Hűtés-tárolás támogatással

Kategória: Élelmiszeripar | Szerző: Agrárium-infoForrás: agrarszektor.hu, Fórián Zoltán, Takarékbank Agrár Központ vezető agrárszakértő, 2016/02/18

Az élelmiszer-feldolgozás beruházásait az előttünk álló években két operatív program együttesen támogatja:

• a mezőgazdasági vállalkozások élelmiszer-feldolgozási tevékenységét teljes körűen, továbbá a mikro- és kisvállalkozás méretű Annex I. árucsoportba tartozó élelmiszert előállító-feldolgozó vállalkozások fejlesztéseit a Vidékfejlesztési Program (VP);
• míg a nagyobb méretű Annex I. és a nem Annex-árucsoport termékeket előállító, élelmiszeripari mikro- és kisvállalkozások fejlesztéseit a Gazdaságfejlesztési Innovációs Operatív Program (GINOP) támogatja.

Az ebben az évben induló pályázati programok számos ponton változtak a korábbiakhoz képest. Az egyik változás, hogy a lebonyolítás polgári eljárás keretében zajlik. A másik, hogy éves forrás-előirányzatok jelennek meg kormányhatározatok formájában. A pályázati felhívások a pályázat benyújtás előtt 30 nappal jelennek meg például a www.szechenyi2020.hu internetes oldalon.

A felhívások négy célterülete

A célterület: Célja a mezőgazdasági termékek értéknövelését és a piacra jutást elősegítő, technológiai fejlesztést célzó beruházások támogatása az élelmiszer-feldolgozás vállalati hatékonyságának növelése érdekében. Ilyenek a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítását célzó fejlesztések; versenyképesebb vállalati, termelési és termékstruktúra kialakítását, optimalizálását, valamint a piacra jutást elősegítő fejlesztések (különösen tárolás, hűtés); piaci keresletre és/vagy termékpálya együttműködésre alapozott kapacitásbővítő fejlesztések.

B célterület: Célja a mezőgazdasági termékek értéknövelésével összefüggő, a környezeti erőforrás-hatékonyságot célzó fejlesztések támogatása. Ilyen az anyag-, energia- és víztakarékos, valamint a környezetterhelést egyéb módon (egyebek között megújuló energia használatával, például biogáz-, biomassza-alapú) csökkentő funkciók, technológiák bevezetése, fejlesztése.

C célterület: Célja az operatív csoportok innovatív projektjeinek megvalósításához szükséges beruházások támogatása, amely kapcsolódik a 16.1 alintézkedésből finanszírozott agrárinnovációs operatív csoportok együttműködésben megvalósuló projektjeinek támogatásához.

D célterület: Célja a 16.4 alintézkedés alatt megalakuló Rövid Ellátási Lánc (REL) együttműködő csoportok jóváhagyott üzleti terv alapján a csoport tagjaiként együttműködő gazdálkodók gazdaságaiban megvalósuló beruházási elemek finanszírozása. 

A színvonal igénye

A támogatás típusa vissza nem térítendő tőkejuttatás, illetve kamattámogatás. Egyéb forrásból kapcsolódhat hozzá a maximális támogatási intenzitáson belüli összeszámítási kötelezettséggel kamattámogatás, intézményi kezességvállalás, előleg alkalmazható.

A kedvezményezettek mezőgazdasági termelőnek nem számító élelmiszer-ipari mikro- és kisvállalkozások, mezőgazdasági termelők, illetve mindezek csoportjai.

Fontos tudni, hogy immár használt gépek is beszerezhetők e forrásból, az ingatlanok vásárlása azonban nem haladhatja meg a teljes elszámolható kiadás 2 százalékát. A GINOP élelmiszeripari lehetőségeihez tudni kell, hogy e forrásokért az összes feldolgozóipari kkv-vel együtt folyamodhatnak az élelmiszeripari vállalkozások. Ez még inkább növeli az igényt a magas színvonalú, piacilag és üzletileg megalapozott pályázatok iránt. Nemzetközi példák egész sora bizonyítja, hogy az agrárium sorsa az élelmiszeriparon, annak versenyképességén múlik. Különösen igaz ez a magyar agrárgazdaságban, ahol a kibocsátási potenciál alacsony kihasználtsága nagyban tulajdonítható az élelmiszer-feldolgozás hatékonysági hiányosságainak. Piacunk, fogyasztóink alapos ismerete, az innovációk jó időzítése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy termékeink bevezetése sikeres legyen.

Jól példázza ennek nehézségét, hogy a fejlett világban a napi fogyasztási cikkek (FMCG) körében bevezetett innovációk háromnegyede bukás, és csak 6–7 százalékuk az, ami hosszabb távon is sikeres. Ezekre hárul az az igen nagy teher, hogy megfelelő jövedelmet termeljenek a további fejlesztésekhez. Mindebből kitűnik, hogy tekintve a magyarországi élelmiszeripar átlagos tőkehelyzetét, a pályázati források, támogatások, egyéb külső források nélkül csak nehezen képzelhető el fordulat a romló beruházási mutatókban.

Lemaradásban

A zöldség- és gyümölcstárolás célja a zöldség- és gyümölcsfélék hűtött térben történő, nulla fok körüli hőmérsékleten megvalósított tárolása. A korszerű zöldség- és gyümölcstárolók, a technológiailag optimális hőmérséklet és páratartalom kialakítása és fenntartása mellett a tárolótér levegő-összetételének mesterséges megváltoztatásával (CO2-tartalom növelése – egyoldalúan szabályozott tárolás; vagy CO2-tartalom egyidejű növelése és az oxigéntartalom csökkentése – Controllárlt atmoszférás, CA-tárolás) is elősegítik a tárolt termékek minőségének megőrzését. A legkorszerűbb tárolókat a rendkívül alacsony oxigéntartalomban megvalósított (Ultra Low Oxigen, ULO) tárolás jellemzi.

Ezen a piacon a technológiák terén lemaradásban vagyunk. A KSH elemzése szerint a rendszerváltás utáni időszakban lezajlott változások érzékenyen érintették a gyümölcságazatot, amelyek a mai napig éreztetik hatásukat. Az elmúlt években az orosz embargó hatásainak figyelembevétele nélkül is piacvesztés következett be, ami nem kizárólag a külpiacainkon volt meghatározó jelentőségű, hanem belpiacainkra is nagymértékben jellemző volt.

A rendszerváltást követően a fogyasztás szerkezete is átrendeződött úgy termékösszetételben, mint időben. Új gyümölcsök jelentek meg a magyar piacon az 1990-es években, amelyekhez a korábbi időszakban nem vagy csak korlátozott mértékben lehetett hozzájutni. A rendszerváltás után az alapvető déligyümölcsök (banán, narancs) behozatalát már csak a vámok hátráltatták, ezek azonban lényegében nem jelentettek túl nagy korlátozó tényezőt. E gyümölcsök tehát részben viszonylagos olcsóságuk, részben pedig újdonságerejüknél fogva rövid idő alatt népszerűvé váltak Magyarországon, főleg ami a téli időszakot illeti. A speciálisabb, kuriózumnak számító déligyümölcsök térhódításához hosszabb idő kellett, s ma is csak néhány speciális zöldség-gyümölcs üzletben, nagyobb piacokon és bevásárlóközpontban lehet hozzájutni ezekhez a termékekhez.

A gyümölcsfogyasztás másik befolyásoló tényezője az, hogy egyre inkább kitolódik az egyes gyümölcsfajták szezonja, egyre több gyümölcsnél valósul meg az egész éven átnyúló kínálat. (Itt azért meg kell említeni, hogy az árakban tetemes eltérések lehetnek, ami jelentősen befolyásolhatja a fogyasztási kedvet, így hiába az egész évben rendelkezésre álló gyümölcs, a fogyasztás nem lesz egyenletes az áringadozás miatt!) Egyrészt az üvegház alatti termesztés elterjedésével ugyanazon éghajlati körülmények között hetekkel előre lehet hozni vagy ki lehet tolni a szezont, hát még akkor, ha melegebb éghajlatú részeken próbálkozunk ugyanezzel. Másik fontos tényező a tárolás technológiájának fejlődése. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a banán példája. A múlt században a hűtőhajók megjelenésével robbanásszerű fejlődés mutatkozott a banánexportban, a mérsékelt égöv lakói számára is elérhetővé vált ez az olcsó gyümölcs, ami a fogyasztás szerkezetének átrendeződését eredményezte. Másik, talán modernebb példa a CA és az ULO tárolók megjelenése, amelyek az alma és körte értékesítési szezonjában hoztak jelentős változásokat.

Csak a hatodik

Hazánkban is megjelentek ezek a létesítmények (jelenlegi kapacitásuk több mint 100 000 t), lehetőséget teremtve a termelőknek és termelői szervezeteknek az értékesítés biztonságosabbá tételére azáltal, hogy az alma betárolásával elkerülik az alacsony felvásárlási árakkal járó őszi időszakot. A tél végén, tavasszal kitárolt jó minőségű hazai almának nemcsak az európai országokból (Olaszország, Ausztria) érkező tételek jelentenek konkurenciát, hanem a déli féltekéről beszállított friss alma is. Rendkívüli módon befolyásolja a fogyasztást az adott ország lakosságának fogyasztási szokása. A GfK (2014) felmérése szerint Magyarországon a gyümölcs és a burgonya vezeti a legkedveltebb élelmiszerek rangsorát: mindkét élelmiszert a felmérésben résztvevő felnőttek 95%-a fogyasztja szívesen. Hiába azonban a kedveltség, ha nem társul hozzá megfelelő vásárlóerő, vagy éppen hazai termelésű kínálat. Ez okozhatja, hogy ugyancsak az említett piackutató cég által készített felmérésben a leggyakrabban fogyasztott élelmiszerek listáján már csak a hatodik (a fehér kenyér, kávé, tea, hagyományos leves és tej után), egy magyar felnőtt átlagosan heti 4 alkalommal eszik gyümölcsöt. Szintén a GfK adatai szerint a magasabb jövedelmű háztartásokra gyakoribb fogyasztás jellemző, s ugyanez állapítható meg a magasabb iskolai végzettségűeknél. Az alacsonyabb végzettségűek és az alacsonyabb jövedelműek pedig ritkábban esznek gyümölcsöt. A rendszeresen étkezőket, főzni szeretőket és az egészséges táplálkozásra törekvőket szintén gyakoribb fogyasztás jellemzi, s azt is kimutatták, hogy a nők gyakrabban esznek zöldséget és gyümölcsöt is, mint a férfiak.

A Közös Agrárpolitika legutóbbi reformjával kapcsolatos elemzés megállapítja, hogy a helyi és regionális piacokon gyakran hiány mutatkozik a helyben termelt zöldségfélékben, ezért e területeken támogatni kell a mezőgazdasági vállalkozásokat, és ezen belül kiemelten ösztönözni a fiatal vállalkozásokat, amelyek foglalkoztatási lehetőségeket teremtenek a mezőgazdaságban, és biztosítják a friss helyi termékek kínálatát.
A határozat üdvözli az uniós zöldség- és gyümölcságazati rendszer azon intézkedéseit, amelyek az uniós termelők körében a piacközpontúság erősítését szolgálják, a termelői szervezetek és termelői szervezeti tömörülések támogatása és az ágazatközi szervezetek elismerése révén ösztönzik az innovációt, népszerűsítik a zöldség- és gyümölcstermékeket, erősítik a termelők versenyképességét.

Ajánlott kiadványokDr. Hajdú József:
A 21. század traktoraiDr. Kukovics Sándor szerk.:
A bárány- és juhhús fenntarthatóságaDr. Bai Attila (szerk.):
A biogázBai Attila - Lakner Zoltán - Marosvölgyi Béla - Nábrádi András:
A biomassza felhasználása

Ez is érdekelhetiA lovak jólléte: a gondos lótartás eszközei és szabályaiFejlesztés előtt: Juhok elhelyezése - hagyományos és precíziós megoldásokFejlesztés előtt: Brojleristállók építése