai védelmi kiadásokat és Ukrajna csatlakozását.Beindult a pályázati dömping, nincs hiány a pályázókból
Az Európai Unió 2023–2027-es időszakra szóló új közös agrárpolitikája (KAP) méltányossá, környezetbaráttá és eredményközpontúvá teszi a mezőgazdaságot. A 2023-tól induló megreformált KAP korábbi céljai mellett az új ciklusban kiemelt fókuszt kap a kisebb gazdaságokra szabott célzott támogatás nyújtása, és a fokozott ágazati hozzájárulás az EU környezetvédelmi és éghajlat-politikai céljainak a megvalósításához. A KAP a tagállamok számára lehetőséget, és a korábbihoz képest nagyobb rugalmasságot biztosít az egyes intézkedések helyi viszonyokhoz történő igazításával. Szigeti Szabolccsal, az Agrárminisztérium Közös Agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárával, az Irányító Hatóság vezetőjével beszélgettünk.Cél az élelmiszer-termékpályák hatékonyságának valódi növelése
Ma már nem a szántóföldtől az asztalig vizsgáljuk a termékpályát, hanem a szántóföldtől az egészségig, ami megjelenik a termékfejlesztésekben is – mondta Dr. Friedrich László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetének igazgatója. Az egyetem számos ilyen célú nemzetközi projektben vesz részt, és szoros kapcsolatot ápol a piaci szereplőkkel, miközben a vállalatok is egyre aktívabbak a kutatás-fejlesztés területén.Találja meg az Önnek való tartalmat