2026. 11. 22., vasárnap
Cecília
Agrometeorológia
növényvédelem
Részletes agrometeorológia
xxx Menü xxx

Új szárítót épít? Precíziós szárítás

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Speiser Ferenc, 2016/02/08

Friss adatok, új és hasznos információk a beruházás előkészületeihez.
A szárítás folyamatáról gyakran a legújabb típusok sem szolgáltatnak elegendő információt a kezelők számára. Ezért bemutatunk egy széleskörűen használható eljárást, amelynek alkalmazásával a meglévő régebbi és az új szárítók is alkalmassá tehetők a legkorszerűbb, takarékos és egyben kíméletes műveletre.

A szemestermények precíziós szárítása

A precíziós szárítás legfontosabb sarokköve, hogy a termény minőségének a megőrzését helyezi a középpontba, ezzel is tiszteletben tartva a növénynemesítés és növénytermesztés eredményeit, valamint az állattenyésztés minőségi igényeit.

Precíziós szárításnak nevezzük, amikor a szárítási folyamat szoros kontroll mellett fokozatosan és kíméletesen csak annyi vizet vesz el a terményből, amennyi a biztonságos raktározáshoz szükséges, miközben a termény lokális túlhevülését és a túlszárítást kizárja. Fontos lenne, hogy a szárítóközeg belépő hőmérséklete lehetőleg 100 °C alatt maradjon a szárítózóna minden szegletében, és a termény mozgásának a kiegyenlítettségét is el kell érni ahhoz, hogy homogén nedvességtartalmú termény legyen a végeredmény.

A precíziós szárítással a termény beltartalmi értékét maximálisan óvjuk, a szárításhoz szükséges energia mennyiségét pedig minimalizáljuk. A minőség megőrzése mellett a termény vízleadó képességét kíméletesen, de maximálisan kihasználjuk. A gyakorlat azt mutatja, hogy a szárító teljesítménye nem csökken a precíziós irányú módosításokat követően, sok esetben még nő is.

Környezetünk védelmének egyik fontos szegmense gabonáink és a takarmányok biztonságos raktározása és minőségének védelme (a takarmányok minősége állati eredetű élelmiszereink minőségét is jelentős mértékben befolyásolja).

Tudományos kutatások szerint, 50 °C felett káros folyamatok indulnak be, a fehérjék denaturálódnak, a zsír oxidálódik, az enzimek, vitaminok inaktiválódnak.
Nagyon fontos, hogy a szárítási folyamatot ennek figyelembevételével valósítsuk meg a gyakorlatban! Ez az állattenyésztés, az élelmiszeripar és a fogyasztók jogos igénye. Minden ettől magasabb kilépő hőmérséklet mellett lezajló vízelvonási folyamat veszteséget okoz a szárító üzemeltetése során. Hogy ne legyen veszteség, az a tulajdonosok érdeke is.

Mikor nevezhetjük ideálisnak a szárítási folyamatot?

Ha a torony felületén egyenletes a bevezetett szárítóközeg hőmérsékletének eloszlása.

Ha a nyomásviszonyok kiegyenlítettek a teljes toronyfelületen, tehát a légsebesség egyenletes, bárhol vizsgáljuk, azonos mennyiségű szárítóközeg halad át a terménytömegen.

Egyenletes a termény áramlási sebessége.

Néhány példa az ideálistól eltérő szárítási folyamatra

I. A szárítózóna hőterhelése aszimmetrikus.

Okozhatja a hőt termelő egységek lángképének aszimmetriája és a légtér helytelen kiképzése (2. ábra). A jobb oldalon 40 °C helyett 90 °C feletti értékeket látunk.
A szárítóból kiadagolt száraz termény nagy nedvességtartalom-eltérését nem a különböző nedvességtartalommal beszállított termény okozza. Ugyanis a nedvesebb szemek gyorsabban adják le a vizet, így mire befejezzük a szárítást, nagyrészt kiegyenlítődik a különbség. Ennél sokkal összetettebb a kérdés. A nagymértékű eltérés hátterében mindig valami fizikai törvényekkel megfogalmazható és legtöbbször műszaki beavatkozással korrigálható ok áll.

A szárítási folyamat szoros kontrollja révén kiszűrhetők azok a tényezők, amelyek nagy nedvességtartalom-eltérést és emiatt nehezebben raktározható terményt eredményeznek. Az ábrákon, a kilépőnyílásokban mért hőmérséklet-értékeket látjuk. Fent a hideg, nedves terményt betöltjük, lefelé haladva pedig lassan felmelegszik és megszárad. Az adatokat kukorica szárítása közben rögzítettük, az ábrák az adott torony jellemző „viselkedését” mutatják, folyamatosan, egész szezonban hasonló értékeket láttunk ezeken a szárítókon.

II. Egyenlőtlen nyomásviszonyok a torony felületén.

Okozhatja a meleg levegőt a toronyba bevezető és a toronyból kivezető légcsatornáknak a kilépőoldal felől nézve zárt, nyitott, zárt, nyitott… egyenletes struktúrájának megbomlása azzal, hogy azonos típusú, például két nyitott vagy két zárt légcsatorna sor követi egymást.

A szárítási folyamat ezen szakaszában 40 °C körüli kilépő hőmérséklet lenne az optimális, mint az 1. ábrán, itt azonban 100 °C-ot meghaladó hőmérsékletű levegő jön ki a toronyból. A 2. és 3. ábrával jellemezhető eltérések az egész szárítási szezonban folyamatosan fennálló fokozott tűzveszélyt is jelentenek. Ezen túlmenően a hirtelen felmelegedés miatt a szemtörés és a kiporzás is magas.

III. Nem egyenletes a termény áramlási sebessége.

Okozhatja a torony belső szerkezetének kialakítása, a légcsatornák ellenállásának jelentős változtatása (4. ábra).

A precíziós szárítás megvalósításával az alábbi előnyöket élvezheti:

  • homogén nedvességtartalmú termény;
  • jobb raktározhatóság, kevesebb penész, kevesebb toxin;
  • csökkenő raktározási költségek;
  • a túlszárítás visszaszorításával nő az eladható terménytömeg, nő a bevétel;
  • magasabb beltartalmi érték, jobb takarmány, egészségesebb állatállomány;
  • hatékonyabb vízelvonás, kedvezőbb energetikai mutatók, kisebb energiaköltség;
  • a szárítózóna jobb kihasználása miatt nő a teljesítmény;
  • kontrollált folyamat, a tűzveszély minimálisra csökken.

Mire figyeljen, ha új szárítót épít?

1. Számolja ki a szükséges teljesítményt! Az ajánlatokat ennek megfelelően kérje a szárítógyártóktól 80–90 °C belépő szárítóközeg-hőmérsékletre átszámolva, gyakorlatban igazolva. Kössön ki nagy összegű, jogilag érvényesíthető garanciát arra, hogy az ajánlatban megadott teljesítményt az előre rögzített körülmények fennállása esetén teljesíteni fogja a berendezés.

2. Ellenőrizze, hogy a kiválasztott terület alkalmas-e telephely létesítésére hatósági és egyéb szempontokból! Elérhető távolságban vannak-e a közművek?

3. A meglévő telephely hatóságilag alkalmas-e? Használható infrastruktúrával sok pénzt takaríthat meg (közművek, hídmérleg, úthálózat, térbeton, szociális létesítmények, labor, iroda, kerítés). Megfelelő távolságra van-e a lakóházaktól, szomszédos létesítményektől?

4. Helyszínrajz, amiben a tulajdonos összes elképzelése összpontosul, erre alapozzuk az engedélyezési, építészeti és a technológiai terveket. Ebben már a kiválasztott építészeti, technológiai megoldások, gépegységek szerepelnek.

5. Pályázat esetén az eddig felsoroltak logikus összhangja fontos, nem lehet a folyamat gyorsítása érdekében tucattervet beadni, mert ha engedélyezik, attól már nem térhet el a továbbiakban, saját igényeinek nagy része így ki fog szorulni. Célravezető stratégia, hogy mire a pályázati lehetőség megnyílik, a kész tervek, kivitelezői ajánlatok, előkészített szerződések már az asztalon legyenek. Így tudja a pályázati pénzt a legjobban hasznosítani, hogy gyors ütemben az és úgy valósuljon meg, ahogy elképzelte.

6. Szakmai kontroll a beruházás során. Az ezzel a feladattal megbízott szakember az előkészítési, tervezési folyamaton keresztül – a szerelést is beleértve – a precíziós szárításra jellemző alapvető feltételek kialakítását tartja szem előtt. Arra törekedve, hogy a termény a teljes folyamatban a fókuszban álljon, és az elkészült technológia részleteiben és egészében optimális legyen, bosszantó és energiafaló hibáktól mentes.

Ha már mindezen túl van és használta is az új szárítót, de bizonyos tapasztalásokra, furcsaságokra, a szárítás során feltűnő jelenségre nehezen talált elfogadható magyarázatot, például erősen lisztes, porol a termény rakodás közben, vagy nem tudott két egyforma nedvességtartalom-értéket mérni, nyugodtan jelezze, válaszolunk. Új akciónk a lap olvasóinak, ha erre a cikkünkre hivatkozik: ingyen átvizsgáljuk a szárítóját, alkalmassá tehető-e a precíziós szárításra. Email: speiser.ferenc@termenyszaritas.hu.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai

Hírlevél feliratkozás

Legfrisebb cikkekből ajánljuk

Versenyképesség változó környezetben: a magyar agrárium előtt álló kihívások és lehetőségek
A magyar mezőgazdaság működési környezete az elmúlt években alapvetően megváltozott, így a korábban eredményesen alkalmazott termelési és üzleti modellek egyre kevésbé képesek megfelelő választ adni a növekvő környezeti és piaci kihívásokra. Az agrárium szereplői ma már nem elszigetelt problémákkal szembesülnek, hanem egy átfogó szerkezeti átalakulás közepén találják magukat, amely egyszerre érinti a növénytermesztést, az állattenyésztést, a finanszírozást, a technológiai fejlesztéseket és a vidéki gazdaság jövőjét.
Az idén drasztikusan csökkent a fémzárolt vetőmagfelhasználás
A hazai vetőmagágazat az idén vegyes és kihívásokkal teli szezont zár, amire elsősorban az időjárás extremitása (a nyári hőhullámok és aszály), a gazdálkodók óvatosabb növényvédelmi és inputanyag-vásárlási stratégiája nyomja rá a bélyegét. A hazai vetőmagágazat összességében több mint 200 milliárd forintos értéket képvisel, ám a jövőben a termelékenység megtartásához a szektor egyre inkább az öntözésfejlesztésre, az új nemesítési technológiákra (precíziós és szárazságtűrő fajták előállítására), nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagok használatának növelésére fókuszál. Perczel Péterrel, az Isterra Közép-Európa Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.
A nehézségek ellenére stabil a gazdálkodás a DélKerTÉSZ-nél
Nem először írtuk le, hogy az árrésstop, az aszály és a klímaváltozás hatásai mennyire nehezítik a hazai kertészeti ágazat szereplőinek a dolgát. A hazai termelők versenyképességének fenntartásához a technológiai fejlesztések mellett az árrésstop mielőbbi kivezetésére, illetve a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentésére van szükség. E mellett a fejlesztésekről sem szabad lemondani, mert e nélkül a hazai és a nemzetközi piaci versenyben is lemaradunk, fogalmazott Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke, a FruitVeB alelnöke, a legutóbbi beszélgetésünkön.
A kukorica nem tűnik el, de nem mindenhol marad meg
A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb vízellátás alapjaiban rendezi át a kukoricatermesztés lehetőségeit Magyarországon. Daoda Zoltán, a Növénytermesztők Köre (a korábbi Kukorica Kör) ügyvezetője szerint nem magával a kukoricával van baj, hanem azzal, ha olyan területeken próbálják termelni, ahol a növény vízigényét már nem lehet gazdaságosan kielégíteni. A kukorica ugyanakkor továbbra is fontos növény marad, csak egyre inkább az alkalmas termőhelyekre koncentrálódhat. A Kukorica Kör névváltoztatása mögött pedig az áll, hogy az egyesület a szemléletét már nem egyetlen növényre, hanem a teljes növénytermesztésre szeretné kiterjeszteni.
Változó környezet, alkalmazkodó agrárium
A magyar agrárium jövőjét jelenleg nem egyetlen probléma határozza meg. A vidéki népesség fogyása és elöregedése, a gazdaságok generációváltásának nehézségei, a földhöz és finanszírozáshoz jutás korlátai, az éghajlatváltozás, benne az egyre súlyosabb aszálykockázattal, valamint egyes szántóföldi kultúrák jövedelmezőségének romlása egymással szorosan összefüggő folyamatok. Ezekhez a változásokhoz az ágazatnak is alkalmazkodnia kell, és a jövőben az élet- és a versenyképesség mellett legalább ilyen fontos lesz az alkalmazkodó- és ellenálló-képesség – hangzott el a Bábolnai Gazdafórumon, Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatójának előadásában.
Új szabályozás a génkezelési technikákban
A klímaváltozás – a gyakoribb aszályok, a rendszertelen csapadékeloszlás, a hőséghullámok és az új kártevők/kórokozók – teljesen átírja a hagyományos mezőgazdaságot. A szántóföldi növénytermesztésben a jövőálló válasz nem egyetlen csodamódszerben, hanem a genetikai innováció és a fenntartható agrotechnológia ötvözésében rejlik. Ma már gyakran felteszik a kérdést: milyen kutatás-fejlesztési tevékenység ad jó választ a klímaváltozás kihívásaira? Milyen kutatás-fejlesztési irányt kell alkalmazni a szántóföldi növényeknél?

Találja meg az Önnek való tartalmat

2014-2026 © Agrárium7   –   Minden jog fenntartva.

Tanulmány letöltése X

A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.

Tanulmány letöltése » feliratkozás X

« vissza

Tanulmány letöltése » ellenőrzés X

Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.

A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra

Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.

« vissza