Róbert
Új utakon a bioenergia-termelés
Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Agrárium-info, 2016/02/14
A szakemberek általában egyetértenek abban, hogy a megújuló energiák hasznosítása és a bioenergetikai beruházások növelése a gazdasági potenciál mellett a vidéki munkahelyek létesítése szempontjából is kedvező lenne. A lehetőség a vidékfejlesztési stratégiában is helyet kapott.
Heinz Kopetz, a Bioenergia Világszövetség elnöke nemrégiben Magyarországra látogatott és egy szakmai konferencián a megújuló energiatermelés lehetséges trendjeiről tartott előadást. Szerinte a legnagyobb kihívást a klímaváltozás jelenti, mivel hatásai már a következő generáció életében drámai következményekkel járhatnak. A szervezet adatai alapján a felhasznált energia 80 százaléka fosszilis energiahordozókból származik, ezért a legfontosabb feladat ezek kiváltása és az energiarendszer átalakítása, eltolása a bioenergia irányába. Annál is inkább, mivel az elmúlt évtizedben gyakorlatilag nem változott az energiahordozók aránya annak ellenére sem, hogy egyre növekszik a bioenergia-felhasználás. Világszinten a bioenergia-hasznosítás 85 százaléka fűtési céllal történik, míg az áramszolgáltatáshoz 11, közlekedési célú alkalmazásra pedig 4 százalékát hasznosítják. Ez utóbbi és az agrárium közötti kapcsolat nagyon szoros, ugyanakkor az egyes országok felhasználása igen nagy különbséget mutat. Míg a bioüzemanyagok mintegy 89 százalékát előállító USA-ban és Brazíliában növekszik a felhasználás, addig az európai uniós irányelvek éppen a csökkenő felhasználás irányába mutatnak.
A szakember Magyarország, Németország, Ausztria és Svédország energiafelhasználási gyakorlatán keresztül mutatta be, mekkora eltérések vannak az egyes országok energiapolitikáját illetően, mind az energiafelhasználás mértéke, mind az összetétele szempontjából. Magyarország energiafelhasználása leginkább Németországéhoz hasonlít, mivel a fosszilis energiahordozókra épül a rendszer, míg a nukleáris, illetve bioenergia felhasználása jóval kisebb mértékű. A svédek és osztrákok esetében viszont a bioenergia már most jelentős részarányt képvisel, így Svédország esetében csupán 30 százalékot tesz ki a fosszilis energiahordozók felhasználása. Magyarország tehát jóval kevesebb bioenergiát hasznosít, mint a lényegesen kisebb mezőgazdasági területtel rendelkező Svédország, holott kifejezetten jó adottságokkal rendelkezik agrárszempontból bioenergia termelésére. A geotermikus energia felhasználása ugyan hazánkban a legmagasabb, azonban a bioenergia – főként fűtési célú – felhasználása hatalmas potenciált rejt az ország számára. Pécs kiváló példája annak, hogy a biomassza felhasználása akár egy teljes város energiafelhasználásának ellátására alkalmas. Igaz, több évbe telt a város energiaellátását biztosító szalmabálák nagyüzemi szállításának megszervezése, azonban még így is a régióban megtermelt szalma csupán 3 százalékát hasznosítják.
Jó adottságok
Magyarországon a mezőgazdasági termelés gerincét a növénytermesztés, azon belül is a gabonatermesztés adja.
A túltermelési problémák, a fokozott nemzetközi verseny következtében a gabona értékesítése évek óta fokozódó problémaként jelentkezik. A gazdák a növekvő költségek mellett egyre kisebb bevételt tudnak elkönyvelni. Az ingadozó és nyomott felvásárlási árak lehetetlenné teszik a nyugodt gazdálkodás, a tervezés és fejlesztés körülményeinek megteremtését. A mezőgazdasági termelők jövedelemszerzési lehetőségeinek megőrzése érdekében jelentős termelési és piaci szerkezetváltást kell végrehajtani a mezőgazdaságban.
Ennek egyik módja az energetikai célú növénytermesztés támogatása. Országunknak jók az adottságai a bioetanol, a biodízel, a biogáz és a tüzelhető biomassza (fás és lágyszárú energiaültetvények) alapanyagainak előállításához. Nagyon fontos, hogy javuljon a mezőgazdasági melléktermékek és hulladékok energetikai célú felhasználása.
Kis előállító kapacitás
A bioenergia felhasználása számos gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi előnnyel járhat. Gazdasági előnyei között elsődleges lehet Magyarország külföldi energiabeszállítóktól való kiszolgáltatottságának csökkentése, az olcsóbb energiaforrások biztosítása. Jelenleg hazánk energiaigényének 70 százalékát importból fedezik. A mezőgazdasági szerkezetátalakítás elősegítésével az energianövények termesztése a mezőgazdasági termelők számára biztos jövedelemforrást jelenthet, ezáltal a vidéki közösségek megélhetését javíthatja. A szerves hulladékok ártalmatlanítása biogáz előállításával jó példája a környezetvédelmi előnyöknek.
Magyarország jelenleg nem teljesíti a megújuló energia felhasználására vonatkozó közösségi előírásokat. A megújuló energia előállításának kapacitása az országban minimális. Az összes felhasznált üzemanyagon belül a bioüzemanyag részaránya mintegy 0,4 százalék. Ez az érték az EU átlag tizedrésze. Az összes megtermelődő biomassza csupán 8–10 százaléka kerül energetikai hasznosításra.
A vidékfejlesztés részeként
Ebből a szempontból fontos „dobbantó” volt, hogy Magyarországon a 2007–2013-as költségvetési ciklus során mintegy 5 milliárd euró fejlesztési forrás állt rendelkezésre az agrárium, a vidéki térségek és a vidéki környezet fejlesztésére. Ez az összeg a jelenleg folyó, 2020-ig tartó ciklusban mintegy 12 százalékkal növekedett. Az agrár-vidékfejlesztés irányát és célkitűzéseit és a célok eléréséhez igénybe vehető források elosztásának módját és eszközeit az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (továbbiakban Stratégiai Terv) hivatott kijelölni.
Kiemelt támogatás
A Stratégiai Terv a korábbi – részben uniós társfinanszírozásban megvalósult – agrár-vidékfejlesztési támogatási programok tapasztalatait fölhasználva és a közösségi és hazai fejlesztési programokat figyelembe véve készült el. A Stratégiai Terv kiemelten foglalkozik a megújuló energiaforrások felhasználásának és a bioenergia-termelésnek a támogatásával. A magyar kormány 2013-ra 5 százalékra kívánta növelni a megújuló energia felhasználásának arányát, a jelenlegi ciklusban a cél 7 százalék. Támogatni fogják az erdőterületek létesítését, a fás- és lágyszárú energiaültetvények telepítését és a mezőgazdasági fő- és melléktermékek energetikai célú hasznosítását. Kiemelt cél a tervidőszak végére az évi 2,4 millió tonna gabona bioetanol formában való hasznosításának elérése. Az EU megújuló energia előállítására vonatkozó előírásainak betartása, valamint a szerkezetátalakítás elősegítése céljából szükséges a megújulóenergia-előállító és -hasznosító kapacitások kiépítése, ezáltal egy új iparág alapjainak lefektetése.
Ajánlott kiadványok
Dr. Hajdú József:
A 21. század traktorai
Dr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatósága
Bai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása
Harasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.
Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomag
A lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai
Legfrisebb cikkekből ajánljuk
Borászat: botladozó marketingA lassan hanyatló szőlőtermesztést és borászatot az idei tavaszon az időjárás is tovább ingatta. Az Alföld több térségében a késő tavaszi fagy károsított, egyes helyeken a szokásos termés felére számíthatnak a gazdák. Másutt meg tele vannak a pincék, egy várhatóan átlagos termést sem tudnak elhelyezni, még időben a lepárlást fontolgatják. Évek óta tapasztalható folyamat, hogy a kisebb termelők kivágják a tőkéket, a közepes méretű borászatok a túlélésért küzdenek.Vis maior helyzet a fagykárok és az aszály miatt
Május 15-én két vis maior helyzetet is bejelentett Bóna Szabolcs agrárminiszter. A 2026. március 1 és május 3 között tapasztalható tavaszi fagyok miatt a bejelentés az ország teljes területére érvényes 21 járás kivételével – olvasható a kap.gov.hu oldalon. Ugyanitt láthatják a gazdák, hogy az április 1 és május 12 közötti aszályos időjárást is vis maiornak tekinti a minisztérium, három járás kivételével. Az idén is száraz maradt az április és a május első két hete, a vetőgépek az ország nagy részén porba szórták a kukorica és a napraforgó vetőmagját. Könnyíti a gazdák helyzetét, hogy a közlemények csatolhatók a vis maior bejelentéshez, és egyben hitelt érdemlő tanúsítást is jelentek. Nagykun 2000 Mg. Zrt. a legnagyobb hazai rizstermesztő és feldolgozó
A magyar rizságazat helyzetéről nehéz hitelesebb képet kapni, mint a kisújszállási Nagykun 2000 Mg. Zrt.-nél. A társaság nemcsak a legnagyobb hazai rizstermesztő, hanem feldolgozó és integrátor szerepet is betölt. A vállalat élén álló Bori Tamás – aki egyben a Rizs Szövetség elnöke is – a teljes ágazat érdekeit képviseli hazai és európai szinten. Vele beszélgettünk a kihívásokról és a kilátásokról.Árpád-Agrár Zrt.: a Napfény, a termálenergia és a szakértelem fellegvára
Hatvanhat évvel ezelőtt, január 27.-én alakult meg az Árpád-Agrár Zrt. jogelőd szervezete, az Árpád Zöldségtermelő Szövetkezet. A szövetkezet megalakításának már volt előzménye, ugyanis a szentesi kertészek 1957 januárjában önként hozták létre a Szentes és Vidéke Zöldség- és Gyümölcs Termelő és Értékesítő Szakszövetkezetet. Mindezt annak érdekében, hogy közös értékesítéssel erősítsék pozíciójukat a primőr zöldségpiacon. Ez a lépés a helyi bolgár kertészeti hagyományokra (a bolgár kertészek 1875-ös betelepülésére emlékezve) épült, kihasználva Szentes kedvező adottságait, a termálvizet, a napfényt és a termőtalajt.A mélyművelés szocialista hagyomány?
Ha egy héten belül nem lesz kiadós eső, keresztet vethetünk a kukorica és a napraforgó termésére – panaszkodik egy több ezer hektáros hajdúsági gazdaság igazgatója. A tél közepén és végén ugyan esett hó, eső, de már hetek óta a szél szárítja a földeket. A tapasztalt gazdász szemek ránézésre megállapítják a nedvesség hiányát a búza és a repce táblákon. Elindultak vagy elindulnának a vetőgépek a kukorica és a napraforgó földeken is, de porba nem érdemes elszórni a magot.Fagykárok és kártevők a kertészetekben
Szomorúan sétálgatnak kertjeikben a borsodi és a kunsági gyümölcskertészek. Látnivaló, hogy már áprilisban befejezték a szüretet. Észak-Magyarországon, Pest és Bács- Kiskun megyékben a mínusz 8 Celsius fokú hajnali lehűlések megtizedelték a meggy, a szilva és az alma ültetvényeket. A károkat még pontosan nem lehet felmérni, de a szakemberek a 30-90 százalék közé becsülik a terméskiesést. Ezzel
Találja meg az Önnek való tartalmat
Cikkek címkék
1200 ha, 1200 hektár, 2014, a szőlő növényvédelme, abrak, abrakkeverék, adapter, adapterek, adóhatóság, adókedvezmény, adókedvezmények, adókönnyítés, adózás, áfa, afrikai sertéspestis, agrár biztosítás, agrár-élelmiszeripar, agrár-környezetgazdálkodás, agrár pályázat, agrár rendezvények, agrár támogatások, agrár-vidékfejlesztés, agrárbiztosítás, agrárdigitalizáció, Agrárenergetika, agrárexport, agrárfelsőoktatás, agrárgazdaság, Agrárgazdasági Kamara, AgrárgépShow, agrárhitel, agrárimport, agrárinformatika, agrárinnováció, agrárium, agrárkamara, agrárképzés, agrárkiállítás, agrárkonferencia, Agrárközgazdasági Intézet, agrárkutatás, Agrármarketing, agrárminiszter, Agrárminisztérium, agrároktatás, agrárpályázat, agrárpiac, agrárpolitika, agrárportál, agrárstratégia, ...összes címke megjelenítése...
Tanulmány letöltése X
A kiválasztott tanulmány letöltése ingyenes, ám feliratkozáshoz kötött. Kérjük válassza ki az Önnek megfelelő opciót az alábbiak közül.
Tanulmány letöltése » ellenőrzés X
Ehhez az e-mail címhez nem tartozik aktív feliratkozó. Kérjük, ellenőrizze, hogy azt az e-mail címet adta e meg, amivel feliratkozott hozzánk. Amennyiben új e-mail címmel szeretne regisztrálni, kattintson az alsó "vissza" gombra.
A tanulmány letöltése elindult! » letöltés újra
Kérjük, e-mail címe megadásával erősítse meg, hogy Ön már feliratkozott az Agrárium7 hírlevél listájára, ami után a választott tanulmány automatikusan letöltésre kerül.
« vissza