Új utakon a bioenergia-termelés

Kategória: Növénytermesztés | Szerző: Agrárium-info, 2016/02/14

Heinz Kopetz, a Bioenergia Világszövetség elnöke nemrégiben Magyarországra látogatott és egy szakmai konferencián a megújuló energiatermelés lehetséges trendjeiről tartott előadást. Szerinte a legnagyobb kihívást a klímaváltozás jelenti, mivel hatásai már a következő generáció életében drámai következményekkel járhatnak. A szervezet adatai alapján a felhasznált energia 80 százaléka fosszilis energiahordozókból származik, ezért a legfontosabb feladat ezek kiváltása és az energiarendszer átalakítása, eltolása a bioenergia irányába. Annál is inkább, mivel az elmúlt évtizedben gyakorlatilag nem változott az energiahordozók aránya annak ellenére sem, hogy egyre növekszik a bioenergia-felhasználás. Világszinten a bioenergia-hasznosítás 85 százaléka fűtési céllal történik, míg az áramszolgáltatáshoz 11, közlekedési célú alkalmazásra pedig 4 százalékát hasznosítják. Ez utóbbi és az agrárium közötti kapcsolat nagyon szoros, ugyanakkor az egyes országok felhasználása igen nagy különbséget mutat. Míg a bioüzemanyagok mintegy 89 százalékát előállító USA-ban és Brazíliában növekszik a felhasználás, addig az európai uniós irányelvek éppen a csökkenő felhasználás irányába mutatnak.

A szakember Magyarország, Németország, Ausztria és Svédország energiafelhasználási gyakorlatán keresztül mutatta be, mekkora eltérések vannak az egyes országok energiapolitikáját illetően, mind az energiafelhasználás mértéke, mind az összetétele szempontjából. Magyarország energiafelhasználása leginkább Németországéhoz hasonlít, mivel a fosszilis energiahordozókra épül a rendszer, míg a nukleáris, illetve bioenergia felhasználása jóval kisebb mértékű. A svédek és osztrákok esetében viszont a bioenergia már most jelentős részarányt képvisel, így Svédország esetében csupán 30 százalékot tesz ki a fosszilis energiahordozók felhasználása. Magyarország tehát jóval kevesebb bioenergiát hasznosít, mint a lényegesen kisebb mezőgazdasági területtel rendelkező Svédország, holott kifejezetten jó adottságokkal rendelkezik agrárszempontból bioenergia termelésére. A geotermikus energia felhasználása ugyan hazánkban a legmagasabb, azonban a bioenergia – főként fűtési célú – felhasználása hatalmas potenciált rejt az ország számára. Pécs kiváló példája annak, hogy a biomassza felhasználása akár egy teljes város energiafelhasználásának ellátására alkalmas. Igaz, több évbe telt a város energiaellátását biztosító szalmabálák nagyüzemi szállításának megszervezése, azonban még így is a régióban megtermelt szalma csupán 3 százalékát hasznosítják. 

Jó adottságok

Magyarországon a mezőgazdasági termelés gerincét a növénytermesztés, azon belül is a gabonatermesztés adja.

A túltermelési problémák, a fokozott nemzetközi verseny következtében a gabona értékesítése évek óta fokozódó problémaként jelentkezik. A gazdák a növekvő költségek mellett egyre kisebb bevételt tudnak elkönyvelni. Az ingadozó és nyomott felvásárlási árak lehetetlenné teszik a nyugodt gazdálkodás, a tervezés és fejlesztés körülményeinek megteremtését. A mezőgazdasági termelők jövedelemszerzési lehetőségeinek megőrzése érdekében jelentős termelési és piaci szerkezetváltást kell végrehajtani a mezőgazdaságban.

Ennek egyik módja az energetikai célú növénytermesztés támogatása. Országunknak jók az adottságai a bioetanol, a biodízel, a biogáz és a tüzelhető biomassza (fás és lágyszárú energiaültetvények) alapanyagainak előállításához. Nagyon fontos, hogy javuljon a mezőgazdasági melléktermékek és hulladékok energetikai célú felhasználása.

Kis előállító kapacitás

A bioenergia felhasználása számos gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi előnnyel járhat. Gazdasági előnyei között elsődleges lehet Magyarország külföldi energiabeszállítóktól való kiszolgáltatottságának csökkentése, az olcsóbb energiaforrások biztosítása. Jelenleg hazánk energiaigényének 70 százalékát importból fedezik. A mezőgazdasági szerkezetátalakítás elősegítésével az energianövények termesztése a mezőgazdasági termelők számára biztos jövedelemforrást jelenthet, ezáltal a vidéki közösségek megélhetését javíthatja. A szerves hulladékok ártalmatlanítása biogáz előállításával jó példája a környezetvédelmi előnyöknek.

Magyarország jelenleg nem teljesíti a megújuló energia felhasználására vonatkozó közösségi előírásokat. A megújuló energia előállításának kapacitása az országban minimális. Az összes felhasznált üzemanyagon belül a bioüzemanyag részaránya mintegy 0,4 százalék. Ez az érték az EU átlag tizedrésze. Az összes megtermelődő biomassza csupán 8–10 százaléka kerül energetikai hasznosításra.

A vidékfejlesztés részeként

Ebből a szempontból fontos „dobbantó” volt, hogy Magyarországon a 2007–2013-as költségvetési ciklus során mintegy 5 milliárd euró fejlesztési forrás állt rendelkezésre az agrárium, a vidéki térségek és a vidéki környezet fejlesztésére. Ez az összeg a jelenleg folyó, 2020-ig tartó ciklusban mintegy 12 százalékkal növekedett. Az agrár-vidékfejlesztés irányát és célkitűzéseit és a célok eléréséhez igénybe vehető források elosztásának módját és eszközeit az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (továbbiakban Stratégiai Terv) hivatott kijelölni.

Kiemelt támogatás

A Stratégiai Terv a korábbi – részben uniós társfinanszírozásban megvalósult – agrár-vidékfejlesztési támogatási programok tapasztalatait fölhasználva és a közösségi és hazai fejlesztési programokat figyelembe véve készült el. A Stratégiai Terv kiemelten foglalkozik a megújuló energiaforrások felhasználásának és a bioenergia-termelésnek a támogatásával. A magyar kormány 2013-ra 5 százalékra kívánta növelni a megújuló energia felhasználásának arányát, a jelenlegi ciklusban a cél 7 százalék. Támogatni fogják az erdőterületek létesítését, a fás- és lágyszárú energiaültetvények telepítését és a mezőgazdasági fő- és melléktermékek energetikai célú hasznosítását. Kiemelt cél a tervidőszak végére az évi 2,4 millió tonna gabona bioetanol formában való hasznosításának elérése. Az EU megújuló energia előállítására vonatkozó előírásainak betartása, valamint a szerkezetátalakítás elősegítése céljából szükséges a megújulóenergia-előállító és -hasznosító kapacitások kiépítése, ezáltal egy új iparág alapjainak lefektetése.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználásaHarasztiné Lajtár Klára:
A borkezelés, palackozás, csomagolás és szállítás berendezései - Borászati technológiák II.

Ez is érdekelhetiA káposztafélék gépi betakarításaParlament előtt a 2025. év adózását meghatározó őszi adócsomagA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályai