Nem lesz megállapodás GMO nélkül

Kategória: Agrártámogatások | Szerző: Palakovics Szilvia, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, 2016/02/06

Az állatjóléti jogszabályokat megfelelőbben kell alkalmazni

A tagállamoknak fokozniuk kell az állatjóléti szabályok gyakorlati érvényesülését, állapították meg az Európai Parlament képviselői a Strasbourgban (november 26.) megtartott plenáris ülésükön elfogadott nem kötelező erejű állásfoglalásukban. Továbbá felhívták a döntéshozók figyelmét, hogy az EU 2016-tól 2020-ig meghirdetett, a végrehajtás egyszerűsítésére létrehozott stratégiája részeként az állatjóléti szabályokat is egyszerűsítsék. A határozat megszületése előtti vitában – 542 támogató, 73 ellenző szavazat és 23 tartózkodás mellett – az EP-képviselők többsége egyetértett abban, hogy kontraproduktív lenne az új állatjóléti szabályok jövőre történő bevezetése anélkül, hogy biztosítanák a jelenlegi törvények megfelelő gyakorlati végrehajtását. „Nincs értelme, hogy egy másik állatjóléti stratégiával álljunk elő jövőre, kivéve, ha tisztában vagyunk vele, hogy a meglévő szabályokat a tagállamok többsége széles körben figyelmen kívül hagyja” – mondta Dan Dalton (UK, ECR). A képviselők emellett felszólították a Bizottságot, hogy a termelőkre nehezedő adminisztratív terheket anélkül csökkentsék, hogy veszélyeztetnék az állatjóléti előírásokat. A képviselők azt is elmondták, hogy véleményük szerint Brüsszel nem tett meg mindent annak érdekében, hogy biztosítsa, hogy a kereskedelmi partnerek tiszteletben tartsák az EU-szabályokat, amely az egyik legszigorúbb a világon. A Bizottságnak sokkal ambiciózusabbnak kell lennie és egyenértékű előírásokat kell megkövetelnie a behozott állatokkal és termékekkel szemben, valamint hangsúlyozták, hogy ezek betartása érdekében szigorú ellenőrzéseket kell lefolytatni.

A Eurogroup for Animals állatvédő szervezet üdvözölte az állásfoglalást, mondván egy új állatjóléti stratégiára nagy szükség van, „annak ellenére, hogy 20-ból 10 cselekvési pont még függőben van”. A szervezet igazgatója, Reineke Hameleers ugyanakkor sajnálkozását fejezte ki, hogy a kezdeményezésnek nem sikerült lezárnia a hosszú távú állatszállítás kérdését, és nem fordít fokozottabb figyelmet azokra a „fajokra, amelyek még nem szerepelnek a jelenlegi állatjóléti jogszabályokban, például a tejelő tehenek, nyulak és vadak”.

Zöld utat kapott a sertés magántárolási támogatás

A tagállamok támogatták a Bizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy újranyissák a sertés magántárolási támogatást. A széles körben várt lépés elősegítené, hogy az árak helyreálljanak a korábbi túlkínálat okozta süllyedést követően. Bár a tagállamok többsége üdvözölte a javaslatot, Svédország mégis ellene szavazott, mondván egy ilyen kezdeményezés piactorzító hatással bírna. Dánia és Szlovákia tartózkodott a kérdésben. A sertéshús piacról történő ideiglenes kivonásáról szóló döntést Phil Hogan mezőgazdasági biztos jelentette be a Tanács ülésén. „Most megfelelő az idő a cselekvésre” – mondta a minisztereknek, mivel a szektor „az elmúlt évben sokat szenvedett”. A sertéshús ára az elmúlt hónapokban sokat csökkent, aminek a hazai termelés emelkedése, általános szezonális árcsökkenés, és az orosz embargó volt a fő oka, hiszen Oroszország korábban a legfontosabb kiviteli célpontnak számított. A Bizottság legutóbbi adatai azt mutatják, hogy az EU-n belüli árak körülbelül 127 €/100 kg körüli értékre estek – a korábbi, 2014 júliusának közepén mért 168 €/100 kg értékről. Az új magántárolási rendszer a korábban, múlt év márciusában bejelentett magántárolást követi, amely 8 héten át futott, és mintegy 64 000 tonna sertéshús piacról történő kivonását eredményezte, mintegy 17 000 000 € értékben. Az új intézkedés 90, 120 és 150 napos tárolási időszakkal működne, és lehetővé tenné a tárolás alóli kivonást azonnali exportra történő értékesítés esetén. A magántárolási támogatás mértéke 20%-kal emelkedik a korábbihoz képest annak érdekében, hogy minél több termelő vegye igénybe, míg egyes termékek esetén, amelyeknek alacsonyabb a tárolási költsége, kisebb támogatási összeget nyújt. A magántárolás elfogadása mellett ugyanakkor egy decemberi tanácsülés keretében Hogan biztos elutasította azt a lengyel kezdeményezést, amely visszaállítaná az export-visszatérítéseket a sertéshús esetében, mondván a lépés nem kedvezne a szektornak, és éppen ellentétes hatást érnének el vele. Kétoldalas kezdeményezésében a lengyel fél arról tájékoztatta a tagországokat, hogy a sertéshús unión belüli átlagára 6%-kal, míg Lengyelországon belül 13%-kal csökkent. Több mint egy tucat ország, köztük Magyarország, Szlovénia, Portugália, Románia, Horvátország, Belgium és Franciaország támogatta a kérést, hogy ezzel is segítsen a sertéstartóknak, míg Írország és Németország az export-visszatérítés újbóli bevezetése ellen érvelt.

Új iránymutatás a mezőgazdasági termékek közös értékesítéséről

A Bizottság új iránymutatásokat fogadott el annak érdekében, hogy tisztázza, milyen módon tudnak a gazdák együttműködni az olívaolaj, marha/borjú és szántóföldi növények közös értékesítése érdekében anélkül, hogy megsértenék az uniós versenyjogot. Az irányelv tartalmaz néhány kulcsfontosságú kivételt a trösztellenes szabályok alól, amely lehetővé teszi az olívaolaj, marha/borjú és szántóföldi növények termelőinek, hogy közösen értékesítsenek, közösen határozzák meg az árakat, a mennyiségeket és egyéb feltételeket, amennyiben a termelők közössége megfelel bizonyos feltételeknek. A szabályok értelmében az általuk értékesített áruk volumene azonban nem haladhat meg bizonyos küszöbértékeket. Az ilyen szervezeteknek a gazdálkodók számára az értékesítésen túl egyéb támogató tevékenységeket is nyújtaniuk kell, mint például a tárolás, szállítás és elosztás. Ezek a kiegészítő szolgáltatások „jelentősen javítják a gazdálkodók versenyképességét a piacon”, hangsúlyozzák a Bizottság munkatársai. Az EU versenypolitikai biztosa, Margrethe Vestager úgy nyilatkozott, ezek az irányelvek „felhasználói kézikönyvként szolgálnak a gazdálkodóknak, hogy megtanulják, hogyan kell megszervezni saját csoportosulásukat …miközben teljes mértékben tiszteletben tartja az uniós versenyjogi szabályokat. A cél a mezőgazdasági termelők együttműködésének megteremtése a versenyképességük megőrzése érdekében, és a vásárlókkal szembeni alkupozíciójuk erősítése érdekében”. Ezt a véleményt ismételte Phil Hogan mezőgazdasági biztos is, aki elmondta, az iránymutatások célja az volt, hogy „erősítse a gazdák kollektív pozícióját az élelmiszer-ellátási láncban azáltal, hogy egyértelmű és megvalósítható szabályokat alkot számukra. A szabályok segítenek a gazdálkodóknak, hogy az élelmiszer-ellátási lánc feldolgozó és kiskereskedelmi szakaszában érvényesülő, egyre növekvő koncentráció hatását ellensúlyozni tudják.

A mezőgazdaság károsanyag-kibocsátásának további csökkentése indokolt

Bár az EU és az USA mezőgazdasági ágazatai által kibocsátott szén-dioxid mennyisége jelentősen csökkent az elmúlt időszakban, azonban további csökkentés indokolt – állapodott meg Phil Hogan, az EU mezőgazdasági biztosa és amerikai kollégája, Tom Vilsack a decemberi Outlook konferencián, az ENSZ párizsi éghajlat-változási tárgyalásainak kezdete előtt. A magas szintű, kétnapos konferencián, melyet a Mezőgazdasági Főigazgatóság szervezett és több mint 400 érdekelt fél vett részt, Hogan és Vilsack hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági és erdészeti ágazatok „méltányos hozzájárulást” tehetnének az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának mérséklésében. Az EU mezőgazdaságának ÜHG kibocsátása 1990 óta 24%-kal csökkent, miközben a gazdaságok az egyik legfontosabb megújuló energiaforrás szolgáltatójává váltak (10% 2012-ben), különös tekintettel az erdészetre (47%), mondta Hogan. A közösségi adatok szerint a jobb trágyakezelési eljárások, valamint a szarvasmarhatartás kibocsátásának csökkenése következtében 2025-re további 1,6%-kal csökken a kibocsátás. Az Egyesült Államok tervei szerint megduplázza mezőgazdasági kibocsátás csökkentése terén tett vállalásait a következő évtizedben, mondta Vilsack, főleg a szén-dioxid megkötése és metánmegkötés által. Mindkét fél rámutatott annak szükségességére, hogy a precíziós mezőgazdasági gyakorlatok, az öntözés és a növényvédő szerek kijuttatására kifejlesztett eszközök és gyakorlatok felé nyitni kell és be kell fektetni. A klímatudatos gazdálkodásra helyezi a hangsúlyt a Horizont 2020 keretprogram keretében duplájára emelt mezőgazdasági beruházások program is (3,6 milliárd € 2014–2020), mondta Hogan. A gazdaságok teszik ki közel 10%-át az EU és az USA teljes kibocsátásának, a talajművelés és az állattenyésztés metánkibocsátása által.

A vezető agrárországok nem értenek egyet a Mercosur-tárgyalások újranyitásával

Az Unió egyes országainak kereskedelmi miniszterei (Írország, Franciaország, Portugália, Magyarország) – főként mezőgazdasági okokra visszavezethetően – kétségeiket fejezték ki a latin-amerikai Mercosurral való kereskedelmi tárgyalások újranyitását illetően, miközben mások (Spanyolország, Németország, Olaszország, Portugália, Hollandia, Svédország, Dánia és az Egyesült Királyság) üdvözölte a lépést.

A vezető agrártermelő országok – mint Írország és Franciaország – voltak a leghangosabbak, mondván a korábbi Mercosur-csereajánlatok sem voltak túl kedvezőek (a vámtarifák csupán 87%-ának liberalizációja). A közelmúltban Dublin már különösen élesen bírálta a jövőbeli Mercosur-megállapodás várható negatív hatását a marhahúspiacra nézve, tekintve, hogy az Unió marhahúsfogyasztása 600 ezer tonna, míg a latin-amerikai országoké 7,8 millió tonna együttesen. Továbbá az írek környezetvédelmi szempontból is megkérdőjelezik a lépés logikáját, ami tulajdonképpen az alacsony szén-dioxid kibocsátás mellett előállított uniós marhahúst exportálná, miközben a magas szén-dioxid kibocsátással előállított latin-amerikai húst importálja. Ez összességében a harmadik országok szén-dioxid kibocsátásának emelkedéséhez vezetne, ami szembemenne az EU fenntarthatósági céljaival. Korábban Párizs is hasonlóképpen hangsúlyozta, hogy egy esetleges ilyen lépéssel 70%-kal nőne a marhahús behozatala és 25%-kal nőne a baromfi behozatala, ami óriási hatással bírna a hazai termelésre. A pár nappal később (nov. 22.) Argentínában tartott találkozó alkalmával a liberálisabb országok, mint az Egyesült Királyság, Svédország és Dánia üdvözölte a „Mercosur-régióban történt politikai légkör változását”, és úgy értékelték, hogy ezt a szellemiséget tovább kell terjeszteni a régióban. Mások, mint például Románia, Szlovénia, Görögország és Szlovákia tartózkodtak, mondván, nem ellenzik, hogy újrakezdjék a tárgyalásokat, de arra hívták fel a Bizottság figyelmét, hogy kötelessége megőrizni az európai mezőgazdaság érdekeit. Az EU kereskedelmi vezetője, Cecilia Malmström úgy kommentálta az eseményeket, hogy „új szél fúj Dél-Amerikában, és a választók egyértelműen a változás mellett tették le a voksukat”. Ez lesz a harmadik alkalom, hogy az EU újrakezdi a tárgyalásokat a Mercosurrral, és ezen az irányadó vitán lehetőségük van a tagországoknak, hogy kifejezzék ezzel kapcsolatos véleményüket és hangot adjanak aggályaiknak – mondta. Természetesen a nemzeti kormányok választ várnak a kérdéseikre, ezért felajánlotta, hogy a kétségek eloszlatása érdekében értékelést készít, mielőtt bármilyen döntés születik a megállapodás kapcsán. Malmström emlékeztetett arra, hogy az EU „elkötelezte magát annak érdekében, hogy megvédje és erősítse a többoldalú kereskedelmi rendszert”. „Szükség van a WTO működésére” – mondta, miközben emlékeztetett az EU legfontosabb feladataira – előnyök kovácsolása a legkevésbé fejlett országok számára, exportverseny teremtése a mezőgazdaságban (Brazília, Mexikó és Új-Zéland támogatásával), javítani az átláthatóság szabályait a dömpingellenes intézkedések terén, támogatások és regionális kereskedelmi megállapodások létrehozása. De beszédében Malmström is elismerte, hogy „nem olyan jók” a kilátások megállapodás elérésére. Luxemburg külügyminisztere, Jean Asselborn figyelmeztette a Bizottságot, hogy a transzatlanti kereskedelmi paktum „bármi áron” történő megkötése nem helyénvaló. A miniszterek következtetéseket fogadtak el a Bizottság új kereskedelmi stratégiájáról. Egyetértettek abban, hogy a kereskedelemből mindenkinek részesülnie kell, beleértve a fogyasztókat, a munkavállalókat, illetve a gazdasági szereplőket is, valamint annak koherensnek kell lennie a többi uniós politikával. Továbbá hangsúlyozták, hogy a nemzetközi partnerekkel kötött kereskedelmi paktumok nem vezethetnek alacsonyabb fogyasztói, egészségügyi, környezetvédelmi és munkavédelmi előírásokhoz.

Nem lesz EU–USA kereskedelmi megállapodás GMO nélkül

Vilsack, az USA mezőgazdasági biztosa úgy nyilatkozott, hogy nem születhet meg az EU és az USA közötti kereskedelmi megállapodás anélkül, hogy ne egyeztetnék a vitás kérdéseket, mint például a genetikailag módosított növények, a húsok kémiai kezelése és a földrajzi jelzések. „Ha nem születik megállapodás ezekben a kényes kérdésekben, akkor nem jöhet létre a TTIP megállapodás” – mondta Vilsack, hozzátéve, hogy ezek orvoslása érdekében „kreatív” megoldások szükségesek. Az EU-t az utóbbi időben számtalan támadás érte az amerikai vezetés részéről, amiért a takarmány célú, génmanipulált növények behozatalának engedélyeztetési eljárása igen hosszadalmas. Annak ellenére, hogy az uniós állattartók importfüggősége nagy, a nemzeti kormányok mégis nem szívesen foglalkoznak a kérdéssel. A GMO ellenzése a TTIP elleni tiltakozás egyik fő érve a környezetvédelmi és civil szervezetek részéről. Az EU és az USA azonban nemcsak ebben a kérdésben, de a húsok fertőtlenítőszeres kezelése (USA-érdek) és a földrajzi eredetjelzések (EU-érdek) kérdésében is kompromisszumot kell kössön. A tárgyalások a mezőgazdasági export témakörében lassabban haladnak, mint más fejezetek terén, de Vilsack nem aggódik túlságosan. „A mezőgazdaság gyakran az egyik utolsó kérdéskör a tárgyalások során” – mondta, és megjegyezte, hogy az Egyesült Államok már korábban megnyitotta piacát az uniós marhahús előtt, hogy a tárgyalásoknak újabb lendületet adjon. Vilsack kiemelte azt is, törekszik arra, hogy csillapítsa az uniós gazdálkodók az iránti félelmét, miszerint a kereskedelmi megállapodásból csak az amerikai gyártók nyernének, és a konferencia résztvevőinek úgy fogalmazott: „az USA nem fogja elnyomni az EU piacát”. Az EU–USA tárgyalások folytatására legközelebb februárban kerül sor Brüsszelben.

A kibocsátás-csökkentés nem befolyásolhatja az élelmiszer-biztonságot

Az ENSZ decemberi (december 9.) párizsi csúcstalálkozóján a résztvevő országok egyetértettek abban, hogy a globális hőmérséklet-növekedés megfékezése érdekében tett lépések nem veszélyeztethetik az élelmiszer-előállítást és -elosztást. A találkozó eredményeképpen létrejött dokumentum össze akarja kapcsolni az ÜHG-gázok kibocsátásának csökkentését és annak szükségességét, hogy a rendelkezésre álló legjobb tudományos, fenntartható fejlődést és élelmiszer-biztonságot is számba vegyék. A korábbi szövegtervezetekben bármilyen utalás az élelmiszer-biztonságra csak szögletes zárójelben szerepelt, ami többek között a civil szervezeteknek volt köszönhető, mivel tartottak attól, hogy a jelentős olajtermelő és mezőgazdasági országok az élelmezés-biztonságot használnák érvként, hogy a kibocsátás-csökkentés terén tett vállalásaikat megszeghessék. A résztvevő 196 tagország küldötteinek sikerült közös álláspontra jutnia abban, hogy a források bővítésére, valamint az erdőirtás okozta kibocsátás csökkentésének ösztönzésére lenne szükség, továbbá elősegíteni a fenntartható erdőgazdálkodást a fejlődő országokban is. 11 nap tárgyalást követően a francia külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy „előrelépés történt ugyan, de még mindig sok munka van hátra”. „Semmi sincs eldöntve, amíg mindenről nem született megállapodás” – mondta. Az országok között továbbra is nagy az egyet nem értés több kulcskérdést illetően, így például abban a tekintetben is, hogy 1,5 vagy 2 °C-ban korlátozzák a hőmérséklet iparosodás előtti értékhez viszonyított emelkedését. Számos ENSZ tagállam egy utókövetési rendszer felállítását javasolta, hogy a későbbiekben látni lehessen, milyen ütemben valósulnak meg a Párizsban tett vállalások.

Franciaország a madárinfluenzás eseteket követően importtilalmakkal szembesül

Legalább 8 ázsiai és észak-afrikai ország importtilalmat vezetett be a francia baromfira és kapcsolódó termékeire, beleértve a hízott libamájat is, miután három további madárinfluenzás esetet jelentettek be az ország délnyugati részéről december elején. Japán, Dél-Korea, Kína, Thaiföld, Egyiptom, Algéria, Marokkó és Tunézia vezetett be korlátozásokat. A francia egészségügyi tisztviselők megerősítették, hogy a további esetekben fordult elő az erősen fertőző vírus. A hatóságok végrehajtották az ilyenkor előírt uniós szabályokat, beleértve a selejtezést a gazdaságokban, a takarítást és a fertőtlenítést (3 km-es körzetben), továbbá egy 10 km-es megfigyelési zóna került kialakításra a fertőzött gazdaságok körül. Párizs is bevezetett korlátozó intézkedéseket az élő szárnyasra, a naposcsibére, a baromfihúsra és egyéb baromfihús termékre. A vírus ismételt megjelenése, amely egyébként rendes esetben embereket nem fertőz meg, sajnálatos módon éppen a karácsonyi és újévi időszakban jellemző libamáj iránti csúcskeresleti időszakban jelentkezett.

Ciprus vét az EU mézcímkézési előírásaival szemben

Amennyiben Ciprusnak nem sikerül összhangba hoznia a méz címkézési szabályozását a tavalyi évben bevezetett uniós követelményekkel, várhatóan az EU Bírósága elé kerül kötelezettségszegési eljárás keretében. Ciprusnak két hónap áll rendelkezésére, hogy az ún. „indokolással ellátott véleményre” választ adjon, máskülönben a Bizottság Bíróság elé viszi az esetet. Miután genetikailag módosított kukoricából eredő pollent találtak egy bajor méhész mézében, az EU új szabályozást vezetett be, amelyben a pollent természetes alkotóelemként definiálta, nem pedig összetevőként. Az új szabályozás a címkézéssel kapcsolatos rendelkezéseket is egyértelműsítette azokban az esetekben, amikor a méz egynél több tagországból vagy harmadik országból származik. Az eljárást a Bizottság ezt követően indította meg Ciprus ellen, ugyanis a tagországoknak az új rendelkezéseket június 24-ig kellett adaptálniuk. Az új szabályozás segít elkerülni azokat a bonyolult címkézési eljárásokat, amiket a gazdálkodónak követnie kellett, ha mézében GM kukoricából eredő pollent találtak. A természetes alkotóelemekre ugyanis nem vonatkozik az a GM címkézési rendelkezés, ami az összetevők esetében fennáll. A civil szervezetek azonban azzal vádolják az EU-t, hogy az újonnan bevezetett szabályozás a fogyasztók megtévesztéséhez vezet, akik így nem értesülnek arról, hogy a termék GM-érintettségű.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai